Insurgents, Rebel Governance and State-building in sub-Saharan Africa [védés előtt]

The scholarship on rebel governance has largely focused on understanding how rebels govern during conflict. However, little is known about how rebel governance influences long-term state reconstruction after conflict. The main objective of this research is to address this gap. The research also explores governance activities of rebel groups within two main periods: during conflict, and when groups transitioned to rulers, with a focus on the provision of public goods. Without delving too deeply into a discussion on goods, as this is not the focus of the dissertation, and without discussing every type of good, although they should be observed holistically, the research instead looks at the provision of health services. The research investigates rebel group cooperation with vaccination campaigns focusing on the selected cases during the periods indicated above as an indicator of “interest in governance”.1 The analysis is based on documented empirical evidence

A nemzetépítés és a regionális identitás kapcsolata az etnikai marketinggel és fogyasztással

Az értekezés a székelyföldi magyar kisebbség nemzetépítési folyamatába illeszkedő, gazdasági célú etnikai márkázás és etnikai fogyasztás interdiszciplináris vizsgálatának eredményeit foglalja össze. A kutató a csíkszentsimoni székhelyű Csíki Sör esetére alapozva a lokális és globális (helyi termelés vs. nagytőke), az etnokulturális (székely) és a nacionális (magyar nemzetépítés) hatások kontextusában átalakuló székelyföldi etnikai és regionális identitással, valamint a hozzá fűződő fogyasztással kapcsolatosan fogalmaz meg állításokat. A kutatás alaptézise, hogy Székelyföldön egy máig le nem zárt és ma is zajló közösségi identitás- és nemzetépítési folyamat zajlik, és ezt a társadalmi folyamatot kifejezetten a székelyföldi etnikai piac színterében vizsgálja. A kutatás két területen jut új eredményekre: a megismerés, a tudományos elemzés, illetve a gyakorlati alkalmazás területén. a. Új tudományos megközelítése, hogy különböző tudományos koncepciókat összekapcsolva, a granovetteri társadalmi beágyazottság elméletéből kiindulva, a bourdieu-i fogalmakat (tőketípusok) és folyamatokat (tőke-konverzió) kiterjeszti egy nagyobb etnokulturális (a székely) közösségre. b. A székelyföldi etnikai piacról készít egy általános és hiánypótló leírást, azzal a következtetéssel, hogy a piac működésében a gazdasági imázsteremtés és az etnikai identitásépítés egymást segítő és egymásba fonódó folyamatok. Ebben a piaci színtérben a térség történelme, mítoszai, legendái, néprajzi tudása gazdasági erőforrásokká válnak. c. Megállapítja, hogy a Székelyföld-kép formálásában aktívan részt vevő szereplők szerint az etnikai vállalkozók veszélyeztetik a kultúrértelmiségiek és értelemszerűen a politikum monopóliumát, befolyásolva a nemzetépítés eszközeit és elveit, akár a történeti hagyaték, a néprajzi örökség sorsát. A Csíki Sör tevékenységéről az interjúkra alapozva azt állítja, hogy reklámjai által a kanonizált székely hagyaték az árusítás eszközévé válik, a székely közösség jelképeit öncélúan és az eredeti kontextusához nem méltó módon használja. d. Kutatói értelmezés, hogy a Csíki Sör egy olyan kapitalista vállalkozás, mely a felfelé ívelő etnikai és nemzeti diskurzust használja, termékét a regionális kultúra és az identitás segítségével dobja piacra, egy olyan kontextusban, amikor ezeknek egy erős (nemzetpolitikai és gazdasági) felhajtóerejük van. A saját tevékenységét egy globálissal szemben álló lokális és szubnacionális, a deterritorizációval szemben egy regionális, reterritorizációs diszkurzív keretben helyezi el. e. A kutatás új eredménye annak kimutatása, hogy vásárlói döntéskor (a sörre vonatkozóan) jelen van az etnikai vonatkozás. A székely identitás erőssége, fontosságának mértéke mind lokálisan, mind egy szegmentáltabb székelyföldi körben is kimutathatóan összefüggésben van a Csíki Sör fogyasztásával. A fogyasztói recepciók és interpretációk értelmében a helyi kezdeményezés diskurzusai egy társadalmi igénnyel fonódnak össze. Az identitáspolitikák megerősödésének folyamatában (az új magyar nemzetépítés részeként, valamint a regionális törekvéseket elutasító román politikával szemben) a Csíki Sör mint par excellence nemzeti termék politikai és gazdasági eszközként is funkcionál, egyszóval egyfajta patriotizmust jelenít meg. A kulturális és társadalmi tőke megkönnyíti a gazdasági tevékenységet, az etnikai csoporttudat és a nemzeti eszme konkrét gazdasági erőforrásként hasznosítható. f. A kutató álláspontja, hogy az önmagát nemzetiként definiáló cég etnikai marketingkommunikációja egy modernista válasz a gazdasági tőke működésére (vagy annak hiányára) és a kisebbségi lét megélésére. A székelyföldi társadalmi jelenség sajátossága a nemzetközi példákhoz képest, hogy a körforgásban lévő toposzok, az aktuális nemzetépítési folyamatok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a régió sajátos történetének és az ebből táplálkozó érzelmi töltetnek a mélyfúrású megértése. g. A disszertáció gyakorlati eredménye az etnikai piac szabályozására vonatkozó javaslattétel, mely a kutatás eredményeinek a jövőbeli gyakorlati hasznosíthatóságát teszi lehetővé, és egyben a szociokulturális antropológiának az üzleti világban történő alkalmazását, melyre itthon ezidáig (az elmúlt években ezt célzó kezdeményezések elindultak) még nem született áttörő jó mint

Understanding hybrid regimes: How are they maintained and operated? [védés előtt]

While there have been periods of autocratization before, the current crisis of democracy—or, as it is often called, the “third wave of autocratization (Lührmann & Lindberg, 2019)— has some important characteristics setting it apart from previous ones. Likewise, while autocracies have always been around throughout human history, hybrid regimes that are gaining ground today systematically differ from “classical” autocracies. First, current episodes of autocratization tend to be subtle and gradual. Coups and overt election frauds are much less frequent than they used to be in the 20th century (Bermeo, 2016). Rather, in the majority of cases, democratically elected politicians purposefully dismantle democratic institutions, sometimes with relatively broad popular support (Diamond, 2021). Second, the emerging hybrid regimes tend to maintain a democratic façade, as they claim to be the true champions of the people (Guriev & Treisman, 2022). While these regimes limit citizens' freedoms and political rights, they typically refrain from overt repression and violence. These aspects have important implications and pose significant challenges to research (I will come back to this point later). The global crisis of democracy has also become a pivotal issue in public and political discourse in many countries over the past years. In a similar vein, it has become one of the most researched topics in the social sciences and in particular, in political science. In spite of the large volume of research conducted in this area, much remains to be explored

Machine Learning in Security Vulnerability Research [védés előtt]

This dissertation explores the application of ML in cybersecurity, with a specific focus on offensive security. To examine existing work on the roles of AI and ML in vulnerability discovery, I conducted a targeted review of the literature, which indicated that fuzz testing, a method in which an automated tool evaluates software for security flaws using random input data, is a promising area for further exploration. To improve the effectiveness of fuzzers, I propose an ML-based seed selection method built on the concept that known bugs provide valuable insights to guide fuzzers toward the security-sensitive parts of the target program. For a thorough examination of this issue, I constructed a neural network for binary classification that uses knowledge derived from past fuzzing results to improve seed selection for subsequent test campaigns. I conducted a case study to investigate the practical application of this approach in real-world scenarios. The Windows graphics component represents a valuable attack surface due to its core functionality being deeply integrated into the operating system, as any flaws in this component could have significant security implications. Metafiles serve as an ideal input format for fuzz testing due to their compact size, which enables efficient mutation and rapid execution of testcases. I evaluated the proposed approach by running experiments on a legacy version of the Windows operating system using various seed selection strategies. Comparative analysis indicated that seeds selected according to the model's predictions effectively directed the fuzzer toward code paths associated with known security issues. The main logical units of the dissertation are organized into six chapters that collectively establish and validate a comprehensive research framework. Chapter 1 establishes the context by introducing key research questions and describing the methodology to conduct the literature review and develop multiple software artifacts to provide practical solutions to real-world problems. Chapter 2 presents an overview of the various applications of AI in cybersecurity, traditional fuzz testing methods, and relevant ML concepts. Chapters 3 and Chapter 4 transition from theory to practice by exploring related work, followed by proposing a conceptual framework for an alternative seed selection method and detailing the implementation of an experimental prototype. Finally, Chapters 5 and Chapter 6 provide an empirical assessment of the experiments and conclude by summarizing the research findings, discussing the vulnerabilities discovered and offering a brief outlook on future research opportunities, while reflecting on the limitations and implications of the study

A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában

A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására

Essays on Industrial Development

This dissertation comprises three articles, each exploring distinct yet interconnected aspects of industrial development research. This dissertation investigates key factors influencing rural development and industrialization in Indonesia, firm survival, and the relationship between ownership, productivity, and exports. The first study examines how Information and Communication Technology (ICT) contributes to rural industrialization using village-level survey data from 2018 and 2021. Employing Instrumental Variables (IV) with a 2-Stage Least Squares (2SLS) estimation, the findings reveal a positive correlation between ICT and industrialization. Enhanced cellular networks, internet access, and strong telephone signals support manufacturing growth, industrial community formation, and a shift toward industrial-sector employment. ICT also improves rural welfare by reducing poverty and reliance on overseas migrant work. The second study explores firm survival in Indonesia's medium and large manufacturing sectors using firm-level census data from 1995 to 2015. Employing Poisson regression and the Cox proportional hazard model, it finds that firm efficiency is critical for survival. Technological proficiency lowers exit rates, increases firm longevity, and enhances market retention. The study underscores the necessity of efficiency-driven policies for sustaining Indonesia’s manufacturing enterprises. The third study investigates the dynamic relationship between firm ownership, productivity, and exports using firm-level data from medium and large manufacturing censuses, published by BPS from 1995-2015. Using a panel VAR model, results show that foreign ownership significantly boosts productivity and exports, while domestic ownership does not significantly influence productivity. Both foreign and domestic firms contribute to global trade, highlighting the importance of export-driven policies and foreign investment. The study suggests that industrial policies should focus on enhancing productivity, promoting exports, and attracting foreign capital to strengthen Indonesia's manufacturing sector

A Játékosítás lehetőségeinek és hatásának vizsgálata az üzleti felsőoktatásban

Kutatásomban a játékosítás lehetőségeit és hatását vizsgáltam az üzleti felsőoktatásban. A játékosítás játékokból kölcsönzött elemek (játékelemek, játék mechanikák) használatát jelenti nem játékos folyamatokban. Ennek célja a tanulási folyamatban résztvevő hallgató tanulási élményének, ebből fakadóan a motivációjának erősítése. Játékos elemek például a rangsor, a kitűző, vagy a narratíva. Előbbiek a teljesítményre vonatkozó visszajelzés formái, utóbbi egy történeten („mesén”) keresztül teremt kapcsolatot a hallgatók és tananyag között. A játékosítás elemei egyúttal oktatást támogató pedagógia beavatkozásnak is minősülnek, amelyek célja a tudáskonstruálás hatékonyságának növelése a frontális oktatás határainak meghaladásával. A játékos elemek alkalmazása minden esetben valamilyen motivációs hajtóerőt jelent a hallgató részére, ezáltal fejti ki a kívánt motivációs hatást. Az oktatás játékosításával kapcsolatos kutatásban a játékosítás elemeinek meghatározása mellett meg kellett ismerni azok működési mechanizmusát a motiváció szemszögéből, illetve meg kellett határozni, hogy hogyan illeszthetőek be ezek az oktatási folyamatba. A kutatásomban a játékosítást a motiváció és a pedagógiai aspektus keresztmetszetébe helyeztem el olyan részletességgel, hogy ennek módszere más kurzusba is átültethető. Erre alapozva feltérképeztem a tanulás élményt befolyásoló tényezőket és élő tantermi kísérlettel alátámasztottam a játékosítás motivációra gyakorolt pozitív hatását

Essays on Waste Generation [védés előtt]

This dissertation addresses key gaps in the literature on sustainability and waste management by investigating the complex interrelationships between waste generation, selective collection systems, and environmental behavior. Although the individual chapters focus on different aspects of the topic, together they form a coherent framework to better understand the mechanisms shaping sustainability processes. The first study examines the impact of the introduction of selective waste collection systems on total waste generation. Using a quasi-experimental difference-in-differences (DiD) approach, complemented by two-way fixed effects models and household survey data, it provides empirical evidence for the existence of the circular economy rebound effect. The analysis reveals that the bag-based curbside system had no significant effect on total or mixed waste, and although source-separated waste increased by nearly 60% following the implementation of the double-bin system, mixed waste did not decline. This suggests that improved infrastructure may increase recycling but not reduce overall waste. Furthermore, 59% of respondents agreed they would produce less waste if selective collection were unavailable, indicating that convenience can reinforce unsustainable consumption. The second study explores the broader effects of the COVID-19 pandemic on municipal waste generation using high-dimensional fixed effects panel regressions. Results show that stricter pandemic restrictions were associated with increases in both selective and non-selective waste. A one-point rise in the Stringency Index corresponds to a 0.098–0.106 kg annual per capita increase in mixed waste and a 0.016–0.017 kg increase in selective waste. Altogether, the 2020 average stringency level in Hungary is linked to approximately 6.4–6.89 kg of additional municipal waste per capita. These findings are supported by an excess-over-expected framework and placebo tests. The third study introduces a novel empirical design to investigate the behavioral effects of selective waste collection infrastructure under exogenous pressure. It applies a natural experimental framework that uses the COVID-19 pandemic as an external shock, allowing for causal inference regarding the performance of curbside double-bin systems. The analysis introduces and tests a new theoretical concept, the Perceived Disposal Ease Bias, which posits that the convenience of disposal infrastructure can unintentionally lead to increased total waste generation. Using a difference-in-differences framework within a two-way fixed effects regression model, the study isolates the effect of selective infrastructure by interacting its presence with the COVID-19 period. Empirical findings indicate that municipalities equipped with curbside bins generated on average 11.76 kg more selectively collected waste per capita annually during the pandemic than those without such infrastructure, while no statistically significant reduction was observed in mixed waste volumes. The results demonstrate that infrastructure alone may unintentionally reinforce unsustainable behavioral responses unless complemented by awareness campaigns or regulatory interventions. Finally, the fourth study analyzes the relationship between political orientation and environmental behavior in Budapest. Using administrative data and district-level panel models, the study finds a negative and statistically significant relationship between selective waste collection and left-wing vote share, indicating stronger pro-environmental behavior in right-leaning districts. This effect is more pronounced in municipal than European Parliament elections, and is moderated by social monitoring factors. The results challenge the assumption that left-wing ideology is inherently more environmentally conscious, and suggest that in post-communist contexts, social norms and historical legacies may better explain patterns of environmental engagement. The dissertation offers new insights into how infrastructure, external shocks, and political attitudes influence sustainability, emphasizing that waste management is not merely a technical issue, but a socially and behaviorally embedded phenomenon

Navigating the COVID-19 Crisis - Entrepreneurial Finance in the EU27: State Interventions, Zombie Firms, and Sectoral Performance [védés előtt]

Between 2017 and 2023, I worked in the Corporate Lending and Underwriting Department of K&H Bank, where I dealt with financial statement analysis and loan proposals on a daily basis. A central part of my job was to conduct credit risk assessment and analyze the financial situation of companies in relation to loan applications. This gave me deep experience in assessing the financial stability and performance of companies in different industries and economic situations. In this situation, the COVID-19 crisis significantly changed commercial banks’ credit policies and guidelines, which lead financial institutions to reevaluate their credit risk appetite and conduct a screening of affected sectors (MNB, 2020a; MNB, 2020b). During my work, I gained insight into multiple industries and concluded that the crisis impacted different sectors in varying ways. This practical experience directly inspired my research a few years later. Furthermore, while reviewing the existing literature, I noticed a lack of empirical studies examining the impact of COVID-19 on the financial performance of companies across sectors. Given my strong quantitative orientation, I aimed to address this issue through corporates’ financial data analysis. During my doctoral studies, I had access to the ORBIS financial database, which offers extensive corporate information. This database gave me the opportunity to evaluate the main financial indicators, including revenue, profitability, debt levels and interest payment obligations. By analyzing these data, my aim is to gain a deeper understanding of how the crisis financially affected businesses. My dissertation follows a paper-based dissertation format, meaning it consists of multiple studies that are introduced in the chapters and synthesized. My doctoral research examines the financial impact of the COVID-19 crisis on businesses

Production System Efficiency Optimization Using Hybrid AI Solution and Sensor Data [védés előtt]

Achieving operational excellence and efficiency is a constant goal in manufacturing and production, driven by the need to reduce waste and optimize processes in today’s competitive environment. The era of Industry 4.0 offers advanced technologies such as Artificial Intelligence (AI), robotics, IoT and cloud computing to support this pursuit, aligning with philosophies like lean manufacturing. However, modeling and optimizing complex production systems, which involve nonlinear behavior, interdependencies and time delays, remains a significant challenge. This research proposes a hybrid AI solution for optimizing production efficiency by combining Data Envelopment Analysis (DEA), Machine Learning (ML)-based simulation and Genetic Algorithms (GA). DEA is used to identify the efficient frontier of the production system based on historical or synthetic data. This data is used to train an ML model capable of simulating system behavior. GA is then applied to search for the optimal input configurations and control parameters to maximize efficiency, considering operational constraints. The methodology was applied and validated using real sensor data from a thermoelectric power plant. The process included data preparation with outlier removal using the Z-score method, calculation of relative efficiency using DEA-CCR, training ML models to predict outputs and efficiencies, and applying GA to identify ideal settings. The implementation resulted in significant improvements, with efficiency gains of 25% and 58% in two tested models, outperforming conventional closed-loop control systems. The approach also demonstrated that separating the optimization phase using GA from the DEA and ML training phases can significantly reduce computational time. As a result, the solution not only optimizes resource use and reduces production costs but also provides greater flexibility to production systems by reducing the direct dependency between high output levels and overall efficiency. The developed framework presents a practical, accessible and effective solution for production systems. It is adaptable to various industrial sectors and contributes to the data-driven digital transformation within the scope of Industry 4.0