Az emberi kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre = Subjective Quality of Life and the Effect of Social Network

Az emberi kapcsolatok fokozzák vagy csökkentik a szubjektív életminőséget, az elégedettséget és boldogságot. Az emberek létfeltétele differenciált, ám az objektív feltételek különbözősége ellenére mindenki elégedetten és boldogan akar élni. Az individuális adaptációt azonban nehezítik a makro-társadalmi korlátok, kihívások. A közösségi kapcsolat általános szükséglet, ám a közéletiség igénye csak a minta ötödénél található. Emocionális erőforrásokat, de bánatot is az emberek döntően közvetlen kapcsolataiktól kapnak. Az együtt töltött idő fokozza a szubjektív életminőséget, különösen a magántársaság, de örömforrások a virtuális kötelékek is. A kapcsolatok kompenzációs és adaptációs hatásával alakuló szubjektív életminőségi csoportok szerint a társadalom háromnegyede eddigi életével relatíve elégedett, fele jelenleg relatíve boldog, ötöde nem elégedett és nem is boldog. A kapcsolatok szubjektív életminőségre gyakorolt hatásának 24 európai országot összehasonlító nemzetközi vizsgálata azt jelzi, hogy a társadalom többségének szubjektív életminősége a legkedvezőbb az északi országokban, ahol nincs szélsőséges egyenlőtlenség, erős a bizalom, s integrált a társadalom. A legkedvezőtlenebbnek a poszt-szocialista országok és a relatíve szegény déli országok válaszadói érzik életminőségüket. | The life conditions of people are differentiated, however, all of us want to lead a satisfied and happy life, despite the diversity of objective circumstances. Community relations are generally desired, but only the fifth of the sample is characterised by the need of public life. People primarily receive both emotional resources and sorrow from their direct relations. Time spent together, especially private company, raises subjective well-being; however, virtual relations are also sources of happiness. According to the subjective quality of life groups, created by the compensation and adaptation effects of relationships, three quarters of the society are relatively satisfied with their lives, half of them are relatively happy at present, and one fifth is neither satisfied nor happy. An international comparative survey of twenty-four European countries, that investigated the effect of relationships on subjective quality of life, indicates that the subjective well-being of the majority of society is the most favourable in the Northern countries, where no extreme inequalities exist, trust is strong and society is integrated. Respondents of the post-communist and the relatively poor Southern European countries experience their quality of life to be the most dissatisfactory

Il meticciato nell'Italia contemporanea. Storia, memorie e cultura di massa.

L'idea diffusa degli "italiani brava gente" e della diversit\ue0 della nostra storia rispetto alla storia USA, segnata da razzismo istituzionale, si fonda sul silenziamento del passato coloniale e razzista italiano. Il ripudio della categoria di razza da parte dell'Italia repubblicana e la smentita scientifica dell'esistenza biologica della categoria non hanno cancellato la presenza della razza, formazione storico-culturale che paradossalmente esiste e non esiste. Priva di referenti oggettivi nella realt\ue0, la razza produce in essa effetti significativi, opera sia come categoria sociale e strumento di esclusione, sia come costruzione simbolica e istanza identitaria. A fronte del silenziamento del meticciato storico nell'uso pubblico della storia e nella memoria nazionali del secondo dopoguerra, il saggio sottolinea la presenza diffusa del meticciato nei prodotti della cultura di massa italiani contemporanei e ne indaga i significati con gli strumenti degli studi critici sulla razza e in prospettiva comparata tra Italia e Stati Uniti