Determining the target groups of Hungarian short food supply chains based on consumer attitude and socio-demographic factors

Consistent with the trend witnessed in other European countries, in recent years there has been an increasing demand among Hungarian consumers for products purchased directly from farmers. However, no research has been published on the determination of clusters of consumers of short food supply chain (SFSC) products in Hungary. This study describes which groups of consumers are more likely to purchase such products, and their reasons for doing so. In the summer of 2013, 1,015 randomly-sampled adults were asked to complete questionnaires during face-to-face, on-street meetings with trained staff. The survey explored their willingness to support direct sales and production of local foods, their perceptions of product reliability, and their attitudes toward global supply-driven systems. As it was not possible to identify a clear structure of factors determining opinions, perceptions and attitudes directly from the results of the questionnaires, principal component analysis was performed, and K-mean cluster analysis was used to partition the respondents into five clusters. These were labelled 'Favouring imports and large farms, 'Favouring small farms', 'Informed and empowered consumers group in favour of local farms', 'Universally positive' and 'Unconcerneď. This method was effective in identifying groups of potential target consumers. The level of support for local foods rises with increasing age, and is higher among women, the more highly educated, those that are economically active or retired, and those that consider themselves as having an average income. The results can be used to promote the demand for SFSC products in Hungary through more effective targeting of marketing activities by farmers involved in direct selling, and their organisations

Consumers’ and producers’ perceptions of markets: service levels of the most important short food supply chains in Hungary

In recent years, there has been a rapid growth in new type, direct and short supply chains (SSC) Hungary, and the markets have proved to be globalisation-resilient, keeping their market share from sales of fast-moving consumer goods. We conducted a consumer and producer survey to identify the most important expectations and experiences about markets in Hungary. We applied a service quality model (SERVQUAL) to measure the consumers’ and producers’ opinions and satisfaction of Hungarian markets. A warning result of our study is that vendors estimate their level of service above that of the consumers’ experiences which means that, in spite of the direct communication, they do not have an accurate understanding of their customers’ requirements. Our surveys also showed that there is a substantial deficiency between the services expected and experienced at markets in all dimensions (environment, service, convenience and produce) that influence the choice of retail channel. The most important dimension proved to be produce quality which should thus remain in the focus of market developments. In recent years, new trends in urban local food movements have started to emerge in Hungary which could not be detected at the time of our survey (2012). Thus we intend to extend our survey in the future to see whether these new local-alternative food movements have formed a new consumer segment for farmers’ markets in Hungary, and in what way should the market vendors modify their services to be able to ride this new trend

Compliance és vállalatetika

Az ember morális öntudatra ébredése az evolúciós keretrendszerben gondolkodva közel sem magától értetődő mozzanat. Az elmúlt évek tudományos eredményei teret adtak annak az elméletnek, miszerint a moralitás két nagy lépcsőben vált az emberi faj- és létfenntartás alapvető feltételévé. Az első lépcső körülbelül 400,000 évvel ezelőttre tehető, amikor is a heidelbergi embernek egy globális lehűlési és kiszáradási korszak nyomása alatt egyre szűkülő erőforrásokért kellett megküzdenie más fajokkal. Az egyik megoldási alternatíva a dögevés volt, aztán a heidelbergi ember felismerte, hogy a közös cél érdekében alkalmazott összefogás, valamint a zsákmány igazságos megosztása az egyén érdeke is. Michael Tomasello szerint ez lehetett az a fordulópont, amelytől kezdve az emberi csoportok azokat az egyéneket vonták be az együttműködésbe, akik kognitív szempontból elég fejlettek voltak a társadalmi és erkölcsi együttműködésre, ahelyett, hogy a fizikai adottságok és dominancia alapján csoportosultak volna (Tomasello, 2018). A második lépcsőben a populáció növekedésével nagyobb emberi közösségekből – melyeket bizonyos közös kultúra továbbra is összefogott – saját belső munkamegosztást kialakító alcsoportok váltak ki, miközben egyre jellemzőbbé váltak a versengő közösségek közti konfliktusok, így a betolakodókkal szembeni belső összetartás jelentősége tovább fokozódott

A vlogsorozatok műfaji előzményei

In the following paper I will examine the kind of series where the narrative is based on the character’s vlog. I will draw comparison between the vlogseries genre and the epistolary novel and the mockumentary. I will place it int he wider context of the genre where a narrator comes from within the diegesis. I intend to proved that vlog as a form which the vlogseries is based what makes this genre unique and stand alone in this wider context

Mariana Mazzucato – The Value of Everything: making and taking in the global economy

A Rajk Szakkollégium 2020-as Neumann-díjasa Mariana Mazzucato, aki jelenleg a UCL2 professzora, illetve a UCL Institute for Innovation & Public Purpose alapítója és igazgatója. Kutatási területe elsősorban az állam innovációban és ezáltal a gazdasági növekedésben betöltött szerepének megértése és újradefiniálása. Kutatási tevékenységén túl politikai tanácsadóként is működik, nemzetközi szervezetek és kormányfők kérik ki véleményét évek óta. Több nagyhatású könyv szerzője, melyek közül a The Value of Everything: making and taking in the global economy című művének segítségével próbálok a következőkben képet adni munkásságáról. = Professor Mariana Mazzucato received the John von Neumann award this year which is given annually by Rajk College. Mazzucato is a professor at University College London and she is the founder and director of their Institute for Innovation and Public Purpose (IIPP). Her research focuses on the role played by the state in economic development through its innovation policy. In this review, I would like to give an overview of one of her most influential book: The Value of Everything: making and taking in the global econom

Iparpolitikai stratégiák Európában - Lengyelország

Lengyelország esetében több nemzeti stratégiai terv bemutatásával adunk képet az iparpolitikai stratégia irányáról, illetve a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium önálló projektjeire is kitérünk. A különböző hosszú távú projektek jellemzően a 2020-as évtizedre szólnak pár kivétellel, és bár a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium élén 2022-ben személyi változás történt, a politikai irány alapvetően nem változott. A nemzeti stratégiák [1] közül elsősorban a „Polish Deal”-t („Polski Ład”), a Humántőke-fejlesztési Stratégiát (2020-2030), valamint Termelékenységi Stratégiát (2021-2030) mutatjuk be, utóbbi szorosan kötődik a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium munkájához. Ezek, illetve az egyéb európai, nemzeti, valamint régiós szintű stratégiák KPI-mutatói nyomon követhetők a lengyel statisztikai hivatal oldalán[2], ami könnyen kezelhetően, tematizáltan mutatja be a legfrissebb teljesítmény adatokat, valamint a 2030-as célértékeket a különböző mutatók esetében az egyes stratégiák mentén

Barry Naughton (2017): Is China socialist? Journal of Economic Perspective 31(1):3-24

Negyven éve már, hogy Kína szakított a maoista ideológiával, ezzel együtt a szocializmus Mao-féle megvalósításával, illetve a tervutasításos gazdasággal. Sok idő telt el azóta, Kína pedig óriási változásokon ment keresztül a piacgazdaság felé haladva. A ’90-es években ezek a folyamatok az adóbevételek GDP-arányos nagymértékű csökkenésével, így a kormány lehetőségeinek korlátozódásával, a szociális ellátás hanyatlásával párhuzamosan mentek végbe. Ezekben az években a legnagyobb kérdés az volt, hogy képes-e Kína a szocialista értékek és elvek megtartása mellett megnyitni a piacait és a fejlett gazdaságok szintjét elérni. Kína 1992 óta szocialista piacgazdaságként jellemzi magát, de vajon van-e értelme Kínára a szocialista jelzőt alkalmazni napjainkban, és ha igen, milyen mértékben

Hadiipar és fenntarthatóság

A 21. század önmagukban is komplex problémái sok esetben egymásba fonódva állítanak kihívásokat elénk. Egyre tisztábban látszik, hogy a klímaváltozás valós egzisztenciális fenyegetést jelent a társadalmaink és általában a civilizációnk számára. A klímaváltozás hatására többek között szűkülnek az erőforrásaink, ami az erősebben sújtott területekről a biztonságosabb régiókba való migrációhoz vezet, a különböző betegségek és járványok kitörésének valószínűsége nő, miközben az egyre gyakrabban jelentkező extrém időjárási események további fenyegetést jelentenek az emberi életre nézve. Mindezek komoly biztonsági kockázatokként lebegnek társadalmaink felett, így az állampolgárok védelmének biztosítása egyre hangsúlyosabb és égetőbb kihívás mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten egyaránt. Habár mindannyiunk érdeke, hogy alapvetően proaktív megoldásokat keresve csökkentsük a fenti fenyegetések valószínűségét, valamint hatását – ezt a célt szolgálja általában a zöld átállás agendája, az erőforrás-gazdálkodás racionalizálása, az egészségügy fejlesztése, vagy az infrastruktúra ellenállóképességének növelése –, számítanunk kell különböző válsághelyzetek megvalósulására, melyek során a fegyveres erők szerepe felértékelődik

Az érték helye a menedzsment-tudományokban és a közgazdaságtanban

Sylvia Nasar A nagy hajsza c. könyve több szempontból is az egyik legkedvesebb olvasmányom, amiből sok meglehetősen érdekes, már-már pletykaszerű információt bányászhat ki az ember jelentős hatású közgazdászok életéről. Az egyik kedvenc sorom az Alfred Marshallnak tulajdonított idézet: „Csupán egy idegen földre tévedt filozófus vagyok”. Soha nem néztem utána Nasar forrásának, de voltaképp nem is annyira fontos, hogy valóban kimondta-e ezeket a szavakat Marshall, már az is sokatmondó, ha csak a szájába adták. Mindenesetre manapság én is valahogy úgy érzem magam, mint egy idegen földre tévedt közgazdász, amikor a különböző, alapvetően leendő menedzsereket célzó tanórákon üldögélek a Lisszaboni Egyetemen. Néhány oktatóm olyan nyelven beszél, és olyan terminusokat használ, amiket az agyam csak nagy erőfeszítések árán tud dekódolni, és sokszor elfog egyfajta nosztalgia a végtelen deriválások iránt, amiket igazándiból mindig is utáltam. Habár az egyetemi karrierem egy menedzsment képzésen kezdődött, gyorsan bevettem a közgazdaságtan felé tartó kanyart, aminek eredményeképp a menedzsment szakzsargont illetően mindezidáig jóindulattal is csak A1-es szintű passzív nyelvtudásom volt – még szerencse, hogy a jelentkezésnél csupán angol nyelvvizsgát vártak el. Azzal azért mégiscsak „eldicsekedhetek”, hogy a menedzserek és közgazdászok között meghúzódó nyelvi szakadéknak mindvégig tudatában voltam az egyetemi éveim alatt, de a K karos hallgatók jó öreg tudományos hübriszével felfegyverkezve mindig azt gondoltam, hogy én állok a szakadék – vagy a történelem? – „jó” oldalán. Most viszont figyelek, igyekszem behozni a lemaradásom, hiszen végtére is, ha nem is ugyanúgy, de ugyanarról kéne beszélnünk