A nyugat-dunántúli háztartások vizsgálata a hulladékközpontú környezettudatossági indexen keresztül

A fenntarthatóság eléréséhez elengedhetetlen a lakosság környezettudatos vásárlói magatartása. Kutatásunk fő célkitűzése a szelektív hulladékgyűjtés iránti lakossági elhivatottság és a vásárlási döntések környezetterhelési befolyásoltságának a vizsgálata volt. Kérdőíves kutatásunk során a kutatási kérdések alapján kidolgoztuk a hulladékközpontú környezettudatosság indexét, és ennek megfelelően alakítottuk ki a fogyasztói csoportokat, összevetve a kapott eredményt a saját megítélésükkel. A végső következtetések között szerepelt, hogy a szelektív hulladékgyűjtést a demográfiai tényezők közül a nem, az életkor, a megye, a lakóhely, a lakás típusa és az iskolai végzettség is befolyásolja. A megkérdezettek elsősorban a műanyagot gyűjtik szelektíven, a nem szelektíven gyűjtőket pedig főként pénzügyi ösztönzőkkel és az infrastrukturális feltételek javításával lehetne motiválni a hulladékok szelektív gyűjtésére. Az index által hozott eredmény nem áll összhangban a saját megítéléssel

Perceptions of climate change and adaptation in Hungarian agriculture: results of an interview study

In this paper, the results of an interview survey of farmers in Győr-Moson-Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest and Zala (NUTS 3) counties of Hungary are used to demonstrate the major factors of climate change perception, such as the terms psychological climate, temporality and problem localisation. Adaptation strategies are also discussed. The interview results underline the subjectivity of temporality as well as the fact that the phenomenon of localisation and the narratives for place attachment differ when climate change is interpreted within the locality. Considering adaptation, it seems that Hungarian agriculture includes individuals who can be regarded as leaders or as people escaping ahead in terms of climatic adaptation, but the majority seems to be unable to follow them because they lack the necessary knowledge, technology or financial resources

Recycling of plastics in the European Union – exploring the potential domestic adaptation of best practices from other Member States

The ratio of plastic waste, especially plastic packaging, within waste is big. To address this issue, the European Union has developed a plastics strategy that it expects Member States to adopt. The EU’s waste policy models are known as the Waste Hierarchy and the Circular Economy Model, which both deal with plastics. Waste management efficiency differs among the Member States. Unfortunately, Hungary ranks among the states with the worse results. This thesis aims to define the situation at the EU and the Hungarian level. The investigation utilized primary and secondary sources. The primary sources focused mainly on Hungary and comprised in-depth interviews with nine relevant Hungarian actors in the plastic waste industry, researchers, specialists from public and private companies, and an Austrian researcher. The interviews allowed for comparisons between the countries. According to the respondents, the Hungarian situation is underdeveloped. Hungary has developed nearly the same infrastructure level as Western Europe, but Hungarian attitudes about recycling differ vastly from Western European attitudes. Developing an effective plastic recycling system requires changing behaviour first. Concerning the recycling infrastructure in Hungary, only a few improvements are needed to include certain types of plastic (e.g., PET bottles) that are not currently recycled

A humánerőforrás-fejlesztés kihívásai a digitális átállás fényében. Kihívások, reakciók, törekvések és várakozások

A technológiai és társadalmi fejlődés hatására, a globalizálódó információs világnak köszönhetően környezetünk példátlan ütemben változik. Ennek hatásai természetesen a munka világában is tapasztalhatók. Új területek tűnnek fel szemünk előtt, miközben évtizedek óta űzött szakmák merülnek a feledés homályába. A szerzők tanulmányukban az Ipar 4.0, vagyis a vállalkozások digitális átállásával összefüggő humánerőforrás-kihívásokra helyezték a hangsúlyt, különös tekintettel arra, miként lehet felkészíteni a (leendő) munkavállalókat a digitális környezetben ellátandó feladatokra, s milyen kompetenciákat vár el a dolgozóitól egy, a digitalizációs folyamatban már lépéseket tett vállalkozás. Az empirikus kutatás során kvalitatív vizsgálat keretében 31 vállalkozás mintáján keresztül tárták fel az Ipar 4.0 által generált kihívások humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseit, a vállalkozások reakcióját, törekvéseit, motivációit. A tanulmány célja a folyamatokban rejlő lehetőségek, korlátok, a résztvevők szerepének további elemzése. A szerzők rávilágítanak arra, hogy bár a szakértők valamennyi munkakör kapcsán egyetértenek a digitális alapismeretek és az alapvető informatikai tudás nélkülözhetetlenségében, mégsem ezen kompetenciák nevesítik a szükséges, elvárt képességek sorában

Manipulating the rapid consolidation periods in a learning task affects general skills more than statistical learning and changes the dynamics of learning

Memory consolidation processes have traditionally been investigated from the perspective of hours or days. However, recent developments in memory research have shown that memory consolidation processes could occur even within seconds, possibly because of the neural replay of just practiced memory traces during short breaks. Here, we investigate this rapid form of consolidation during statistical learning. We aim to answer (1) whether this rapid consolidation occurs in implicit statistical learning and general skill learning, and (2) whether the duration of rest periods affects these two learning types differently. Human participants performed a widely used statistical learning task-the alternating serial reaction time (ASRT) task-that enables us to measure implicit statistical and general skill learning separately. The ASRT task consisted of 25 learning blocks with a rest period between the blocks. In a between-subjects design, the length of the rest periods was fixed at 15 or 30 s, or the participants could control the length themselves. We found that the duration of rest periods does not affect the amount of statistical knowledge acquired but does change the dynamics of learning. Shorter rest periods led to better learning during the learning blocks, whereas longer rest periods promoted learning also in the between-block rest periods, possibly because of the higher amount of replay. Moreover, we found weaker general skill learning in the self-paced group than in the fixed rest period groups. These results suggest that distinct learning processes are differently affected by the duration of short rest periods

Evaluation of potential reference genes for real-time qPCR analysis in a biparental beetle, Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae)

L

Modulating Visuomotor Sequence Learning by Repetitive Transcranial Magnetic Stimulation: What Do We Know So Far?

Predictive processes and numerous cognitive, motor, and social skills depend heavily on sequence learning. The visuomotor Serial Reaction Time Task (SRTT) can measure this fundamental cognitive process. To comprehend the neural underpinnings of the SRTT, non-invasive brain stimulation stands out as one of the most effective methodologies. Nevertheless, a systematic list of considerations for the design of such interventional studies is currently lacking. To address this gap, this review aimed to investigate whether repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) is a viable method of modulating visuomotor sequence learning and to identify the factors that mediate its efficacy. We systematically analyzed the eligible records (n = 17) that attempted to modulate the performance of the SRTT with rTMS. The purpose of the analysis was to determine how the following factors affected SRTT performance: (1) stimulated brain regions, (2) rTMS protocols, (3) stimulated hemisphere, (4) timing of the stimulation, (5) SRTT sequence properties, and (6) other methodological features. The primary motor cortex (M1) and the dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) were found to be the most promising stimulation targets. Low-frequency protocols over M1 usually weaken performance, but the results are less consistent for the DLPFC. This review provides a comprehensive discussion about the behavioral effects of six factors that are crucial in designing future studies to modulate sequence learning with rTMS. Future studies may preferentially and synergistically combine functional neuroimaging with rTMS to adequately link the rTMS-induced network effects with behavioral findings, which are crucial to develop a unified cognitive model of visuomotor sequence learning