Unkarin fokuksen prosodisesta toteutumisesta : Intonaatio ja kesto merkityksiä rakentamassa

Tutkielman lähtökohta Tutkielmassa pyritään selvittämään, käytetäänkö unkarin kielessä prosodisia keinoja fokuksen ilmaisemisessa. Tutkittavina ominaisuuksina ovat perustaajuuden ja vokaalien kestojen vaihtelut eri fokuskonditioissa. Kyseinen aihe valittiin, koska prosodian tutkimus on erittäin tärkeä, mutta vähän huomioitu ala käännöstieteessä. Lisäksi aiempien tutkimusten toisistaan eroavat tulokset vaativat aiheen jatkokäsittelyä. Kimmokkeena tutkielmalle toimivat samasta aiheesta, mutta suomen kielestä tehdyt tutkimukset. Näkökulmana kautta tutkielman onkin unkarin ja suomen prosodisten piirteiden vertailu. Aineisto ja menetelmät Aineistona on 10 unkarinkielisen koehenkilön ääneen lukemia SVO-rakenteisia lauseita, jotka esiintyvät neljässä eri fokuskonditiossa, jotka ovat 1) laaja fokus, 2) kapea fokus subjektilla, 3) kapea fokus verbillä sekä 4) fokus sekä subjektilla että verbillä. Lausetyyppejä on yhdeksän, joiden kunkin subjekti ja verbi ovat kaksitavuisia. Kaikkiaan tutkittavia lauseita on 1074. Äänitykseen on käytetty PsychoPy-alustalla luotua interaktiivista ohjelmaa. Äänitettyjen lauseiden subjektit ja verbit on segmentoitu Praat-ohjelmalla tavuiksi ja tavujen ydinvokaaleiksi. Tutkimuksessa datana on Praatin ProsodyPro-skriptillä erotellut eri tavujen maksimiperustaajuudet ja eri ydinvokaalien kestot. Fokuksen vaikutusta perustaajuuksiin ja vokaalikestoihin tarkastellaan tilastollisesti sekamallin avulla. Tulokset Tutkimuksessa havaitaan, että fokuskonditio vaikuttaa siihen, kuinka paljon maksimiperustaajuus muuttuu subjektin ensimmäisen ja toisen tavun välillä. Subjektin ollessa fokuksessa perustaajuus laskee erityisen jyrkästi verrattuna muihin fokuskonditioihin. Muut perustaajuuteen liittyvät löydökset eivät ole tilastollisesti merkitseviä, mutta niissäkin on havaittavissa trendejä. Fokuksen vaikutus subjektin ensimmäisen tavun sekä verbin molempien tavujen kestoon on tilastollisesti merkitsevä: kukin tavu on pidempi kyseisen sanan ollessa fokusoituna kuin laajassa fokuksessa ja toisaalta tavut ovat lyhyempiä, jos fokuksessa on lauseen toinen tutkittava sana. Tulokset ovat samansuuntaisia kuin aiemmin suomesta saadut tulokset sekä jotkin aiemmin unkarista saadut tulokset. Jatkotutkimuksissa olisi perusteltua tehdä myös havaintokokeita sekä käsitellä kontrastiivista fokusta. Tämän tutkimuksen tuloksia voi hyödyntää esimerkiksi tekstistä puheeseen ja puheesta tekstiin -kääntimissä ja ylipäätään kielen mallinnuksessa sekä kielenopetuksessa. Prosodian tiedostaminen on tärkeää myös esimerkiksi tulkille.A szakdolgozat célja E dolgozat arra igyekszik választ adni, hogy a magyar nyelv prozódiai eszközökkel fejezi-e ki a fókuszt. A vizsgált tulajdonságok a hangmagasság és a magánhangzók időtartamának változásai különböző fókuszkondíciókban. A prozódia nagyon fontos, de kevésbé kutatott terület a fordítástudományban. Ráadásul a korábbi kutatások egymástól különböző eredményei izgalmas kiindulópontot adnak további vizsgálatokhoz. Ugyanezt a témát kutatták már a finn nyelvvel kapcsolatban is, ezért ez a dolgozat összehasonlító szempontok szerint vizsgálja ezt a témát a két nyelvben. A kutatási anyag és módszer A kutatási anyag 10 magyar nyelvű informáns által felolvasott SVO szórendű mondatokból áll, amelyekben négy különböző fókuszhelyzet van: 1) tág fókusz, 2) szűk fókusz az alanyon, 3) szűk fókusz az állítmányon, és 4) fókusz mind az alanyon mind az állítmányon. A kilenc különböző mondattípus alanya és állítmánya két szótagú. A felvételeket a PsychoPy rendszerrel szerkesztett interaktív programmal végeztem. Az összesen 1074 mondat alanyát és állítmányát szótagjaik és magánhangzóik szerint szegmentáltam. A kutatási adatokhoz a szótagok maximális frekvenciája, és a magánhangzók időtartama tartozik, amelyeket a Praat programmal működő, ProsodyPro elnevezésű script segítségével gyűjtöttem ki az anyagból. A fókusz hatását e változókra statisztikailag lineáris vegyes modellel vizsgáltam meg. Eredmények A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a fókuszkondíció befolyásolja a maximális frekvencia változását az alany első és második szótagja között. Ha az alanyra esik a fókusz, a többi kondícióhoz képest a hangmagasság különösen meredeken ereszkedik. A többi frekvenciával kapcsolatos eredmény statisztikailag nem jelentős, de bizonyos trendeket követ. A fókusz hatása az alany első szótagjának és az állítmány mindkét szótagjának időtartamára viszont jelentős statisztikailag: egyrészt a tág fókuszhoz képest a szótagok hosszabbak, ha a szó fókuszban van, másrészt a szótagok rövidebbek, ha a fókusz a másik vizsgált szóra esik. Az eredmények hasonló irányúak, mint a finn nyelvvel kapcsolatos korábbi eredmények, és hasonlítanak bizonyos magyar vizsgálatok eredményeire is. A további kutatások során a percepciós vizsgálat és a kontrasztív fókusz figyelembevétele lennének indokoltak. A jelen kutatás eredményeit például beszédfelismerő programok, beszédszintetizátorok, nyelvmodellezés fejlesztésében, valamint a nyelvtanításban is fel lehet használni. A prozódia tudatosítása nem kevésbé fontos a tolmácsok számára sem

New genetic loci link adipose and insulin biology to body fat distribution.

Body fat distribution is a heritable trait and a well-established predictor of adverse metabolic outcomes, independent of overall adiposity. To increase our understanding of the genetic basis of body fat distribution and its molecular links to cardiometabolic traits, here we conduct genome-wide association meta-analyses of traits related to waist and hip circumferences in up to 224,459 individuals. We identify 49 loci (33 new) associated with waist-to-hip ratio adjusted for body mass index (BMI), and an additional 19 loci newly associated with related waist and hip circumference measures (P < 5 × 10(-8)). In total, 20 of the 49 waist-to-hip ratio adjusted for BMI loci show significant sexual dimorphism, 19 of which display a stronger effect in women. The identified loci were enriched for genes expressed in adipose tissue and for putative regulatory elements in adipocytes. Pathway analyses implicated adipogenesis, angiogenesis, transcriptional regulation and insulin resistance as processes affecting fat distribution, providing insight into potential pathophysiological mechanisms

Defining the role of common variation in the genomic and biological architecture of adult human height

Using genome-wide data from 253,288 individuals, we identified 697 variants at genome-wide significance that together explained one-fifth of the heritability for adult height. By testing different numbers of variants in independent studies, we show that the most strongly associated ∼2,000, ∼3,700 and ∼9,500 SNPs explained ∼21%, ∼24% and ∼29% of phenotypic variance. Furthermore, all common variants together captured 60% of heritability. The 697 variants clustered in 423 loci were enriched for genes, pathways and tissue types known to be involved in growth and together implicated genes and pathways not highlighted in earlier efforts, such as signaling by fibroblast growth factors, WNT/β-catenin and chondroitin sulfate-related genes. We identified several genes and pathways not previously connected with human skeletal growth, including mTOR, osteoglycin and binding of hyaluronic acid. Our results indicate a genetic architecture for human height that is characterized by a very large but finite number (thousands) of causal variants

Genetic studies of body mass index yield new insights for obesity biology

Note: A full list of authors and affiliations appears at the end of the article. Obesity is heritable and predisposes to many diseases. To understand the genetic basis of obesity better, here we conduct a genome-wide association study and Metabochip meta-analysis of body mass index (BMI), a measure commonly used to define obesity and assess adiposity, in up to 339,224 individuals. This analysis identifies 97 BMI-associated loci (P 20% of BMI variation. Pathway analyses provide strong support for a role of the central nervous system in obesity susceptibility and implicate new genes and pathways, including those related to synaptic function, glutamate signalling, insulin secretion/action, energy metabolism, lipid biology and adipogenesis.</p

Genetic studies of body mass index yield new insights for obesity biology

Obesity is heritable and predisposes to many diseases. To understand the genetic basis of obesity better, here we conduct a genome-wide association study and Metabochip meta-analysis of body mass index (BMI), a measure commonly used to define obesity and assess adiposity, in up to 339,224 individuals. This analysis identifies 97 BMI-associated loci (P &lt; 5 × 10 -8 ), 56 of which are novel. Five loci demonstrate clear evidence of several independent association signals, and many loci have significant effects on other metabolic phenotypes. The 97 loci account for ∼2.7% of BMI variation, and genome-wide estimates suggest that common variation accounts for &gt;20 % of BMI variation. Pathway analyses provide strong support for a role of the central nervous system in obesity susceptibility and implicate new genes and pathways, including those related to synaptic function, glutamate signalling, insulin secretion/action, energy metabolism, lipid biology and adipogenesis