Peer Effects on Educational Aspirations [védés előtt]

The thesis focuses on the influence of friends on multiple measures of students' educational aspirations in Hungarian primary schools before students are distributed to stratified tracks. The dissertation discusses and examines various mechanisms through which friends can influence students' aspirations, such as the adaptation to norms, values, and attitudes shared by friends and the potential effect of having access to the educational resources of friends' parents. The dissertation also considers the contribution of friendship selection to friends' similar aspirations. 1. The first empirical chapter of the dissertation examined the effects of social influence and selection on academic ambitions and achievement in two school subjects: Hungarian literature and mathematics. Using longitudinal social network models, the analysis disentangled social influence on academic ambitions from friendship selection based on academic ambitions. The study found that changes in adolescents' academic ambitions were related to the ambitions of their friends. Nevertheless, the mechanisms underlying the tendency towards similarity were slightly different for the two subjects. In Hungarian literature, the attractiveness of friends with high ambitions was more pronounced than that of friends with low ambitions, while the opposite process was observed in mathematics. Academic achievement seemed to be a relevant attribute for friendship selection, but only in Hungarian literature. 2. The second empirical study investigated the influence of friends on the secondary school track preferences of Hungarian adolescents. The results indicated that peers could influence the adjustment of adolescents' educational preferences through their parental resources, as having friends with at least one parent with a tertiary education could motivate students to adjust their preferences towards the grammar school track. The average preferences of friends did not have a direct positive effect on preferences for the grammar school track, while having friends who preferred the vocational secondary school track had a negative effect on students expressing the same preferences. 3. The third empirical study examined whether students' preferences for the grammar school track in their secondary school applications were associated with the preferences of their friends and classmates by applying Generalized Structural Equation Models. The results indicated that students' own preferences for the grammar school track were negatively associated with the proportion of friends and classmates who preferred the grammar school track in their applications. Friends' previous preferences were positively associated with students' preferences in their applications, but only when friends' preferences in their applications were also taken into account. On the whole, the results did not provide sufficient support for the positive association between friends' educational preferences. 4. Overall, the results suggest that friends' aspirations may have a positive effect on aspirations regarding school grades, i.e., aspirations that have immediate consequences and are not bound by external limits. The differences in social influence and social selection between the school subjects studied underscore the importance of studying academic motivation as a domain-specific concept. With regard to aspirations expressed as preferences for secondary school tracks, the negative effects may be explained by perceived constraints that prevent or encourage individuals from having certain aspirations or dreams for themselves. The contribution of friends' parental background to the development of students' educational preferences highlights that schools are social institutions where social networks play an important role alongside formal education

A felsőoktatási jelentkezőszámok visszaesése és a felvételi követelmények változása egy év távlatából

The study examines the development of university applications in Hungary between 2015 and 2021 based on macro-level statistical data. The analysis focuses primarily on how different segments of tertiary education were affected by the decline in applications in 2020 and whether it was possible to halt or reverse the negative trend in 2021. The study revolves around whether some associations indicate that the tightening of the admission procedure and institutional transformations may have played a role in the decline of tertiary education applicants after 2019. The results are not suitable for mapping individual-level decision-making mechanisms or drawing causal conclusions, but they do suggest that the new statute contributed to the decline in the number of applicants. The decline in applications was particularly significant at the entry levels of higher education, in the case of bachelor and integrated (one-tier) programs, and more severely at programs with a generally lower entry threshold. Data at the micro-regional level suggest that the decrease in applications is accompanied by an increase in territorial inequalities. In light of all this, it may be worthwhile to assess the factors that determine the further education decisions of secondary school students, especially with regard to the relationship between family background and the impact of statutory changes on an individual level.A tanulmány makroszintű statisztikai adatok segítségével vizsgálja a 2015–2021 közti időszak felsőoktatási felvételi jelentkezéseinek alakulását. Az elemzés elsősorban arra koncentrál, hogy a felsőoktatás mely szegmenseit érintette legérzékenyebben a jelentkezőszám 2020-ban megfigyelhető visszaesése, és hogy a 2021-es általános felvételi eljárásban sikerült-e a negatív tendenciát megállítani vagy visszafordítani. A tanulmány körbejárja, megfigyelhetőek-e olyan mintázatok, összefüggések az adatokban, melyek arra engednek következtetni, hogy a felvételi eljárást érintő szigorítások és az intézményi átalakulások szerepet játszhattak a felsőoktatási jelentkezőszám 2019-et követő visszaesésében. Az eredmények nem alkalmasak az egyéni szintű döntési mechanizmusok feltérképezésére vagy oksági következtetések levonására, azonban arra utalnak, hogy a szigorítások hozzájárultak a csökkenéshez. A jelentkezések visszaesése ugyanis különösen jelentős volt a felsőoktatás belépő szintjein, az alap- és osztatlan képzések esetén, továbbá súlyosabban érintette az általában kisebb belépési küszöbbel rendelkező képzéseket. A kistérségi szintű adatok arra utalnak, hogy a jelentkezések csökkenése területi egyenlőtlenségek növekedésével is együtt jár. Mindezek tükrében érdemes lehet egyéni szintű adatokon felmérni a középiskolás korosztály továbbtanulási döntéseit meghatározó tényezőket, különös tekintettel a családi háttér és a jogszabályi változások hatásának összefüggéseire

StaffTalk : magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált

StaffTalk: magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált

The ability of low- and High-SES schools to inhibit learning losses during the COVID-19 pandemic

The study examined whether the pandemic-induced digital distance learning affected the ability of educational units to inhibit learning losses and whether their SES compositions modified those effects. By applying random-intercept multinomial regression models to educational units’ average test scores comparing the 2019–2021 period to the 2017–2019 period based on data from the National Assessment of Basic Competencies in Hungary, the results indicated that educational units were less likely to inhibit learning losses during the COVID-19-affected two-year period. Educational units with less advantaged student SES composition were more susceptible to a decrease in their average mathematics test scores than the most advantaged institutions. Nevertheless, the pandemic did not seem to have an additional negative effect on educational units with the most disadvantaged SES composition

A felsőoktatási jelentkezőszámok visszaesése és a felvételi követelmények változása egy év távlatából

The study examines the development of university applications in Hungary between 2015 and 2021 based on macro-level statistical data. The analysis focuses primarily on how different segments of tertiary education were affected by the decline in applications in 2020 and whether it was possible to halt or reverse the negative trend in 2021. The study revolves around whether some associations indicate that the tightening of the admission procedure and institutional transformations may have played a role in the decline of tertiary education applicants after 2019. The results are not suitable for mapping individual-level decision-making mechanisms or drawing causal conclusions, but they do suggest that the new statute contributed to the decline in the number of applicants. The decline in applications was particularly significant at the entry levels of higher education, in the case of bachelor and integrated (one-tier) programs, and more severely at programs with a generally lower entry threshold. Data at the micro-regional level suggest that the decrease in applications is accompanied by an increase in territorial inequalities. In light of all this, it may be worthwhile to assess the factors that determine the further education decisions of secondary school students, especially with regard to the relationship between family background and the impact of statutory changes on an individual level.A tanulmány makroszintű statisztikai adatok segítségével vizsgálja a 2015–2021 közti időszak felsőoktatási felvételi jelentkezéseinek alakulását. Az elemzés elsősorban arra koncentrál, hogy a felsőoktatás mely szegmenseit érintette legérzékenyebben a jelentkezőszám 2020-ban megfigyelhető visszaesése, és hogy a 2021-es általános felvételi eljárásban sikerült-e a negatív tendenciát megállítani vagy visszafordítani. A tanulmány körbejárja, megfigyelhetőek-e olyan mintázatok, összefüggések az adatokban, melyek arra engednek következtetni, hogy a felvételi eljárást érintő szigorítások és az intézményi átalakulások szerepet játszhattak a felsőoktatási jelentkezőszám 2019-et követő visszaesésében. Az eredmények nem alkalmasak az egyéni szintű döntési mechanizmusok feltérképezésére vagy oksági következtetések levonására, azonban arra utalnak, hogy a szigorítások hozzájárultak a csökkenéshez. A jelentkezések visszaesése ugyanis különösen jelentős volt a felsőoktatás belépő szintjein, az alap- és osztatlan képzések esetén, továbbá súlyosabban érintette az általában kisebb belépési küszöbbel rendelkező képzéseket. A kistérségi szintű adatok arra utalnak, hogy a jelentkezések csökkenése területi egyenlőtlenségek növekedésével is együtt jár. Mindezek tükrében érdemes lehet egyéni szintű adatokon felmérni a középiskolás korosztály továbbtanulási döntéseit meghatározó tényezőket, különös tekintettel a családi háttér és a jogszabályi változások hatásának összefüggéseire

Political homophily in cultural reputational networks

The cultural field is characterised by constant struggles for recognition, because resource allocation depends on the reputation of cultural actors. Using a logistic regression quadratic assignment procedure (LRQAP), we first identify the existence and pattern of political homophily in the distribution of cultural reputation. Then, we use interview data to reveal the potential mechanisms that underlie the association between political homophily and reputation. We construct the reputational network of an exemplary national cultural elite (Hungary) based on peer nominations from survey data. Our analysis shows that cultural actors with leftist political orientation are more likely to recognize the achievement of those actors who belong to the same political camp. This is also the case amongst actors with a rightist political orientation, but the most recognized leftist actors are recognized by the rightist camp as well. Based on our interview data, we argue that political polarisation of the cultural elite contributes to the existence of political homophily through creating institutional and interpersonal cleavages. Cleavages are maintained by the symbolic capital gained from political cluster membership and peer pressure for camp mentality; and reinforced by governmental cultural policy distributing resources based on political loyalty. Our findings highlight the importance of the wider social and political context in the empirical study of cultural reputation.Funding: National Research, Development and Innovation Office of HungaryNational Research, Development & Innovation Office (NRDIO) - Hungary [FK 124042]; European Research Council (ERC) under the European Unions Horizon 2020 research and innovation programmeEuropean Research Council (ERC) [648693]ERC grant agreement No 648693, PI: Károly Takác

Önkéntesek szigete – a fesztivál önkéntesek motivációs vizsgálatának eredményei

A hazai legnagyobb könnyűzenei fesztivál, a Sziget Fesztivál, húszéves fennállása óta sikeresen követi a nemzetközi trendeket, nem csak kulturálisan, hanem az önkéntesek foglalkoztatása terén is. A rendezvény lebonyolítása során egyre nagyobb szerepe van a fesztivál önkénteseknek, ez mind az önkéntesek növekvő számában, mind pedig az önkéntesek feladatait szervező Fesztivál Önkéntes Központ munkájában tetten érhető. A fesztiválönkéntesség egy sajátos esete az epizodikus önkéntességnek. Tanulmányunk a Sziget Fesztivál fiatal önkéntesei példáján mutatja be azokat a motivációs tényezőket, ahol eltérés van az epizodikus önkéntesség különböző formái között ezen fajtája és az önkéntesség egyéb formái között. Kutatásunkat 2022 nyarán végeztük a Sziget Fesztivál önkéntesei körében kérdőíves módszerrel, az érvényes válaszok száma 311 volt. A korábbi, nemzetközi epizodikus önkéntesek körében végzett motivációs vizsgálatok eredményeivel egybehangzóan a Sziget Fesztivál önkéntesei számára is vezető motivációs tényező az elismertség és a társas interakció voltak. Ezt a motivációs bázist javaslatunk szerint a munkaszervezéskor érdemes szem előtt tartani az ellentételezésként nyújtott fesztiválbelépőn felül is. Kutatásunk fontos eredménye, hogy az epizodikus önkéntesség gyakorisága szerint megfigyelhető volt némi eltérés a motivációk sorrendjében és erősségében aszerint, hogy első alkalommal vagy visszatérő epizodikus önkéntesről van-e szó. A 25 év feletti fesztivál önkéntesek, akik más szervezeteknél rendszeresen végeztek önkéntes munkát jóval nagyobb hangsúlyt fektettek az önkéntes munka önbecsülésben betöltött szerepére, mint a kevésbé gyakori önkéntesek