Önkormányzati pályázati aktivitás. Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon = Tendering activity of local governments. Key information actors in the development and tendering of Hungarian local governments

A hazai önkormányzatok finanszírozási forrásszerzési mechanizmusa jelentősen megváltozott az elmúlt évek során, főleg az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, mivel Magyarország is részesedhet a Strukturális Alapokból. Bár a hazai és uniós törekvések az esélyegyenlőség kialakulását szolgálják, a tapasztalatok szerint még a hasonló adottságú települési önkormányzatok is eltérő mértékben részesülnek a pályázati forrásokból. A települések különböző úgynevezett pályázati aktivitással rendelkeznek: egyes települések teljes erőbedobással minél nagyobb részt szeretnének maguknak a pályázati összegekből, míg más települések marginalizálódnak, bizonyos fajta bizonytalansággal, aggodalommal pályáznak. A disszertáció annak a kérdésnek a megválaszolására összpontosít, hogy miért eltérő a pályázati aktivitás az önkormányzatok esetében? A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz és az önkormányzatok pályázati aktivitásának magyarázatát négy pillére építi: a finanszírozási rendszer sajátosságainak tárgyalására, az objektív tényezők, majd a szubjektív tényezők elemzésére, illetve a kapcsolathálózati megközelítésre. A vizsgálatok kvantitatív és kvalitatív adatok ötvözésével történnek, kiegészülve a kapcsolathálózati elemzésekkel. A kutatási eredmények átfogó elemzést nyújtanak a jelenlegi fejlesztéspolitikai szereplőkről és intézményekről. A dolgozat kiemeli a forráselosztási rendszer gyengeségét, amelyben eltérően alakul az önkormányzatok pályázati aktivitása. Az önkormányzati pályázatokat az objektív (saját források, települési adottságok) és szubjektív (politikusi adottságok) települési tényezők, illetve a kapcsolathálózati jellemzők erősen befolyásolják. A jelenlegi finanszírozási rendszerben –főleg a kistelepülések esetében – az önkormányzati pályázati aktivitást jobban ösztönzik a kiszolgáló intézmények (pályázatíró-, tanácsadó cégek), a kisegítő intézményekhez (vidékfejlesztési szervezetek) képest

Az erősek a gyorsak

Egy új pedagógiai módszer bevezetése során felmerülhet a kérdés, hogy vajon a szervezeti szerepek hogyan befolyásolják az adott módszer fogadtatását, vagy terjedésének gyorsaságát. Kutatásunk egy innovatív oktatási program, a Lépésről lépésre (Step by Step) program bevezetésének tanulságaival foglalkozik, a kapcsolatháló elemzés szempontjából. Következtetésünk, hogy a szervezeti kapcsolati pozíciók, a központi vagy bróker szerepek (másképpen a véleményvezető és véleménybróker szerepek) befolyásolják a pedagógiai módszer terjedésének irányát és gyorsaságát

A cserénfai kísérlet - két év múlva

A tanulmány szerzői 2003-ban és 2004-ben egy kísérlet során vizsgálták az IKT terjedésének hatásait egy kis faluban, Cserénfán. Számítógépeket és internet-hozzáférést biztosítottak kiválasztott helyi családok számára, azt vizsgálva, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az információs technológia intézményi és kapcsolatháló-alapú terjedésének. Mivel a faluban működött teleház, ennek forgalmát kívánták összevetni a baráti-szomszédsági hozzáférés gyakoriságával és természetével. Vizsgálták továbbá az IKT terjedésének a település lakosságának életkörülményeire közvetve gyakorolt társadalmi hatásait is, a közérzetüket jelző indikátorok alapján. 2005 októberében visszatértek a faluba és interjúk segítségével felmérték alanyaik életének és az internetről alkotott véleményének alakulását az eltelt idő alatt

A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés

A kérdőíves vizsgálati technika a társadalomtudományi kutatásoknak azon kvantitatív módszere, ahol az elemzési egységek attitűdjeiről, társadalmi, demográfiai jellemzőiről úgy gyűjtünk adatokat, hogy a kutatási téma szempontjából általunk megfogalmazott, relevánsnak vélt kérdéseket és/vagy állításokat írott formában eljuttatjuk az elemzési egységekhez, és a kitöltés vagy lekérdezés után elemezzük a kapott válaszokat. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmazhatóak leíró, magyarázó és felderítő célokra. Leginkább olyan kutatásokban használják, ahol az egyes ember az elemzési egység, de más elemzési egységek esetén is alkalmazható, pl. csoportok attitűdjeinek, interakcióinak vizsgálatára. Az azonban fontos, hogy a válaszadók, illetve adatközlők egyes emberek legyenek (Babbie [1965] 1995: 278.)

Társadalmi kudarcok - társadalmi megoldások. Kooperációs és koordinációs normák keletkezése, érvényesítése és a normák megszegéséből adódó konfliktusok kezelése = Social failures - social solutions. The evolution and maintenance of norms of cooperation, and the handling of conflicts deriving from contraventions of norms

A kutatás a társadalmi normák kialakulásának, érvényesítésének és a normaszegésből adódó konfliktusok kezelésének kérdéskörét vizsgálta egymástól lényegileg eltérő környezetekben. Arra keresett választ, hogy hogyan jönnek létre és miként kerülnek elfogadásra kooperációs és koordinációs normák, illetve az esetleges normaszegésnek milyen társadalmi válaszai lehetségesek. A vállalatközi kapcsolatokat vizsgáló nagymintás mélyinterjús részkutatás rávilágított arra, hogy a formális intézményrendszer működésének hiányosságai, az aszimmetrikus erőviszonyok, a szektorális hatások és a korrupció jelentősen meghatározzák a magyar kis- és középvállalkozások kooperációs normarendszerének alakulását és a normaszegésből adódó konfliktusok kezelését. A részkutatás rámutatott az alternatív konfliktus-kezelő technikák létjogosultságára és elterjedtségére, amely a jogi környezet nem megfelelő válaszainak köszönhető. A kooperációs és koordinációs normák kialakulását résztvevő megfigyeléssel és kérdőívezéssel Máltai játszótereken is vizsgáltuk. Itt a normaszegés spontán szankcionálásával kapcsolatban a kutatás rámutatott a beágyazottság jelentőségére, illetve hogy sok esetben eseti egyéni motivációk módosíthatják az ilyen irányú viselkedést. A közösségi normák dinamikáját ezeken kívül az Internetes társkeresés kapcsán vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy a kapcsolatépítést a hasonlók vonzódásának (homofília) dominálja, igaz, lehet, hogy némileg más dimenziókban, mint az off-line közösségekben. | The research has examined the development and maintenance of social norms and the consequences and handling of violations of norms in substantially different environments. It aimed to answer how cooperation and coordination norms emerge and get accepted, and what kind of social answers can be given to potential violations of norms. A project examining inter-firm relations with a large sample of interviews has shown that the deficiencies in the operations of formal institutions, asymmetric power relations, sector effects and corruption primarily determine the development of cooperation norms among Hungarian small- and medium enterprises and also the handling of conflicts from violations of norms. We have also examined the emergence of cooperation and coordination norms at Malta playgrounds with participant observation and survey. In connection to spontaneous sanctioning of violations of norms, the research has demonstrated the importance of embeddedness, and that sanctioning behavior is often modified by casual individual motivations. Besides, we have examined the dynamics of community norms on Internet dating sites. We found that attraction of similar others (homophily) is the dominant mechanism, but in slightly different dimensions than in off-line communities

StaffTalk : magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált