Az élethosszig tartó tanulás jelentősége a 40–50 éves korosztály életútjában

A 20. század második felétől az andragógia tudományának térnyerésével és az élethosszig tartó tanulás fogalmának paradigmává válásával párhuzamosan az oktatásszociológiai és andragógiai kutatások egyik fő irányává a felnőttkori tanulás vizsgálata vált (Castells, 1996; Benedek, 2008; Harangi, Hinzen és Sz. Tóth, 1998). Ezek a kutatások rámutattak arra, hogy globalizáció és a tudástársadalom kialakulásának hatására bekövetkező gazdasági-társadalmi változások átszövik a magánéletet, a hétköznapok részévé válnak és a munkaerőpiaci folyamatokra is hatással vannak. A tudás megszerzése, megújítása, vagyis a „tanulás egy életen át” (Benedek, 2008) meghatározza az életút sikerességét, befolyással bír az életvitel kialakítására, a személyiség formálódására, hatása megfigyelhető a személyes kapcsolatok, a szabadidős szokások, de akár az egészségmegőrzés vizsgálatán keresztül is

Fully denaturing two-dimensional electrophoresis of membrane proteins: a critical update

The quality and ease of proteomics analysis depends on the performance of the analytical tools used, and thus of the performances of the protein separation tools used to deconvolute complex protein samples. Among protein samples, membrane proteins are one of the most difficult sample classes, because of their hydrophobicity and embedment in the lipid bilayers. This review deals with the recent progresses and advances made in the separation of membrane proteins by 2-DE separating only denatured proteins. Traditional 2-D methods, i.e., methods using IEF in the first dimension are compared to methods using only zone electrophoresis in both dimensions, i.e., electrophoresis in the presence of cationic or anionic detergents. The overall performances and fields of application of both types of method is critically examined, as are future prospects for this field

Az élethosszig tartó tanulás jelentősége a 40-50 éves korosztály életútjában [melléklet]

A 20. század második felétől az andragógia tudományának térnyerésével és az élethosszig tartó tanulás fogalmának paradigmává válásával párhuzamosan az oktatásszociológiai és andragógiai kutatások egyik fő irányává a felnőttkori tanulás vizsgálata vált (Castells, 1996; Benedek, 2008; Harangi, Hinzen és Sz. Tóth, 1998). Ezek a kutatások rámutattak arra, hogy globalizáció és a tudástársadalom kialakulásának hatására bekövetkező gazdasági-társadalmi változások átszövik a magánéletet, a hétköznapok részévé válnak és a munkaerőpiaci folyamatokra is hatással vannak. A tudás megszerzése, megújítása, vagyis a „tanulás egy életen át” (Benedek, 2008) meghatározza az életút sikerességét, befolyással bír az életvitel kialakítására, a személyiség formálódására, hatása megfigyelhető a személyes kapcsolatok, a szabadidős szokások, de akár az egészségmegőrzés vizsgálatán keresztül is

A tanári pálya túlterheltsége

Ez a dolgozat a pedagógusok túlterheltségének elemzését tűzte ki célul. A kutatás fő mondanivalója, hogy megtudjuk létezik-e túlterheltség a pedagógus társadalomban, s ha igen, melyek azok a tényezők - a teljesség igénye nélkül -, melyekkel a tanároknak nap, mint nap meg kell küzdeniük. Célom, hogy megtudjam, milyen elvárásoknak kell megfelelnie a ma pedagógusának, mennyi adminisztrációs feladatuk van, a kötelező tanórákon kívül vállalnak-e iskolai feladatokat, mennyire jól felszereltek az iskolák és mindezek fejében gondolkodnak-e esetleg a pályaelhagyáson?MSc/MAegészségügyi tanármagyarlevelez