Megváltozott állami szerepvállalás a kultúrafinanszírozásban

A kultúragazdaságtan mint interdiszciplináris tudományterület a fejlett piacgazdaságokban az angolszász országokból kiindulva az utóbbi hat évtizedben alakult ki. A piaci szereplők a fogyasztók szabadidejéért versenyeznek. A szabadidő hasznos eltöltésének egyik fő területe a kultúra, hiszen az emberek színházba, könyvtárba, múzeumba, moziba járnak, a nyaralásaik során a helyi nevezetességeket is megtekintik. Egyre nő azoknak a száma, akik a tömegközlekedésen eltöltött időt zenehallgatással, kisfilmek nézésével töltik. Nem meglepő tehát, hogy a kultúra meghatározóvá vált az utóbbi évtizedekben a piaci folyamatokban. Az 1960-as évektől kezdődött meg a kultúra értelmezésének átalakulása. Ennek az alkalmazkodásnak egyik meghatározó eleme az állami szerepvállalás újraértelmezése. Az állam ma már nem képes a kulturális szektor csak közpénzekből történő finanszírozására. Így az állam a privatizáció, a lottónyeremények, a szponzoráció és a mecenatúra, valamint a nonprofit szervezetek hatékony működéséhez szükséges intézményi feltételek (kiszámítható, kikényszeríthető és átlátható jogi környezet) megteremtésével egyre több területen vonja be a magánszektor és az ún. harmadik szektor szereplőit a kultúra finanszírozásába. Az állam azonban nem vonulhat és nem is vonul ki teljesen a kultúra finanszírozásából

A magyarországi gyermekmunka szabályozásának folyamata a dualizmus korában

A gyermekmunka magyarországi történeti-néprajzi kérdéseivel korábbi munkáimban foglalkoztam, ezúttal a jogi szabályozás dualizmuskori kérdéseit járom körbe. Ez azt is jelzi, hogy csak azok a gyermekmunka formák kerülnek szóba, amelyek az iparosodással, a manufaktúrák és a gyáripar kialakulásával, még inkább megerősödésével váltak tömegessé, és Nyugat-Európában tragikus méreteket öltöttek. Magyarországon később jelent meg az ipari gyermekmunka, először orvosok és tanítók, majd politikusok is felszólaltak ellene. Mint más erősen iparosodó európai országban, komoly társadalmi, szociális okok és gazdasági érdekek álltak a gyermekmunka háttérében, és éles hangú politikai viták kísérték ezt a kérdést. A források alapján látható, hogy az égető társadalmi probléma gyermekvédelmi, szociálpolitikai és politikai diskurzusok témájává vált, és az is maradt a második világháborúig