Technológiai fejlődés és intézményi változás: kölcsönhatások és fejlődési irányok = Technological Advance and Institutional Change: A Co-evolution and Developmental Paths

Kutatásunk központi témája az intézmények és a technológiai haladás összefüggésének elemzése volt. Első részterületként áttekintettük a különböző intézményi megközelítéseket és specifikáltuk a különbséget az új intézményi, a régi intézményi és az osztrák közgazdaságtan megközelítése között. Kutatásunk másik részterületeként a technológiai-gazdasági paradigmák és a technológiai fejlődés összefüggéseit elemeztük. Ennek keretében egyrészt a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan „metszetében” kialakult modelleket tekintettük át. Másrészt, új eredményeket értünk el a gyárüzem kialakulásának és az ipari forradalmak kölcsönhatásának elemzésében azzal, hogy az irodalomban bevett hagyományos gazdaságtörténeti megközelítést vállalatelméleti kerettel egészítettük ki. Harmadik részterületünk az intézmények országok közötti versenye volt. Megmutattuk, hogy demokratikus intézményrendszer (mint az állam exogén elköteleződésének egyik formája) szükséges egy-egy ország felzárkózásához, de nem zárható ki az, hogy ennek az elköteleződésnek az alapja teljes mértékben a formális intézményekben rejlik. Negyedik részterületként a szabványok és a technológiai haladás kölcsönhatását elemeztük. Ide vonatkozó eredményünk egyrészt az, hogy tágabb elméleti keretben fogalmaztuk meg a szabvány funkcióját és szerepét, másrészt feltártuk, hogy hálózatos iparágakra jellemző hálózatok csomópontja közötti tranzakciók tulajdonságai hogyan befolyásolják a kívánatos szabályozási környezetet. | Our research has been aimed at exploring the interrelationships between technological and institutional change. As a first sub-area we reviewed the various institutional approaches and specified the differences between the new and old institutional, and the modern Austrian economics approach. The second sub-area was the analysis of the relationship between techno-economic paradigms and technological change. On the one hand, we reviewed the literature at the crossroad of institutional economics and growth economics. On the other hand we derived new results concerning the evolution of the factory system by merging the approach of the theory of the firm with that of economic history. Our third sub-area was the analysis of the cross country competition of institutions. We showed that the institutions of democracy (as a sign of the exogenous commitment of the government) are necessary for a country’s catching-up process but one cannot exclude the possibility that the only source of this commitment lies in informal factors. As a fourth sub-area we analyzed the interrelationship between standards and technological change. Our results within this sub-area are twofold. On the one hand, we formulated the role and functions of standards by understanding them as institutions. On the other hand, we explored how the characteristics of transactions between different nodes of a network industry affect the optimal regulation environment

A Unified Model for Optimizing Riverscape Conservation

1. Spatial prioritization tools provide a means of finding efficient trade-offs between biodiversity protection and the delivery of ecosystem services. Although a large number of prioritization approaches have been proposed, most are specifically designed for terrestrial systems. When applied to river ecosystems, they often fail to adequately account for the essential role that landscape connectivity plays in maintaining both biodiversity and ecosystem services. This is particularly true of longitudinal connectivity, which in many river catchments is highly altered by the presence of dams, stream-road crossings, and other artificial structures. 2. We propose a novel framework for coordinating river conservation and connectivity restoration. We formulate an optimization model for deciding which subcatchments to designate for ecosystem services and which to include in a river protected area (RPA) network, while also deciding which existing river barriers to remove in order to maximize longitudinal connectivity within the RPA network. In addition to constraints on the size and makeup of the RPA network, the model also considers the suitability of sites for conservation, based on a biological integrity index, and connectivity to multiple habitat types. We demonstrate the usefulness of our approach using a case study involving four managed river catchments located in Hungary. 3. Results show that large increases in connectivity-weighted habitat can be achieved through targeted selection of barrier removals and that the benefits of barrier removal are strongly depend on RPA network size. We find that (i) highly suboptimal solutions are produced if habitat conservation planning and connectivity restoration are done separately and (ii) RPA acquisition provides substantially greater marginal benefits than barrier removal given limited resources. 4. Synthesis and applications. Finding a balance between conservation and ecosystem services provision should give more consideration to connectivity restoration planning, especially in multi-use riverscapes. We present the first modelling framework to directly integrate and optimize river conservation and connectivity restoration planning. This framework can help conservation managers to better account for connectivity, resulting in more effective catchment scale maintenance of biological integrity and ecosystem services delivery

Electrically-Induced Ventricular Fibrillation Alters Cardiovascular Function and Expression of Apoptotic and Autophagic Proteins in Rat Hearts

K

The Cardioprotective Effect of Metformin in Doxorubicin-Induced Cardiotoxicity: the Role of Autophagy

K