Hozzuk vissza őket!

Vizsgáljuk meg a társadalmi igazságosságot az egyenlő részvételhez való jog érvényesülését illetően a fogyatékossággal élő személyekre vonatkoztatva! A vizsgálat egy gondolatkísérletet vezet végig, mely az eredeti helyzetet járja körül. Az eredeti helyzet létrehozásának lehetőségét negatív környezetből indítja, hiszen a fogyatékossággal élő emberek a való életben is hátrányból indulnak. Célkitűzése a következő: egy a fogyatékossággal élő emberekkel szemben nyilvánvalóan diszkrimináló rendszert reprezentáló helyzetet egyetemes érvényű szabályokkal megváltoztatni és igazságossá tenni, anélkül, hogy közben a döntéshozók maguk ne váljanak a fogyatékossággal élő embereket diszkrimináló rendszer fenntartóivá. A gondolatkísérlet érvkészlete főként John Rawls és Martha C. Nussbaum elméletein alapszik, mint az eredeti helyzetbe kerülés feltételei, a racionális önérdekkövetés, az egyetemes elvek érvényesülése, illetőleg a képesség, a függőség, az egyéni adottságok és a külső környezet összhangja, de felsorakoztat több szerzőt a társadalomtudományok képviselői közül, akik a fogyatékosság további társadalmi és környezeti jellemzőivel gazdagították az érvmenetet. A gondolatkísérlet empirikus tesztelést is kapott, 32 csoporttal, 421 résztvevővel 2018 decembere és 2023 áprilisa között. A tesztek eredményei alapján a rawlsiánus racionális önérdekkövetést kiigazító tudatlanság fátyla feltétel kevésbé járul hozzá a fogyatékossággal élő személyek egyenlő részvételének biztosításához, mint a nussbaumi emberi adottságokat, kapcsolatokat, társadalmi sokszínűséget figyelembe vevő megoldás

A politika új dimenziója, a régió (Regionális kohézió a Dél-Dunántúlon) = The new dimension of policy, the region (Regional cohesion in Southern Transdanubia)

A kutatás a Dél-dunántúlon végzett empirikus vizsgálatokra épül. Sor került a térségben végrehajtott regionalizációs reform értékelésére, a regionális közszolgáltatások helyzetének számbavételére, sajtóelemzésre a regionális identitás körében, a régió főbb társadalmi, gazdasági folyamatainak elemzésére, a regionális fejlesztési tanács és a civil szektor működésének vizsgálatára. az uniós kapcsolatok feltérképezésére. A kutatás legújszerűbb, s a legtöbb munkát, energiát igénylő metszete a kérdőíves felmérés volt. Célja az intézményi elit-hálózatok feltárása illetve identitásának és a regionális reformhoz való viszonyának az értékelése. Megindult a fontosabb politikai, közhatalmi, közszolgáltatási, gazdasági, média és civil intézmények körében a regionális hálózatosodás, amelyben központi helyet foglalnak el a fejlesztéspolitikai szervezetek, az önkormányzatok. A hálózatoknak továbbra is a perifériáján helyezkednek el a civil szervezetek, a gazdasági szereplők, gyenge a média regionális identitást támogató hatása. A pártelit csak közhatalmi, közpolitika funkciókat birtokolva válik a regionális politika egyáltalán nem a legbefolyásosabb szereplőjévé. Az elit már elfogadja a régió határait, nem vitatott a régió székhelyének kérdése. Negatív kép alakult ki a kormányzat regionalizációs törekvéseiről, ezek végrehajtási módjáról. A régióépítésben nem az alulról induló elemek, hanem a felülről érkező ingerekre való reakciók a jellemzőek. A politikai, intézményi elit nem képes a reformot alulról mozgatni. Érzékelhető az uniós csatlakozás nyomán a regionális fejlesztési szervezetek pozícióvesztése. | The research has been built on the empirical investigations in the South-Transdanubian region. We have evaluated the regional reform steps, the regional public services, utilities. We have made media-analyis on the regional identity, investigated the main economic and social processes, the functioning of the regional development council and the civic sphere, the international policy mostly towards the EU. The most innovative element of the research needed the most efforts was the survey among the regional institutional elite. The aim was to identify the regional networks of the elite and to evaluate the identity and relation/ attitude towards the regional reform. The research have found that the regional networking among the institutions have already launched. In the middle of the networks are the development organisations and the local governments. The civil organisations, economic actors are still on the periphery, and there is no strong effect of the media on the regional identity-building. The partisan elite just possessing public pollicy positions are able to become influencial actors. The elite has already accepted the borders and the sit of the region. We have found a negative picture on the role of the government in the regionalisations processes and the way of implementation. In the region-building the top down elements are still dominant, the elite is not able to move the regionalisation from the bottom. The power of the regional development council has been decreased after the EU accession

Community and Morality in the Digital Age

The aim of this essay is to show that the expansion of the electronic communication technologies leads to the appearance of new forms of communities the function of which are to foster communities of interest and equality of status all work to enhance social capital, despite their lack of direct physical orientation. Mediated individuals treat these mediated communities as real. That is, the role of communication as value-based in mediated communities works to create traditional forms of communities as well. To understand why these new forms of communities can be regarded as moral entities, we wish to highlight how communal existence affects our moral decisions and judgements in the information age

Improving genetic prediction by leveraging genetic correlations among human diseases and traits

Genomic prediction has the potential to contribute to precision medicine. However, to date, the utility of such predictors is limited due to low accuracy for most traits. Here theory and simulation study are used to demonstrate that widespread pleiotropy among phenotypes can be utilised to improve genomic risk prediction. We show how a genetic predictor can be created as a weighted index that combines published genome-wide association study (GWAS) summary statistics across many different traits. We apply this framework to predict risk of schizophrenia and bipolar disorder in the Psychiatric Genomics consortium data, finding substantial heterogeneity in prediction accuracy increases across cohorts. For six additional phenotypes in the UK Biobank data, we find increases in prediction accuracy ranging from 0.7% for height to 47% for type 2 diabetes, when using a multi-trait predictor that combines published summary statistics from multiple traits, as compared to a predictor based only on one trait

Genetic relationship between five psychiatric disorders estimated from genome-wide SNPs

Most psychiatric disorders are moderately to highly heritable. The degree to which genetic variation is unique to individual disorders or shared across disorders is unclear. To examine shared genetic etiology, we use genome-wide genotype data from the Psychiatric Genomics Consortium (PGC) for cases and controls in schizophrenia, bipolar disorder, major depressive disorder, autism spectrum disorders (ASD) and attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). We apply univariate and bivariate methods for the estimation of genetic variation within and covariation between disorders. SNPs explained 17-29% of the variance in liability. The genetic correlation calculated using common SNPs was high between schizophrenia and bipolar disorder (0.68 ± 0.04 s.c.), moderate between schizophrenia and major depressive disorder (0.43 ± 0.06 s.e.), bipolar disorder and major depressive disorder (0.47 ± 0.06 s.e.), and ADHD and major depressive disorder (0.32 ± 0.07 s.e.), low between schizophrenia and ASD (0.16 ± 0.06 s.e.) and non-significant for other pairs of disorders as well as between psychiatric disorders and the negative control of Crohn's disease. This empirical evidence of shared genetic etiology for psychiatric disorders can inform nosology and encourages the investigation of common pathophysiologies for related disorders

Genetic relationship between five psychiatric disorders estimated from genome-wide SNPs

<p>Most psychiatric disorders are moderately to highly heritable. The degree to which genetic variation is unique to individual disorders or shared across disorders is unclear. To examine shared genetic etiology, we use genome-wide genotype data from the Psychiatric Genomics Consortium (PGC) for cases and controls in schizophrenia, bipolar disorder, major depressive disorder, autism spectrum disorders (ASD) and attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). We apply univariate and bivariate methods for the estimation of genetic variation within and covariation between disorders. SNPs explained 17-29% of the variance in liability. The genetic correlation calculated using common SNPs was high between schizophrenia and bipolar disorder (0.68 +/- 0.04 s.e.), moderate between schizophrenia and major depressive disorder (0.43 +/- 0.06 s.e.), bipolar disorder and major depressive disorder (0.47 +/- 0.06 s.e.), and ADHD and major depressive disorder (0.32 +/- 0.07 s.e.), low between schizophrenia and ASD (0.16 +/- 0.06 s.e.) and non-significant for other pairs of disorders as well as between psychiatric disorders and the negative control of Crohn's disease. This empirical evidence of shared genetic etiology for psychiatric disorders can inform nosology and encourages the investigation of common pathophysiologies for related disorders.</p>