Tutkielman lähtökohta
Tutkielmassa pyritään selvittämään, käytetäänkö unkarin kielessä prosodisia keinoja fokuksen ilmaisemisessa. Tutkittavina ominaisuuksina ovat perustaajuuden ja vokaalien kestojen vaihtelut eri fokuskonditioissa. Kyseinen aihe valittiin, koska prosodian tutkimus on erittäin tärkeä, mutta vähän huomioitu ala käännöstieteessä. Lisäksi aiempien tutkimusten toisistaan eroavat tulokset vaativat aiheen jatkokäsittelyä. Kimmokkeena tutkielmalle toimivat samasta aiheesta, mutta suomen kielestä tehdyt tutkimukset. Näkökulmana kautta tutkielman onkin unkarin ja suomen prosodisten piirteiden vertailu.
Aineisto ja menetelmät
Aineistona on 10 unkarinkielisen koehenkilön ääneen lukemia SVO-rakenteisia lauseita, jotka esiintyvät neljässä eri fokuskonditiossa, jotka ovat 1) laaja fokus, 2) kapea fokus subjektilla, 3) kapea fokus verbillä sekä 4) fokus sekä subjektilla että verbillä. Lausetyyppejä on yhdeksän, joiden kunkin subjekti ja verbi ovat kaksitavuisia. Kaikkiaan tutkittavia lauseita on 1074. Äänitykseen on käytetty PsychoPy-alustalla luotua interaktiivista ohjelmaa. Äänitettyjen lauseiden subjektit ja verbit on segmentoitu Praat-ohjelmalla tavuiksi ja tavujen ydinvokaaleiksi. Tutkimuksessa datana on Praatin ProsodyPro-skriptillä erotellut eri tavujen maksimiperustaajuudet ja eri ydinvokaalien kestot. Fokuksen vaikutusta perustaajuuksiin ja vokaalikestoihin tarkastellaan tilastollisesti sekamallin avulla.
Tulokset
Tutkimuksessa havaitaan, että fokuskonditio vaikuttaa siihen, kuinka paljon maksimiperustaajuus muuttuu subjektin ensimmäisen ja toisen tavun välillä. Subjektin ollessa fokuksessa perustaajuus laskee erityisen jyrkästi verrattuna muihin fokuskonditioihin. Muut perustaajuuteen liittyvät löydökset eivät ole tilastollisesti merkitseviä, mutta niissäkin on havaittavissa trendejä. Fokuksen vaikutus subjektin ensimmäisen tavun sekä verbin molempien tavujen kestoon on tilastollisesti merkitsevä: kukin tavu on pidempi kyseisen sanan ollessa fokusoituna kuin laajassa fokuksessa ja toisaalta tavut ovat lyhyempiä, jos fokuksessa on lauseen toinen tutkittava sana. Tulokset ovat samansuuntaisia kuin aiemmin suomesta saadut tulokset sekä jotkin aiemmin unkarista saadut tulokset. Jatkotutkimuksissa olisi perusteltua tehdä myös havaintokokeita sekä käsitellä kontrastiivista fokusta. Tämän tutkimuksen tuloksia voi hyödyntää esimerkiksi tekstistä puheeseen ja puheesta tekstiin -kääntimissä ja ylipäätään kielen mallinnuksessa sekä kielenopetuksessa. Prosodian tiedostaminen on tärkeää myös esimerkiksi tulkille.A szakdolgozat célja
E dolgozat arra igyekszik választ adni, hogy a magyar nyelv prozódiai eszközökkel fejezi-e ki a fókuszt. A vizsgált tulajdonságok a hangmagasság és a magánhangzók időtartamának változásai különböző fókuszkondíciókban. A prozódia nagyon fontos, de kevésbé kutatott terület a fordítástudományban. Ráadásul a korábbi kutatások egymástól különböző eredményei izgalmas kiindulópontot adnak további vizsgálatokhoz. Ugyanezt a témát kutatták már a finn nyelvvel kapcsolatban is, ezért ez a dolgozat összehasonlító szempontok szerint vizsgálja ezt a témát a két nyelvben.
A kutatási anyag és módszer
A kutatási anyag 10 magyar nyelvű informáns által felolvasott SVO szórendű mondatokból áll, amelyekben négy különböző fókuszhelyzet van: 1) tág fókusz, 2) szűk fókusz az alanyon, 3) szűk fókusz az állítmányon, és 4) fókusz mind az alanyon mind az állítmányon. A kilenc különböző mondattípus alanya és állítmánya két szótagú. A felvételeket a PsychoPy rendszerrel szerkesztett interaktív programmal végeztem. Az összesen 1074 mondat alanyát és állítmányát szótagjaik és magánhangzóik szerint szegmentáltam. A kutatási adatokhoz a szótagok maximális frekvenciája, és a magánhangzók időtartama tartozik, amelyeket a Praat programmal működő, ProsodyPro elnevezésű script segítségével gyűjtöttem ki az anyagból. A fókusz hatását e változókra statisztikailag lineáris vegyes modellel vizsgáltam meg.
Eredmények
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a fókuszkondíció befolyásolja a maximális frekvencia változását az alany első és második szótagja között. Ha az alanyra esik a fókusz, a többi kondícióhoz képest a hangmagasság különösen meredeken ereszkedik. A többi frekvenciával kapcsolatos eredmény statisztikailag nem jelentős, de bizonyos trendeket követ. A fókusz hatása az alany első szótagjának és az állítmány mindkét szótagjának időtartamára viszont jelentős statisztikailag: egyrészt a tág fókuszhoz képest a szótagok hosszabbak, ha a szó fókuszban van, másrészt a szótagok rövidebbek, ha a fókusz a másik vizsgált szóra esik. Az eredmények hasonló irányúak, mint a finn nyelvvel kapcsolatos korábbi eredmények, és hasonlítanak bizonyos magyar vizsgálatok eredményeire is. A további kutatások során a percepciós vizsgálat és a kontrasztív fókusz figyelembevétele lennének indokoltak. A jelen kutatás eredményeit például beszédfelismerő programok, beszédszintetizátorok, nyelvmodellezés fejlesztésében, valamint a nyelvtanításban is fel lehet használni. A prozódia tudatosítása nem kevésbé fontos a tolmácsok számára sem
