Dilemmas in the legal treatment of the status of people living with disabilities

"The legal treatment of disability affairs carries in itself an inherent contradiction due to the nature of modern society and free-market economy. On the one hand both the historically developed notions of essentialism and on the other the particular-functional definition of manhood drawing its roots from the established democratic order and market economics are present simultaneously. However, within the current order of things there is an unbridgeable divide between them. Nevertheless, with the progression of time there is a slow gradual shift discernible away from the functional definition with the parallel strengthening of the essentialist approach. This shift is further exaggerated by the more widespread acceptance of the rights of self-determination and the provision of opportunities for the disabled, the emergence of social self-determination in case of a population subgroup living under special conditions. For the proper interpretation of the currents in the evolution of legal treatment of disabled people it would be indispensable to institute a proper social-discourse analysis, which, however, exceeds in scope its narrowly defined task.

A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben

A „generációs reprodukció” kifejezés azokra a modern társadalmakban – és hazánkat ide tartozónak tekintjük – kialakult állapotokra utal, melyek szerint ezekben a mindenkori fiatal nemzedékek társadalmi felkészítését és beillesztését sok és sokféle intézmény és szervezet egyidejű működése hivatott biztosítani. Ennek csak az egyik eleme a család, amelynek fontossága vitathatatlan, ám amely mellett az oktatási-képzési rendszer, az önkormányzatok, az ifjúsági és civil szervezetek, az egyházak, a kortárscsoportok, a média vagy az állam is integráns részeket jelentenek a rendszerben. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a jelzett intézmények hogyan vannak ellátva erőforrásokkal, miként felelnek meg a funkcióiknak, milyenek a kölcsönkapcsolataik és milyen hatékonysággal működnek együtt a fiatalok sikeres társadalmi felkészítésében

Egy lemaradó kistérség társadalma a rendszerváltás után tíz évvel

Mindent egybevetve úgy látjuk, hogy az általunk leírt társadalom alapvetően rossz közérzetű, s a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a jövőnélküliség és a szegénység légköre lengi körül. E társadalom gazdasági súlya elenyésző, így érdekmegfogalmazó és érdekmegjelenítő képessége rendkívül alacsony szintű, kollektív fellépésre nem nyújt módot. A kérdezettek jó része sodródik, élethelyzetének megváltoztatásához sem társadalmi kapaszkodókkal, sem lehetőségekkel, sem elképzelésekkel nem bír