Analysis of the Competitiveness of Hungarian Companies from the Perspective of Internationalisation [védés előtt]

Research on competitiveness and internationalisation of companies is a critical academic field. There are infinite numbers of studies which investigate how to improve SME competitiveness, the impact of SME internationalisation on innovation, SMEs international performance, or the digital transformation of SMEs. Innovation is decisive for market competitiveness and efficiency and some research show that European SME innovations can rarely be seen as pioneering or groundbreaking. My research focuses of domestic small and medium-sized enterprises. In some research, recurring success factors can be identified (Berényi & Deutsch, 2021). In my early research, I investigated the importance of the SME sector (Szanyi-Gyenes, Mudri & Bakosné Böröcz, 2015; Szanyi-Gyenes, 2019), factors of a successful international growth of a small company (Szanyi-Gyenes, 2017), later on the management and the management’s attitude in the company’s success (Szanyi-Gyenes & Almási, 2021), future competitiveness aspects of domestic companies from the internationalisation perspective (Marciniak et al., 2022), the digitalization factors of domestic companies from the internationalisation and competitiveness perspective (Szanyi-Gyenes & Almási, 2023) and the effects of internal barriers of domestic companies on competitiveness. The research model describe how the competitiveness, the internationalisation dimension, and the role of the company’s manager are linked. The role of leadership is crucial to success, the reason is that strategic orientation, recognition of growth options, resource management, creating a mission-friendly organisational structure are all leadership capacities in the SME sector. Results has shown that managers and employees of enterprises have a diverse perception and evaluation of the performance of their enterprise, and that the concept of success is more complex and contains elements based on perceptions. The manager’s attitude towards success significantly determines the strategic orientation of the enterprise, the attention and resources devoted to specific areas of operation. Examining companies operating in the international market and those operating only in the domestic market, companies present on the international market showed better scores in all the dimensions examined. They are characterised by continuous strategic renewal, a strategy broken down to the individual level, the use of technological innovation and openness to innovation. The leadership style is also supportive of strategic objectives and the 2 transformational leadership style is more typical. These companies are constantly seeking to maintain a competitive edge through new strategic initiatives, have a more individualised strategic plan, have a well-defined and known decision-making process, incorporate available information into the decision-making process, have responded more effectively to unexpected environmental challenges in times of pandemics, are more attentive to the use of digital technologies and perform better in terms of workflow efficiency. The results show that technological changes, including the challenges of digitalization, are more challenging for larger companies and have the least impact on companies after the early period. Companies should be more open to innovation and digitalization, to develop employees’ skills and suggest management support and risk taking. Companies that are also present in the international market perceive the impact of technology, including digitalization, as stronger and pay more attention to the use of digital technologies, compared to domestic companies that perceive the impact of technological change as less of a challenge. These companies perform better in improving work process efficiency, identifying new practices and allocating resources accordingly. Digitalization can become a key to the future success of a company if managers change their management style and decision-making mechanisms. Finally, focusing on barriers to competitiveness shows, that inhibiting factor is clearly linked to internationalisation too. Firms also present on the international market are likely to have the necessary specialised expertise, such as sales knowledge, and thus perceive expertise as less relevant as a barrier. To be more competitive, it is recommended to look for strategic opportunities where companies can be involved in international processes, thus making the organisation more open to innovation, new opportunities can bring more effective operation, employees will be more motivated, thus reducing the impact of inhibiting factors

Fejezetek az idősödő társadalmak nyugdíjtudatosságáról [védés előtt]

Értekezésem a bevezető után 5 fejezetre tagolódik, melyekben az idősödő társadalmak egyik legfőbb jóléti kérdésével, a nyugdíjjal, elsősorban annak egyént érintő aspektusaival foglalkozom. Az életpálya kezdeti szakaszában, fiatalkorban induló nyugdíjtudatosság időskori kihatásait vizsgálom. Az értekezés új tudományos eredményei a következők: 1. A második fejezetben a halandóság, várható élettartam és nyugdíjkorhatár trendek elemzésével vezetem fel az értekezés témáját, irányítom rá az olvasó figyelmét az élettartam-kockázat kérdésére. Az elmúlt mintegy 20 évben valamennyi fejlett és feltörekvő országban látványosan nőtt a várható élettartam. Az OECD országokban a születéskor várható élettartam átlagosan 5 évvel növekedett 81 évre, míg a 65 éves korban várható élettartam 3,3 évvel 20 évre emelkedett. A jelentős növekményből adódó élettartam-kockázatot mind az állami nyugdíjrendszereknek, mind az egyénnek kezelni kell. A fejezetben rámutattam arra, hogy az élettartam növekmény szükségszerűen az aktív éveket kell, hogy gyarapítsa, ezért minden országban nőtt a – hivatalos és az effektív – nyugdíjkorhatár. Kétféle módszertan segítségével OECD és EU országokat is klasztereztem, hogy megállapítsam a halandóság, a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár változók terében kialakuló természetes csoportokat. A különböző adatok és módszerek egyaránt arra engednek következtetni, hogy a történelmi és gazdasági különbségek világosan láthatók a fejlett és feltörekvő országok között az élettartam és nyugdíjazási kor mutatók alapján. 2. A harmadik fejezetben a visegrádi országok nyugdíjrendszereit mutatom be, különös tekintettel a nyugdíj-előtakarékossági formákra. Javaslatot teszek a négy ország példája alapján egy lehetséges nyugdíjreformra is. Kutatásaim alapján látható, hogy az öngondoskodás, nyugdíjtudatosság erősítése valamennyi vizsgált országban fontos szerephez jutott, de még korántsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Magyarországon az adókedvezményekkel ösztönzött előtakarékossági formák ugyan egyre népszerűbbek, de az egy főre vetített megtakarítási összeg még nem feltétlen biztosít kényelmes időskori megélhetést széles rétegek számára. Szlovákiában a II. pillér szabályainak gyakori változtatása, illetve a III. pillér magas költségszintje és alacsony adóhatékonysága miatt a nyugdíjcélú öngondoskodás nem eléggé vonzó a lakosság számára. Csehországban kialakult és egyszerű megtakarítási lehetőségeket kínál a III. pillér, ugyanakkor Lengyelországban bonyolult és szétaprózott a nyugdíj-előtakarékossági rendszer. Hazánkban égető szükség lenne az állami nyugdíjrendszer reformjára, mely biztosíthatná a hosszútávú fenntarthatóságát, méltányosságát és legfőképpen átláthatóságát az egyén számára. A hazai nyugdíjszakértők javaslatai és a visegrádi szomszédok jó gyakorlatai alapján egy lehetséges nyugdíjreform főbb elemeit is meghatározom. 3. A negyedik fejezetben magyar fiatalok nyugdíjvárakozásaival foglalkozom. A Corvinus egyetemen tanuló egyetemisták körében végeztem kérdőíves kutatást, melynek során feltártam, hogy a válaszadók többsége pesszimista várakozásokkal tekint 2 az állami nyugdíjrendszerre. Ez az eredmény kifejezetten fontos az öngondoskodási attitűd formálásában, hiszen a fiatalok előtt még nagyon hosszú megtakarítási időszak áll, és már most kellően bizalmatlanok az állami nyugdíjrendszer irányában. Ez a generáció szignifikánsan alulértékeli a várható nyugdíjhelyettesítési rátát, ugyanakkor – a jelenlegi tényadatokhoz képest – felülbecsüli a nyugdíjba menetel várható életkorát. A két vizsgált hipotézis tesztelésekor arra jutottam, hogy a pénzügy és nem pénzügy szakos hallgatók nyugdíjvárakozásai nem térnek el egymástól szignifikánsan, ugyanakkor a nemek között szignifikáns eltérés mutatkozott a nyugdíjazási kort illetően. 4. Az ötödik fejezetben az időskori szegénység és az öngondoskodás kapcsolatával foglalkozom 25 európai országban. Makró és mikróadatok felhasználásával a 65 év felettiek szegénységét befolyásoló tényezők és öngondoskodási szokásai alapján klaszterezéssel és skálatérképezéssel meghatároztam az országok egymáshoz viszonyított helyzetét. Arra jutottam, hogy a vizsgált 23 ország (Luxemburg és Bulgária outlierként viselkedik, ezért nem kerültek bevonásra a klaszterezésbe) három egymástól jól elkülöníthető klaszterre osztható, melyeknél az öngondoskodás és a szegénység mindenféle kombinációja előfordul. A „tudatos” országokban magas szintű öngondoskodás közepes mértékű időskori szegénységgel társul, az „élhető” országokban a bőkezű nyugdíjrendszer alacsony időskori szegénységet eredményez, ugyanakkor nem ösztönzi az öngondoskodást. A harmadik országcsoportban pedig a legalacsonyabb öngondoskodási hajlandóság relatíve magas időskori szegénységgel párosul. 5. A hatodik fejezet az európai nyugdíjasok általános életminőségének vizsgálatával foglalkozik. Az Európai Unió területén, így a hazánkban élő nyugdíjasok jóllétének vizsgálatára a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) kérdőíves adatbank 7. hullámából gyűjtöttem adatokat 24 európai ország lakóiról, 17.726 főt különböző szempontok szerint megvizsgálva. Adatelemzésemet a nyugdíjas életminőséget meghatározó öt legfontosabb téma köré építettem fel: (i) iskolázottság, (ii) egészség, (iii) befektetések és (iv) társ, majd ezek eredőjeként megvizsgáltam a (v) szubjektív boldogságot is. Eredményeim rámutatnak arra, hogy az általános időskori jóllétet elsősorban a végzettség és az ebből eredeztethető anyagi helyzet befolyásolja. Ezért szükséges, hogy kiemelt szerepet kapjon a pénzügyi tudatosság oktatása és elérhetősége minden korcsoport számára. Fő hozzájárulásom, hogy különböző adatállományok (OECD és EUROSTAT makróadatok, SHARE és primer adatfelvételen alapuló kérdőíves mikróadatok) széleskörű módszertani feldolgozásával igyekszem ráirányítani a figyelmet az idősödő társadalmak nyugdíjtudatosságának fontosságára. Az állami nyugdíjpillér mellett kiemelkedő jelentősége van az öngondoskodásnak, ehhez elengedhetetlenül fontos az élettartam-kockázat ismerete és megfelelő eszközökkel való kezelése. A nyugdíj-előtakarékosság egyfajta életmódként alkalmazandó, akkor hatásos, ha már az életpálya korai szakaszában, fiatalon elkezdi az egyén, és azt beépíti a mindennapi gondolkodásába. Az időskori életminőséget – ideértve a szegénységi kockázatokat – ennek az életmódnak az eredőjeként szükséges vizsgálni

Effective implementation of Industry 4.0 technologies in the retail sector through theexample of service robots [védés előtt]

A kutatásom során kisebb-nagyobb környezeti változások befolyásolták a disszertáció végleges formáját, illetve kutatási irányát és ezen kutatások eredőjét is. A világunkban tomboló Covid19 pandémia más megvilágításba helyezte az eredeti kutatásomat. Eredetileg az ipari robotok Ipar 4.0 általi elterjedése és üzleti világban elfoglalt helye tette volna ki a disszertációm fő fókuszát. Ennek megfelelően kutatásom elején a témavezetőmmel, Czakó Erzsébettel közösen részt vettünk 2018-ban a „5th AIB-CEE Chapter Annual Conference on International Entrepreneurship as the bridge between international economics and international business” című konferencián egy a Visegrádi Négyek Ipar 4.0 felkészültségét elemző cikkel. Ez a munkánk nagyban formálta a szemléletemet, amelynek köszönhetően az Ipar 4.0 mint kiinduló elem megmaradt a gondolkodásomban és ebből eredeteztettem azt a technológiai fejlődést, amelynek köszönhetően a robotok egyre jobban elterjedtek a nemzetközi gyakorlatban

Beyond Tradition: Exploring the Dimensions of Professionalization and Competitiveness in Hungarian Family Firms [védés előtt]

A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járn

A szabadkereskedelmi egyezmények játékelméleti oligopólium modellezése [védés előtt]

A szakirodalom rendkívül széleskörű kereskedelem-liberalizációval kapcsolatos hatásvizsgálatot végez és ismertet. A mikroszintű elméletek főként a fogyasztói hasznosságra, a termék- és termelési tényezőárakra, illetve a vállalati kibocsátásra, határköltségre, határhaszonra és profitra gyakorolt hatásokat vizsgálják különböző változók függvényében. A makrogazdasági tényezőket vizsgáló megközelítések jellemzően a kereskedelemre, a növekedésre, a fogyasztásra és az állami beruhá zásra gyakorolt következményeket tárják fel. Az előbbiek komplementereként, az oligopólium modellek gazdaságokra való kiterjesztésével egy új, újszerű nézőpontot mutat be az értekezés oly módon, hogy megvalósítja: o a mikroökonómia elmélet nemzetközi kereskedelembe való átemelését; o az újonnan, újszerűen létrehozott „kereskedelmi modell” kereskedelemelméleti modellek közé illesztését. Az ún. kereskedelmi modell pontosan ismerteti a döntési szekvenciákat és azt is, hogy miként lehet két országot/országcsoportot beilleszteni a vállalatok helyére oly módon, hogy módosításokat végez az eredeti, Cournot-modell alapbeállításain. Újszerű eredményként fogalmazható meg az is, hogy az értekezés a vállalatok pénzügyi eredményeire vonatkozó fogalmakat megfelelteti a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó definícióknak, így értelmezhetővé válik többek között a vámszint, vagy az exportból származó bevétel, illetve a költségek. A modell további eredményei: o megvizsgálható, hogy a gazdaságok milyen szerepeket töltenek be a kereskedelmi interakciók során; o feltárható ceteris paribus adott export- és vámszintek melletti hasznok mértéke, emellett a kereskedelmi szereplők minden egyes kibocsátási szintjéhez tartozó nyereség ének a kimutatására is van mód; o modellezhető a teljes döntési folyamat; o meghatározhatóak a játék nyertesei és vesztesei; o összehasonlíthatóak az eredeti állapothoz képesti elmozdulás irányának a lehetőségeit oly módon, hogy: ▪ változtathatóak a stratégiák és ezzel a szereplők pozíciója is módosulhat, ▪ változtathatóak az egyes inputok is a nagyobb nyereség-keresés érdekében, ezek által megtudható, hogy például az exportmennyiség, az exportár, vagy a vámok megváltozása milyen hatással van a szereplőkre és ebből kifolyólag a kereskedelem mértékére; o látható, hogy milyen keretek között hozhat nyereséget egy kereskedelmi egyezmény megkötése; hiszen felmérhető, hogy milyen arányú vámcsökkentés szükséges ahhoz, hogy minden szereplő kölcsönös előnyökhöz juthasson; egyúttal megfigyelhető, hogy mely szinteknél válik károssá a restrikciók alkalmazása; o következtetések vonhatók le a megfigyelt reakciókból, amik felhasználhatóak később kialakult kereskedelmi helyzeteteknek a kezelésére; o mindezek következtében megfogalmazhatóak olyan általános feltevések, melyek segítenek a kereskedelmi szituációknak a megértésében, az ilyen tárgyú konfliktushelyzeteknek a feloldásában, ezáltal a vélhetőleg legmagasabb nyereséget teremtő stratégiáknak a kiválasztásában. Megjegyzendő, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények esetén minden esetben számít a profit nagysága, ezért az egyes kibocsátási szintekhez rendelt profitok kiemelt jelentőséget kapnak. Az értekezés legfőbb hasznának az tekinthető, hogy egy alkalmazott közgazdasági feltevést kíván igazolni (ti. a nemzetközi kereskedelmi egyezmények elemzése egy újszerűen létrehozott kereskedelmi modellel), és ezáltal egy széleskörű elméleti szintézisen alapulva magának a kereskedelemelméletnek az új, újszerű megközelítését kívánja átadni

The role of design in future-proof tourism destinations Positioning and narrating a micro-Danube region [védés előtt]

Ez a disszertáció két területet egyesít: a Turizmust és a Dizájnt. Az összevezetés domináns fogalmi gerincét az a tanulási folyamat képezi, amely mindkét területen jelen van. Az olyan új desztinációk számára, mint például az Ipolymente, amelyeket még nem hoztak létre, és amelyek földrajzi elhelyezkedésükből adódóan nem fejleszthetők a hagyományos közigazgatási keretek között, a TLA, mint turisztikai tanulási terület szervezeti modell kínálkozik. A dizájn mindezt a dizájn-gondolkodás eszközeivel tudja támogatni. A tanulás, mint a turizmus és a dizájn közös metszéspontja, pozícionálhatja a helyet egy releváns termékportfólióval, valamint a jövőben kidolgozandó korábbi és meglévő narratívákon nyugvó márkaépítés révén. Különleges ebben a tudományos értekezésben, hogy ábrái segítségével teret enged a tudomány-vizualizációnak. Néhány kísérlet történt már a tárgyalt kistérség turisztikai potenciáljának feltárására. Földrajzi sokszínűsége ellenére kissé elmaradott és ismeretlen a Dunakanyar árnyékában, de érdekesek a magyar nyelvben és szokásokban gyökerező kulturális kapcsolatai a mai határon átívelő megközelíthetősége miatt. Ez a két körülmény továbbra is inspirálja a régióban élőket, a fejlesztéséről gondolkodókat és e tanulmány szerzőjét. Az értekezést jegyző szakember a kutatási kérdésköröket egy hármas vezérfonalra húzza fel a turizmus eredő mozgatórugójának számító felfedezésben rejlő tanulási folyamat és a design kontextusában. A kutatás három stratégiai problématerületre összpontosít, és követi az univerzális tanulási tervezésből származó kifejezés—reprezentáció—bevonás fogalmi gerincét: • 1. kutatási problémakör, Kifejezés: többféle kifejezési és cselekvési eszköz; • 2. kutatási problémakör, Reprezentáció: a reprezentáció többféle eszköze; • 3. kutatási problémakör, Bevonás: a bevonás többféle módja. A megértésen, értelmezésen és narratívákon alapuló kutatás legjobb értékalapú eredményének elérése érdekében kvalitatív kutatási módszereket kerültek alkalmazásra. A szerző nem numerikus, leíró, magyarázó módszereket választott, mivel elsődleges célja a helyi jelentések, a desztináció természetének, valamint az adott jelenség (határon átnyúló) dinamikájának feltárása volt. A kiválasztott kvalitatív eszközök nem számszerűsíthető eredményt adnak, ugyanakkor a tervezés, a tapasztalatok, a mozgások, az értékláncok, a vendég- és fogadó társadalmak találkozásának tudományos vizsgálatát szolgálják egy holisztikusabb megközelítésen keresztül. A kutatás módszertanát a Duna-mentén dolgozó és élő desztinációmenedzsment és turisztikai szakemberekkel készített mélyinterjúk, valamint polgármesterek, üzletemberek, befektetők és más szereplők bevonásával, a mintaterületen folytatott vezetett, kreatív műhelymunkák adták. A szerző akadémiai értékelési szempontok tükrében foglalja össze patchwork-disszertációjának előnyeit. Következtetésként levezeti, hogy a design megalapozhatja egy földrajzilag közel sem homogén, szolgáltatásaiban nem kiegyensúlyozott régió láthatóságát, bemutatását, menedzselését azzal, hogy jelentésekben gazdag, átlátható és különbségekből fakadó egyenetlen szolgáltatásokat összefűzve, egy keretrendszert alkot. Az így kialakított desztináció olyan turisztikai termékcsokorral vagy szolgáltatás-struktúrával társítható, amely mind a motivációkat, mind a felelősséget tekintve, a minőségi szabadidő eltöltésén, a kalandon, a táji sokszínűségen és multimodalitáson alapul. Az érintettek, a helyi hatóságok és a fejlesztési szakemberek a jövőbeni turisztikai fejlesztéseket e keretrendszerben lefedett területen integrálhatják egy olyan összehasonlítható minősítési szisztémába, amely segít a látogatói és a szolgáltatói élményútvonalak tervezésben és kialakításban

Árhatás és profitabilitás heterogén ágens modellekben

A dolgozatban pénzügyi piacot modellezünk. Modellünk a heterogén ágens irodalomba illeszthető be, mivel a piacot előre definiált, heurisztikus stratégiát követő kereskedők népesítik be. A kereskedők a piacon elérhető kockázatos és kockázatmentes eszközzel kereskednek, azokból portfóliót képeznek. A megjelenített kereskedő típusok az irodalomban szokásos, így kanonikusnak tekinthető fundamentális, technikai (trendkövető és kontrariánus) és indexkövető kereskedők. A dolgozat központi gondolata az, hogy az aktívan kereskedő szereplőknek köszönhetően pillanatnyi keresleti-kínálati egyensúlytalanság alakul ki, és ez az egyensúlytalanság közvetlenül megjelenik a kockázatos eszköz dinamikájában. A kereskedők tényle-ges árhatással bírnak a piacon. A dolgozatban az irodalomtól eltérő módon nagy hang-súlyt fektetünk a modellek sztochasztikus jellegének vizsgálatára. Ennek megfelelően több megállapításunk is a központi szerepet betöltő folyamatok (trend indikátor, árdiszlokáció, piaci vagyonarányok) sztochasztikus viselkedésével kapcsolatos. A dolgozatban két modellcsaládot vizsgálunk. A 3. fejezetben a volatilitás és a kereskedők piaci vagyonaránya konstans, nemlineáris hatások a pozíciófüggvényeken keresztül jelennek meg. A 4. fejezetben a volatilitást endogenizáljuk, és a vagyonarányokat is fejlesztjük. Megfogalmazott téziseink a következők. • Ha a kereskedők árhatása és pozíciófüggvénye is lineáris, akkor a trendkövető kereskedők akár végletes módon is destabilizálhatják a piacot. A dolgozatban meg-adjuk a stabilitás pontos feltételét, miszerint a trendkövetők piaci ereje nem halad-hatja meg számottevően a fundamentális kereskedőkét. • Az előző lineáris feltételezések mellett megadtunk a piacot meghatározó kétdimenziós (fundamentális árdiszlokáció és trend indikátor) rendszer invariáns eloszlását, mely gaussinak adódott. • A trendkövetők pozíciófüggvényére az irodalomban gyakori feltevés egy speciális, nemlineáris függvény. Ebben az esetben analitikusan meghatároztuk a trend indikátor invariáns eloszlásának sűrűségfüggvényét. Ez az eloszlás hangsúlyosan nem normális. Ha a trendkövetők piaci ereje nagy, még kétmoduszú is lehet. • A kétmóduszú eloszlás feltétele éppen megegyezik a linearizált modellben megadott piaci stabilitási feltétellel. Ez arra utal, hogy amennyiben a trendkövetők piaci ereje számottevően meghaladja a fundamentális kereskedőkét, akkor nagy mértékű és perzisztens trendek rendszeresen megjelenhetnek a piacon, hosszantartó trendek váltogatják egymást. A kétmóduszúság megjelenését eszerint egyfajta lokális instabilitásként értelmezzük. • A Bitcoin és az SP500 árfolyamait megvizsgálva találtunk arra utaló jeleket, hogy az előbbi esetén erősebben megjelenik a momentum-hatás, mint az utóbbiban. Ez összhangban van a várakozásainkkal és az előző tézissel, hiszen az SP500 index egy érett piacot testesít meg, ahol lehet értelme fundamentális értékről beszélni, és ennek megfelelően sok piaci elemző vizsgál fundamentális értelemben. Ezzel szemben a Bitcoin esetében a fundamentális érték alig értelmezhető, ezen az új piacon minden bizonnyal a technikai kereskedők dominálnak. • A trend indikátor invariáns eloszlása az endogén volatilitásnak köszönhetően t-eloszlásúnak adódik, amelynek pontos sűrűségfüggvényét kiszámoljuk. A modell-paraméterek és az eloszlás kapcsolata olyan, hogy a trend indikátor invariáns eloszlása éppen akkor vastag szélű amikor a destabilizáló hatású trendkövetők dominálnak a piacon. • A trendkövetők által gerjesztett nagy volatilitásnak köszönhetően hosszú távú egyensúly alakul ki trendkövető és az indexkövető kereskedő között. A trendkövető kereskedő sokáig nyereséges tud maradni azzal, hogy a saját maga által gerjesztett buborékot meglovagolja. A dominanciájával párhuzamosan azonban az endogén volatilitásnak köszönhetően a kockázat is olyan mértékben megnő, hogy hirtelen nagy veszteségeket szenved el, és ezzel a hirtelen, buborékszerű áremelkedésnek is vége szakad. Ez a ciklikus egyensúly a modell központi kétdimenziós dinamikai rendszerének fázisábráin megjelenő örvénylő viselkedés képében köszön vissza, illetve szimulációk segítségével is illusztráljuk

Új német hegemónia Európában : Németország hatalmi pozíciója az Európai Unióban a 2008-as gazdasági válságot követően

• A disszertáció célja annak vizsgálata, hogy a 2008-as világgazdasági válság, majd a nyomában Európában 2010-2011-ben kialakult szuverén adósságválság idején, és azt követő időszakban Németország hatalmi pozíciója elsősorban gazdasági aspektusból milyen változáson ment keresztül, ez hogyan befolyásolta az európai gazdasági kormányzás működését, különös tekintettel a görög szuverén adósságválság kezelésére. • A dolgozat első hipotézise szerint a szociális piacgazdaság elveinek (ordoliberalizmus) követése mérsékelte a válságnak való kitettséget Németországban. Mind a válságot megelőző reformok, mind a válságkezelés szelleme megfeleltethető volt a hagyományos ordoliberális elveknek, és ezek érvényesítése alapvetően hozzájárult az ország gazdasági teljesítményének európai mezőnyből való kiemelkedéséhez. A fő kihívásokat alapvetően napjainkban is a belső fogyasztást kellően nem ösztönző, szélsőségesen exportorientált gazdaságszerkezet, a mára a tömeges migráció miatt némileg átalakult, de létező demográfiai kihívások jelentik. Összességében azonban a hipotézisben megfogalmazott állítás igazolható. • A dolgozat második hipotézise szerint a 2008-as gazdasági világválság és a 2011-es szuverén adósságválság hatására az Európai Unióban a német hegemónia korszaka nyílt meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy Németország jelenlegi, Európai Unión belüli gazdasági, gazdaságpolitikai szerepe alapján nem feleltethető meg egy klasszikus, az Egyesült Államok 1945 utáni globális szerepét ideáltipikusnak tekintő, hegemón szereplőnek, még abban az esetben sem, ha a csupán korlátozottan, kizárólag a gazdasági szférára vonatkoztatjuk a hegemón kritériumait. A hegemónia fogalmának újkori dekonstruálásával, amely megjelenik Loriaux (1992) és Pedersen (2002) megközelítéseiben, a korlátozott, felemás hegemón pozíció igazolható: Németország, bár egyelőre elzárkózik attól, hogy élére álljon az európai gazdasági integráció valódi kockázatközösségként működő optimális valutaövezetté alakításától, szociokulturális, gazdaságfilozófiai befolyása a közös európai intézményeken keresztül a válságkezelés teljes időtartama alatt, napjainkig érezteti hatását. Hogy e befolyás jellege, szellemisége megváltozhat-e, a következő évtizedek egyik központi kérdése lesz az európai gazdasági integráció fejlődése kapcsán

A nemzetépítés és a regionális identitás kapcsolata az etnikai marketinggel és fogyasztással [védés előtt]

Az értekezés a székelyföldi magyar kisebbség nemzetépítési folyamatába illeszkedő, gazdasági célú etnikai márkázás és etnikai fogyasztás interdiszciplináris vizsgálatának eredményeit foglalja össze. A kutató a csíkszentsimoni székhelyű Csíki Sör esetére alapozva a lokális és globális (helyi termelés vs. nagytőke), az etnokulturális (székely) és a nacionális (magyar nemzetépítés) hatások kontextusában átalakuló székelyföldi etnikai és regionális identitással, valamint a hozzá fűződő fogyasztással kapcsolatosan fogalmaz meg állításokat. A kutatás alaptézise, hogy Székelyföldön egy máig le nem zárt és ma is zajló közösségi identitás- és nemzetépítési folyamat zajlik, és ezt a társadalmi folyamatot kifejezetten a székelyföldi etnikai piac színterében vizsgálja. A kutatás két területen jut új eredményekre: a megismerés, a tudományos elemzés, illetve a gyakorlati alkalmazás területén. a. Új tudományos megközelítése, hogy különböző tudományos koncepciókat összekapcsolva, a granovetteri társadalmi beágyazottság elméletéből kiindulva, a bourdieu-i fogalmakat (tőketípusok) és folyamatokat (tőke-konverzió) kiterjeszti egy nagyobb etnokulturális (a székely) közösségre. b. A székelyföldi etnikai piacról készít egy általános és hiánypótló leírást, azzal a következtetéssel, hogy a piac működésében a gazdasági imázsteremtés és az etnikai identitásépítés egymást segítő és egymásba fonódó folyamatok. Ebben a piaci színtérben a térség történelme, mítoszai, legendái, néprajzi tudása gazdasági erőforrásokká válnak. c. Megállapítja, hogy a Székelyföld-kép formálásában aktívan részt vevő szereplők szerint az etnikai vállalkozók veszélyeztetik a kultúrértelmiségiek és értelemszerűen a politikum monopóliumát, befolyásolva a nemzetépítés eszközeit és elveit, akár a történeti hagyaték, a néprajzi örökség sorsát. A Csíki Sör tevékenységéről az interjúkra alapozva azt állítja, hogy reklámjai által a kanonizált székely hagyaték az árusítás eszközévé válik, a székely közösség jelképeit öncélúan és az eredeti kontextusához nem méltó módon használja. d. Kutatói értelmezés, hogy a Csíki Sör egy olyan kapitalista vállalkozás, mely a felfelé ívelő etnikai és nemzeti diskurzust használja, termékét a regionális kultúra és az identitás segítségével dobja piacra, egy olyan kontextusban, amikor ezeknek egy erős (nemzetpolitikai és gazdasági) felhajtóerejük van. A saját tevékenységét egy globálissal szemben álló lokális és szubnacionális, a deterritorizációval szemben egy regionális, reterritorizációs diszkurzív keretben helyezi el. e. A kutatás új eredménye annak kimutatása, hogy vásárlói döntéskor (a sörre vonatkozóan) jelen van az etnikai vonatkozás. A székely identitás erőssége, fontosságának mértéke mind lokálisan, mind egy szegmentáltabb székelyföldi körben is kimutathatóan összefüggésben van a Csíki Sör fogyasztásával. A fogyasztói recepciók és interpretációk értelmében a helyi kezdeményezés diskurzusai egy társadalmi igénnyel fonódnak össze. Az identitáspolitikák megerősödésének folyamatában (az új magyar nemzetépítés részeként, valamint a regionális törekvéseket elutasító román politikával szemben) a Csíki Sör mint par excellence nemzeti termék politikai és gazdasági eszközként is funkcionál, egyszóval egyfajta patriotizmust jelenít meg. A kulturális és társadalmi tőke megkönnyíti a gazdasági tevékenységet, az etnikai csoporttudat és a nemzeti eszme konkrét gazdasági erőforrásként hasznosítható. f. A kutató álláspontja, hogy az önmagát nemzetiként definiáló cég etnikai marketingkommunikációja egy modernista válasz a gazdasági tőke működésére (vagy annak hiányára) és a kisebbségi lét megélésére. A székelyföldi társadalmi jelenség sajátossága a nemzetközi példákhoz képest, hogy a körforgásban lévő toposzok, az aktuális nemzetépítési folyamatok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a régió sajátos történetének és az ebből táplálkozó érzelmi töltetnek a mélyfúrású megértése. g. A disszertáció gyakorlati eredménye az etnikai piac szabályozására vonatkozó javaslattétel, mely a kutatás eredményeinek a jövőbeli gyakorlati hasznosíthatóságát teszi lehetővé, és egyben a szociokulturális antropológiának az üzleti világban történő alkalmazását, melyre itthon ezidáig (az elmúlt években ezt célzó kezdeményezések elindultak) még nem született áttörő jó mint

The food quality schemes of the European Union and their implications on the Hungarian market

It is becoming increasingly important for consumers to know exactly what kind of foods they consume, while it is increasingly vital for food producers to excel from the competition in the global market. This requires a great deal of information exchange between these two market players. The most common way to do this is through various food labels. I have focused on one group of such labels in my research, trying to find out as much useful information as possible about the geographical indications (GI) of the European Union. I was looking for answers to the following questions: 1, How well-known are the labels of EU GI products among Hungarian consumers, and how well do they know their meaning? The awareness of the GI labels in Hungary is definitely low (in the best case, it was 31%), even if this number is not much lower than the average in the EU. This number is probably too low for these labels to be effective marketing tools for producers. It also includes the fact that only 50% of those who said they know the label know at least approximately the meaning of the label. Can you build a marketing campaign currently on these markings? Probably not an effective one, but what gives hope is that awareness of the labels compared to previous surveys is constantly increasing. The EU focuses on GI products, so this growth is expected to be continued. So far, the EU has completed more than 30 international agreements, which allow the recognition of many EU GI outside the boundaries of the EU and the recognition of non-EU GI inside the territories of the EU. GIs represent an increasingly important aspect of trade negotiations between the EU and other countries. The Commission separates around €50 million year after year to support quality products in the EU and all over the world. Taking this into account, these labels can play an important role in the food markets in the near future. 2, What is the level of trust in the labelling of EU GI products, and what influences this trust? About half of the respondents said that they trust the logo. When we analysed the possible variables, which can influence trust, we concluded that knowledge of logos is important because if someone knows the label, they have more than three times the chance to trust them, while in terms of meaning, the chance is almost double. Based on the research, we can say that gender, education, and age do not affect trust in EU GI labels. In the case of place of residence, it can be said that someone who lives in a more urban environment trusts less in GI labels. All in all, consumer education is most needed to build confidence in GI, as those who recognize the labels on food packaging or are aware of what those labels mean will treat these products with much greater confidence. 3, How often do consumers buy EU GI certified products, and what affects it? More than 35% of those surveyed are regular customers of GI-labelled products. The frequency of purchases is mostly determined by consumer confidence (the result is not significant for the PDO). Women become much fewer regular customers (not significant for the PGI). In terms of age, the older a consumer is, the less likely it is to become a regular buyer (not significant for PDO), while residents of rural, smaller settlements are more loyal buyers of PGI products. The highest level of education has no detectable effect here either. So, in this topic also, we have to repeat that the most important thing is to inform consumers as widely as possible. 4, In the Hungarian market, what is the market size of products with geographical indication, examining the example of discount stores? The number of GI products available in Hungarian discount stores is limited, with an average of 11 products per store. The supply is fairly constant; however, even though there are only a limited number of GI products on the shelves, they are at least always available to consumers and are part of the chains ’core product portfolio. However, the number of GI products usually increases during the thematic days (e.g., Greek days). We can see that the supply is very limited for GI products, so buyers rarely meet face to face with the label, they are even less likely to find out about the meaning of the markings on their own. Targeted information on GI labels is needed for consumers, and for that they start to appreciate them. 5, In Hungarian discount stores, what is the price premium of products with a geographical indication compared to their direct substitutes, estimated from below? The average price premium for GI products is 29% in the Aldi, 46% in the Penny Market and the highest was in Lidl with 54%. Overall, the average premium was around 43%. It is also important to mention that in addition to supply, prices did not really change during the observations. Although the price of some products may also change during promotional periods, consumers can plan to purchase GI products in advance. On the other hand, discount stores provide a continuous market for producers as well. 6, Are geographical indications positively related to comparative advantages in the beer market? Our results show that the number of GI-registered beers is positively related to comparative advantages. Countries with traditional beer products closely linked to their place of origin are usually with a higher level of comparative advantages as the number of GI beers positively determines SRCA indices. From this, it can be concluded that it is not pointless to promote the increase in the number of GI products and devote resources to GI labels