A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013

The role of kidney endonucleases in degradation of foreign nucleic acids

A bejuttatott DNS stabilitása a génterápiák sikerességének alapját képezi. A cytotoxikus/apoptótikus endonukleázok arról ismeretesek, hogy megemésztik az “idegen DNS/RNS-t”. Azonban, hogy melyek ezek az endonukleázok és ezen enzimek inaktiválásával növelhető-e a génbevitel sikeressége korábban nem képezte vizsgálat tárgyát. Kutatásaink során a vesében lévő két legjelentősebb proapoptótikus endonukleázt, a deoxyribonukleáz I-et (DNáz I) és az endonukleáz G-t (EndoG) vizsgáltuk. Vizsgálataink alkalmával immortalizált vese tubuláris epitél sejteket (TKPTS), valamint DNáz I és EndoG knockout (KO) egerekből izolált primer vese tubuláris epitél sejteket (PTE) használtunk. Megfigyeltük, hogy a teljes endonukleáz aktivitás szignifikánsan magasabb primer PTE sejtekben, mint immortalizált TKPTS sejtben. A sejtekben lévő endonukleáz aktivitás meghaladja a sejtek által kiválasztott, médiumban megjelenő endonukleáz aktivitást. A Lipofektaminról bebizonyosodott, hogy növeli a transzfekciók hatékonyságát, de nem védi a plazmid DNS-t az endonukleázok lebontásától. A DNáz I és az EndoG deficiens egerekből izolált primer vese sejteknek szignifikánsan magasabb a transzfekciós rátája a vad típusú (WT) sejtekénél. Továbbá EndoG KO sejtekben a fluorescens siRNS transzfekció magasabb, mint a WT sejtekben. Annak eldöntésére, hogy a DNS stabilitás növelhető-e génbevitel során specifikus inhibitorokkal gátoltuk az endonukleázok működését. Az extracelluláris DNáz I gátlása G-aktinnal nincs hátassal a DNS transzfekció hatékonyságára jelezve, hogy az intracelluláris DNáz I az elsődleges molekuláris szereplője az idegen DNS-elleni gazdasejt védelemnek. Eredményeink tükrözik a DNáz I és EndoG sejtvédekezésben betöltött szerepét a génbejuttatás szempontjából primer tubuláris epitél sejtek esetén. Gene delivery to kidney cells is essential for the development of gene therapy of nephropathy. Maintaining DNA stability is crucial for successful gene delivery. Endonucleases are known to play a role in degrading “foreign” DNA imported to the cell. However, what these DNases are and whether inactivation of these enzymes can improve gene delivery has not been examined. We have recently shown that two proapoptotic endonucleases, deoxyribonuclease I (DNase I) and endonuclease G (EndoG) are responsible for more than 90% of the total endonuclease activity in mouse kidney. Since primary cells are notoriously resistant to transfections, we studied DNA stability during gene delivery to primary renal tubular epithelial cells isolated from mice. We found that as compared to immortalized mouse tubular epithelial (TKPTS) cells, primary cells had higher total endonuclease activity. Endonuclease activity was present both in total cellular protein extracts (DNase I, EndoG and other DNases) and in culture media (mainly DNase I). Pre-treatment with Lipofectamine did not protect plasmid DNA against in vitro digestion by endonucleases. DNase I- or EndoG-deficient primary tubular epithelial cells isolated from knockout mice showed significantly higher rate of transfection by Lipofectamine-packed pECFP-N1 plasmid DNA than wild-type cells. We examined whether specific inhibition of these endonucleases may improve DNA stability during gene delivery. The transfection efficiency was increased by apoptosis inhibitors. Complete inhibition of extracellular (secreted) DNase I by G-actin did not improve plasmid transfection, which indicates that only intracellular DNase I is important for DNA stability. These data demonstrate the important role of the cytotoxic endonucleases in host cell defense against gene delivery in primary tubular epithelial cells.N

The choice of career motivation and vision of young people in Békéscsaba, the importance of career guidance

Diplomadolgozatom kereszttüzében a békéscsabai fiatalság áll, megvizsgálom a generáció sajátosságait, a tanulás iránti motiváltságukat vagy motiválatlanságukat, valamint foglalkozom a pályaválasztás, jövőkép, tervezés témaköreivel is, az elsődleges célcsoport a középiskolás korosztály.MSc/MAemberi erőforrás tanácsad

Substrate based peptide aldehyde inhibits bacterial type I signal peptidase (vol 19, pg 2880, 2009)

status: publishe

Uptake of Foreign Nucleic Acids in Kidney Tubular Epithelial Cells Deficient in Proapoptotic Endonucleases

Degradation of DNA during gene delivery is an obstacle for gene transfer and for gene therapy. DNases play a major role in degrading foreign DNA. However, which of the DNases are involved and whether their inactivation can improve gene delivery have not been studied. We have recently identified deoxyribonuclease I (DNase I) and endonuclease G (EndoG) as the major degradative enzymes in the mouse kidney proximal tubule epithelial (TKPTS) cells. In this study, we used immortalized mouse TKPTS cells and primary tubular epithelial cells isolated from DNase I or EndoG knockout (KO) mice and examined the degradation of plasmid DNA during its uptake. DNase I and EndoG KO cells showed a higher rate of transfection by pECFP-N1 plasmid than wild-type cells. In addition, EndoG KO cells prevented the uptake of fluorescent-labeled RNA. Complete inhibition of secreted DNase I by G-actin did not improve plasmid transfection, indicating that only intracellular DNase I affects DNA stability. Data demonstrate the importance of DNase I and EndoG in host cell defense against gene and RNA delivery to renal tubular epithelial cells in vitro

Acquired loss of renal nuclease activity is restricted to DNase I and is an organselective feature in murine lupus nephritis

An acquired loss of renal DNaseI has recently been shown to promote transformation of mild mesangial lupus nephritis into membrano-proliferative end-stage organ disease. In this study, we analyzed expression profiles of DNaseI in other organs of lupus-prone (NZBxNZW)F1 mice during disease progression to determine if silencing of the renal DNaseI gene is an organ specific feature or if loss of DNaseI reflects a systemic error in mice with sever lupus nephritis. Our results demonstrate normal or elevated levels of DNaseI mRNA and enzyme activity in liver, spleen and serum samples of (NZBxNZW)F1 mice throughout all stages of lupus nephritis. DNaseI activity was dramatically reduced only in kidneys of mice with sever nephritis and was the only nuclease that was down-regulated, while 6 other nucleases (DNaseIl1-3, caspase activated deoxyribonuclease, Dnase2a, and endonuclease G) were largely normally expressed in kidneys, liver and spleen. Loss of renal DNaseI was not accompanied by changes in serum DNaseI activity, suggesting an independent mechanism of DNaseI regulation in circulation and in kidneys, and an absence of compensatory upregulation of serum DNaseI activity in case of renal DNaseI deficiency. Thus, silencing of renal DNaseI is a unique renal feature in membrano-proliferative lupus nephritis. Determination of mechanism(s) responsible for DNaseI down-regulation is a future step in generation of new therapeutic targets to treat and prevent progressive lupus nephritis