Zavar a beszéd tervezésében: a szerzett beszédapraxia etiológiai, diagnosztikai és terápiás vonatkozásairól

A szerzett beszédapraxia a beszéd motoros tervezésének, programozásának a zavara. A legtöbb esetben non-fluens afáziával együtt fordul elő, de önállóan, afázia nélkül is megjelenhet. Mivel e beszédzavar mibenlétét, afáziával való kapcsolatát napjainkig számos vita övezi, az áttekintésben hangsúlyos szerepet kap terminológiai és tüneti sokszínűségének bemutatása, valamint a felismerést és elkülönítést segítő sajátosságok ismertetése. Ezek mellett bemutatásra kerül egy, a beszédapraxiában megjelenő artikulációs zavar kezelésére alkalmazott terápia. Ezen felül a cikk kitér néhány, a beszédzavart magyarázó kognitív pszichológiai modell és a zavar kialakulásával összefüggésbe hozható neuranatómiai léziók ismertetésére is

A végrehajtó funkciók zavara afáziában

Háttér és célok Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel. Módszer A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük. Eredmények Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között. Konklúzió Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti

Magyar Afázia Szűrőteszt: új szűrőeljárás a poststroke aphasia gyors felismerésére

Bevezetés: Bár a szerzett neurogén nyelvi zavarok (aphasiák) szűrésére a nemzetközi gyakorlatban számos eljárás áll rendelkezésre, magyar nyelven mostanáig nem létezett pszichometriai mutatókkal rendelkező aphasia szűrőteszt. Célkitűzések: (1) A stroke következtében kialakuló aphasiák szűrésének, a szűrés szempontjainak és eszközeinek nemzetközi áttekintése. (2) Egy új, magyar nyelvű aphasia szűrőteszt bemutatása. Módszer: A Magyar Afázia Szűrőteszt öt rövid, beszédértést és beszédprodukciót vizsgáló feladatból áll. Öt–tíz perc alatt felvehető, pontozása egyszerű, és eszközigénye minimális, így sikeresen használható olyan klinikai helyzetekben is, amikor a vizsgálatra csak limitált idő áll rendelkezésre. A tanulmányban két vizsgálatot mutatunk be, melyek alapján értékeljük a teszt pszichometriai mutatóit és diagnosztikus pontosságát, valamint meghatározzuk a súlyossági övezetek (enyhe, közepes, súlyos aphasia) határértékeit a tesztben. A határértékek megállapítása 70 fős, poststroke aphasiás mintán (35 nő; átlagéletkor: 61,4 év; a ’postonset’ átlaga: 12,6 hónap) történt. Eredmények: A teszt diagnosztikus pontossága nagy, szenzitivitása 92,5%, specificitása 88,5%. A teszt strukturális és konvergens (M R = 0,68) validitása megfelelő, szubtesztjeinek belső konzisztenciája jó (Mα = 0,74). A teszt összpontszáma alapján az aphasiás és nem aphasiás stroke-betegek teljesítményét elválasztó érték (vágópont) 17. Megbeszélés: A teszt alkalmas az aphasiát mutató és nem mutató stroke-betegek elkülönítésére. Segítségével a páciens teljesítménye az enyhe (14–17 pont), a közepes (9–13 pont) vagy a súlyos (0–8 pont) aphasia övezetébe sorolható. Vizsgálataink eredményei a teszt megbízhatóságát és érvényességét támasztják alá. Következtetés: A teszt alkalmas a poststroke aphasia gyanújának és diagnózisának megállapítására, valamint az aphasia súlyosságának megítélésére. Az aphasia szűrésének és a teszt használatának klinikai jelentőségét az áttekintésben megfogalmazott szempontok tükrében részletesen tárgyaljuk. Orv Hetil. 2022; 163(50): 2000–2008

The methodological quality of short-term/working memory treatments in post-stroke aphasia: A systematic review

Purpose: The aims of this systematic review are to provide a critical overview of short-term memory (STM) and working memory (WM) treatments in stroke aphasia and to systematically evaluate the internal and external validity of STM/WM treatments. Method: A systematic search was conducted in February 2014 and then updated in December 2016 using 13 electronic databases. We provided descriptive characteristics of the included studies and assessed their methodological quality using the Risk of Bias in N-of-1 Trials quantitative scale (Tate et al., 2015), which was completed by 2 independent raters. Results: The systematic search and inclusion/exclusion procedure yielded 17 single-case or case-series studies with 37 participants for inclusion. Nine studies targeted auditory STM consisting of repetition and/or recognition tasks, whereas 8 targeted attention and WM, such as attention process training including n-back tasks with shapes and clock faces as well as mental math tasks. In terms of their methodological quality, quality scores on the Risk of Bias in N-of-1 Trials scale ranged from 4 to 17 (M = 9.5) on a 0–30 scale, indicating a high risk of bias in the reviewed studies. Effects of treatment were most frequently assessed on STM, WM, and spoken language comprehension. Transfer effects on communication and memory in activities of daily living were tested in only 5 studies. Conclusions: Methodological limitations of the reviewed studies make it difficult, at present, to draw firm conclusions about the effects of STM/WM treatments in poststroke aphasia. Further studies with more rigorous methodology and stronger experimental control are needed to determine the beneficial effects of this type of intervention. To understand the underlying mechanisms of STM/WM treatment effects and how they relate to language functioning, a careful choice of outcome measures and specific hypotheses about potential improvements on these measures are required. Future studies need to include outcome measures of memory functioning in everyday life and psychosocial functioning more generally to demonstrate the ecological validity of STM and WM treatments

Cross-linguistic adaptations of The Comprehensive Aphasia Test: Challenges and solutions

Comparative research on aphasia and aphasia rehabilitation is challenged by the lack of comparable assessment tools across different languages. In English, a large array of tools is available, while in most other languages, the selection is more limited. Importantly, assessment tools are often simple translations and do not take into consideration specific linguistic and psycholinguistic parameters of the target languages. As a first step in meeting the needs for comparable assessment tools, the Comprehensive Aphasia Test is currently being adapted into a number of languages spoken in Europe. In this article, some key challenges encountered in the adaptation process and the solutions to ensure that the resulting assessment tools are linguistically and culturally equivalent, are proposed. Specifically, we focus on challenges and solutions related to the use of imageability, frequency, word length, spelling-to-sound regularity and sentence length and complexity as underlying properties in the selection of the testing material

Imageability ratings across languages

Imageability is a psycholinguistic variable that indicates how well a word gives rise to a mental image or sensory experience. Imageability ratings are used extensively in psycholinguistic, neuropsychological, and aphasiological studies. However, little formal knowledge exists about whether and how these ratings are associated between and within languages. Fifteen imageability databases were cross-correlated using nonparametric statistics. Some of these corresponded to unpublished data collected within a European research network-the Collaboration of Aphasia Trialists (COST IS1208). All but four of the correlations were significant. The average strength of the correlations (rho = .68) and the variance explained (R (2) = 46%) were moderate. This implies that factors other than imageability may explain 54% of the results. Imageability ratings often correlate across languages. Different possibly interacting factors may explain the moderate strength and variance explained in the correlations: (1) linguistic and cultural factors; (2) intrinsic differences between the databases; (3) range effects; (4) small numbers of words in each database, equivalent words, and participants; and (5) mean age of the participants. The results suggest that imageability ratings may be used cross-linguistically. However, further understanding of the factors explaining the variance in the correlations will be needed before research and practical recommendations can be made

Results of the Kruskal–Wallis test comparing performance of the aphasia (N = 40), the stroke (N = 26), and the control (N = 51) group in subtests of the HAST.

Results of the Kruskal–Wallis test comparing performance of the aphasia (N = 40), the stroke (N = 26), and the control (N = 51) group in subtests of the HAST.</p

Descriptive statistics and results of the Shapiro–Wilk test of normality in subtests of the HAST for the aphasia (N = 40), stroke (N = 26), and healthy control (N = 51) group.

Descriptive statistics and results of the Shapiro–Wilk test of normality in subtests of the HAST for the aphasia (N = 40), stroke (N = 26), and healthy control (N = 51) group.</p

Spearman rank correlations between subtests of the HAST and subtests of the WAB in the aphasia group (N = 40).

Spearman rank correlations between subtests of the HAST and subtests of the WAB in the aphasia group (N = 40).</p