Development of the Work-Related Well-Being Questionnaire Based on Seligman’s PERMA Model

Drawing on recent research on determinants of subjective well-being, we developed and conducted a pilot study of an employee well-being questionnaire using M. Seligman’s (2011) multidimensional PERMA model (Positive emotion, Engagement, positive Relationships, Meaning, and Accomplishment) model. Employees (N = 397) from postgraduate courses at the Budapest University of Technology and Economics (BME) completed a survey including 56 items which were theoretically relevant to the PERMA theory. Factor analyses recovered the expected five PERMA components and a negative emotion factor. Based on factor and reliability analyses, we reduced the 56 PERMA items to 35 items.  Our results support the multidimensional approach to defining and measuring multidimensional well-being. A multidimensional well-being assessment may be useful for understanding employees’ well-being, which can then be applied when developing policy and practice to increase well-being for all employees at work

Boldogság tényezők a pedagógusok munkájában

Háttér és célok A munkahelyi jóllét és boldogság empirikus kutatása egyre nagyobb teret nyer már hazai viszonylatban is. Jelen kutatás a magyar pedagógusok munka során átélt boldogságának legfőbb dimenziói és jellemzői feltárását tűzte ki célul kvalitatív és kvantitatív módszerrel. Módszer A vizsgálat részeként 297 pedagógus „Mikor él át/érez boldogságot a munkája során?” nyílt kérdésre adott válaszai, valamint Lyubomirsky és Lepper (1999) nevével fémjelzett, Szubjektív Boldogság Skálán (Subjective Happiness Scale) kapott eredményei kerültek feldolgozásra. Eredmények A szöveges válaszok tartalomelemzése során négy fő dimenzió rajzolódott ki. A pedagógus munka-boldogság élményében a legmarkánsabb meghatározók az eredményesség és siker tényezője, a munkájukra vonatkozó értékelés és visszajelzés, a munkaélményt jelentő tényezők, valamint a társas kapcsolatok. A vizsgált háttérváltozók (pl. a nem, az elégedettség, a munkastressz, az egészségi és családi állapot) közül több is értelmezhető kapcsolatot mutat a Szubjektív Boldogság Skála globális boldogság mutatójával. Következtetések Eredményeink ismeretében, különböző, pozitív pszichológiai intervenciós lehetőségeket is számba véve, gyakorlati megfontolásokat teszünk a munkahelyi jóllét és boldogság növelése érdekében. Ezen javaslatok nemcsak specifikusan a pedagógusok, de más munkakörben dolgozók szempontjából is relevánsak lehetnek

The Relationship Between Assessment Centre Outcomes and Personality Traits: A Confirmation of Nomological Validity

The present study aimed to assess the nomological validity of the Assessment Centre (AC). More specifically, the authors investigated the relationship between theoretically related personality variables and AC ratings in a personnel selection procedure. Previous studies have reported contradictory findings regarding the nomological validity of the Assessment Centre. We identified shortcomings in the previous studies and demonstrated the nomological validity of the AC in a relatively large sample of line manager candidates (N = 314). Our results are in harmony with trait activation theory, and this confirms the nomological validity of Assessment Centres. The theoretical and practical implications of these findings are discussed

Happiness around the world: A combined etic-emic approach across 63 countries.

What does it mean to be happy? The vast majority of cross-cultural studies on happiness have employed a Western-origin, or "WEIRD" measure of happiness that conceptualizes it as a self-centered (or "independent"), high-arousal emotion. However, research from Eastern cultures, particularly Japan, conceptualizes happiness as including an interpersonal aspect emphasizing harmony and connectedness to others. Following a combined emic-etic approach (Cheung, van de Vijver & Leong, 2011), we assessed the cross-cultural applicability of a measure of independent happiness developed in the US (Subjective Happiness Scale; Lyubomirsky & Lepper, 1999) and a measure of interdependent happiness developed in Japan (Interdependent Happiness Scale; Hitokoto & Uchida, 2015), with data from 63 countries representing 7 sociocultural regions. Results indicate that the schema of independent happiness was more coherent in more WEIRD countries. In contrast, the coherence of interdependent happiness was unrelated to a country's "WEIRD-ness." Reliabilities of both happiness measures were lowest in African and Middle Eastern countries, suggesting these two conceptualizations of happiness may not be globally comprehensive. Overall, while the two measures had many similar correlates and properties, the self-focused concept of independent happiness is "WEIRD-er" than interdependent happiness, suggesting cross-cultural researchers should attend to both conceptualizations