ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

    Az erdélyi Medve-tó rétegzettségének vizsgálata

    Get PDF
    Az erdélyi Medve-tó egy igen különleges és mikrobiológiai szempontból kevéssé ismert élőhely. A tó esetében egy ritka, ráadásul egész Európában egyedi jelenség, a heliotermia is megfigyelhető. A rendelkezésre álló összetétel-vizsgálatok a vízmélység függvényében nem elég részletesek, hiányosak. A tó vize igen nagy sótartalma miatt összetett mátrixnak tekinthető, ezért az egyes komponensek analízise nem oldható meg a felszíni vizekre általánosan alkalmazható szabványos rutinvizsgálatokkal. Célom a Medve-tó vízterében a rétegzettség vizsgálata volt fizikai és kémiai paraméterek részletesebb meghatározásával. A helyszínen történt a pH, a vezetőképesség, a hőmérséklet, az oldott oxigén tartalom, a fotoszintetikusan elérhető fény, a klorofill, valamint a redoxipotenciál mérése a felszíntől 15-16 m mélységig. Több alkalommal mintát vettünk a tó vizének különböző rétegeiből. Laboratóriumban vizsgáltam a sótartalom, ezen belül egyes komponensek, így a szervetlen nitrogén- (NH4+, NO3-, NO2-) és kénformák (S2-, SO42-), a PO43-, valamint a vas koncentrációinak alakulását. A felsorolt ionformák meghatározására fotometriás módszert alkalmaztam, kivéve a szulfid mérését melyet titrálással határoztam meg. A lúgosság és esetenként az összes keménység és a kloridion kimutatását mikrotitrimetriás módszerekkel végeztem. Az összes szerves szén (TOC) valamint az összes nitrogénvegyület tartalom (TN) meghatározására MULTI N/C típusú TC/TN mérő készüléket használtam. Vizsgálataim alátámasztották a Medve-tó hőmérsékleti, szalinitási rétegzettségéről eddig meglévő ismereteket, egyben kibővítették azokat a szervetlen ionformákra, valamint a szervesanyag-tartalomra vonatkozó adatokkal. Különösen figyelmet érdemlő a 3 méteres mélységnél tapasztalható jelentős komponensdúsulás. Egyes komponensek koncentrációja ennél a mélységnél maximumot mutat, míg mások telítési görbe szerint változnak a vízmélységgel. A vízrétegek között általam kimutatott eltérések elősegítik az egyes rétegekben élő mikroszervezetek felderítését. A tó mikrobiológiai szempontból is jellegzetes rétegzettséget mutat, amit a minták eddig elvégzett denaturáló gradiens gélelektroforézis (DGGE) vizsgálatai jól türköznek

    A bodai aleurolit formáció repedéskitöltő ásványainak vizsgálata

    Get PDF
    A paksi atomerőmű működéséből származó nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének egyik perspektívikus geológiai képződménye a Bodai Aleurolit Formáció (a továbbiakban BAF). A kapcsolódó, több mint másfél évtizedes kutató tevékenység fókuszában a BAF kőzettani és fizikai jellemzőinek megismerése áll. A kutatások eddigi eredményei alapján a formáció tulajdonságai - nagy vastagsága, vertikális és laterális kiterjedése, valamint tektonikailag nyugodt környezete (pl.: Császár, 2005) - alkalmassá tehetik a jó szigetelést igénylő, nagy aktivitású, radioaktív hulladékok tárolására. Annak érdekében, hogy felmérjük a Bodai Aleurolit Formáció (továbbiakban BAF) adottságait arra nézve, hogy egy korszerű és minden követelményt kielégítő nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesülhessen benne, szükséges, hogy részletesen megismerjük a formáció fejlődéstörténetét. Ehhez kulcsfontosságú, hogy tanulmányozzuk a kőzetek fluidumoknak való kitettségét a földtörténeti múltban és jelenben. Tudományos diákköri munkámban a BAF-ban mélyített ALFA-1 jelű vágatból (Nyugat-Mecsek) származó reprezentatív minták repedéskitöltő ásványainak genetikáját és fejlődéstörténetét (fluidumkőzet kölcsönhatását) tanulmányoztam petrográfiai és fluidumzárvány vizsgálati módszerekkel

    Környezetgeokémiai előtanulmány a CO2 és a radon együttes előfordulása kapcsán

    Get PDF
    Diákköri munkám célja, hogy irodalmi adatok alapján feltárjam a szén-dioxid és radon - mint egészségre káros hatásokkal bíró gázok - természetbeli előfordulását, jellemző koncentrációját forrás- és talajvizekben, oldott állapotban illetve gázfázisban, valamint vándorlását, elsősorban tektonikailag aktív területeken - törések és repedések mentén. Köztudott, hogy mindkét gáz a levegőnél nagyobb sűrűségű, ezért képes felhalmozódni zárt légtérben. Míg a szén-dioxid gáz levegőben való feldúsulása közvetlen hatásként belélegzéskor fulladáshoz is vezethet, addig a radon légtérben való felhalmozódása, hosszú távon a tüdőrák kialakulásának kockázatát növeli. Ezen gázok kölcsönhatásainak tanulmányozására számos irodalom törekszik. A tanulmányok nagyobb hányada a gázok negatív hatásait vizsgálja. Ilyen tanulmány például Darby 2004-es munkája, amelyben kutatótársaival megállapította, hogy a radon a tüdőrákot előidéző tényezők közül, a cigaretta után a második helyen áll, vagy Zhang 1996-os munkája, amely a kameruni törésvonal térségében folyamatosan zajló bazaltos vulkanizmus melletti, aktív és periodikus szén-dioxid feláramlásra hívja fel a figyelmet, ami a CO2 mérgezés lehetőségével fenyeget. Az ezen a területen és más hasonló feláramlási területen élő lakosok szempontjából is kiemelten fontos, hogy behatóbban ismerjük a környezetben megjelenő feláramlások mechanizmusát, okát és forrását. Munkám célja egy irodalmi összegzés készítése a két gáz vizsgálata során fellépő esetleges kölcsönhatásokról, illetve hogy ezek a kölcsönhatások milyen befolyással lehetnek a környezetre, továbbá mik az elsődleges forrásaik, és nagyobb koncentrációban való megjelenésük esetén milyen negatív, illetve esetlegesen pozitív hatásokkal kell számolnunk Dolgozatomban részletesen bemutatom az említett gázokat, röviden összegzem fontosabb tulajdoságaikat, kitérek olyan irodalmakra, amelyek szeizmikusan aktív területeken, illetve hidrotermás, geotermikus környezetben tanulmányozták a gázok megjelenését. Bővebben említést teszek arról, hogy a témához kapcsolódó tanulmányok milyen eredményeket tártak fel a CO2 és radon feldúsulásából származó biológiai hatásának tekintetében

    Szerződés a Soros Alapítvánnyal

    No full text
    1992. június 17-én kötött szerződés a Soros Alapítvánnyal

    "Megszenteltessék áldott szent neved!"

    No full text

    Nemzetiségkutatás - néprajz

    Get PDF

    Integráltan oktatott, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális helyzete a gyöngyöstarjáni és az atkári általános iskolában

    Get PDF
    Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen az általam első osztályos koruk óta figyelemmel kísért, integráltan oktatott, nyolcadik osztályos, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális helyzete az őket körülvevő közösségben. Dolgozatomban integráltan nevelt, tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális helyzetét elemeztem a szociometria módszerével

    A tagsági jogok gyakorlása a társadalmi szervezetekben

    Get PDF
    ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)is based in HU
    Repository Dashboard
    Do you manage ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)? Access insider analytics, issue reports and manage access to outputs from your repository in the CORE Repository Dashboard!