THE ORIGINS OF THE HUNGARIAN WELFARE STATE IN A COMPARATIVE PERSPECTIVE

In this paper we try to fit the figures of the first Hungarian social security arrangements into the Western-European trends. We concentrate on the date of introduction of such schemes and the coverage of industrial and factory workers. The major finding is that the beginnings of the Hungarian compulsory social security legislation were not belated compared to Western countries. At the same time we see differences which the paper attempts to explain

A szociális jogok fejlődése Magyarországon a 20. század első felében: törvényalkotás és gyakorlati megvalósulás = The development of social rights in Hungary in the first half of the 20th century: legislation and implementation

Az 1891-es magyarországi betegbiztosítási törvény számos kérdést hagyott szabályozatlanul, egyes fontos ügyekben pedig a szabályzás nem bizonyult megfelelőnek. Ezeket a problémákat az 1907. XIX. törvény részben kiküszöbölte. A törvény fontos előrelépést tett a modern társadalombiztosítás ügymenetének megteremtése felé. Ugyanakkor csupán az ipari centrumokban tudtak a törvénynek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani. Különösen a "hatósági orvosok", és a "körorvosok", valamint a bábák és a kórházak számának növelése lett volna feltétele a betegség- és balesetbiztosítás megfelelő működésének. A két világháború közötti időszakban mindenekelőtt a társadalombiztosítási törvényelőkészítést vizsgáltuk, figyelemmel kísérve a különböző érdekképviseletek és tudományos szereplők álláspontjának alakulását a munkanélkülibiztosítás és a nyugdíjbiztosítás esetében. Előbbi elhanyagolásában és az utóbbi felkarolásában elsősorban a népjóléti kormányzat és a gazdaságirányítás képviselőinek megfontolása tükröződött: utóbbit hosszabb távon a szociális biztonság megteremtése szempontjából nagyobb jelentőségű törvénynek tartották, s a felhalmozott tőke előnyös gazdasági hatásaiban is bíztak. | The 1891. Social Security Act left several issues unregulated and in some important issues the regulation proved insufficient in Hungary. These problems were partly resolved by the 1907. Social Security Act. That law constituted a significant step forward as far as the centralization of the schemes and the introduction of the modern procedures of social insurance were concerned. At the same time proper services could only be guaranteed in industrial centres. Especially the increase of the number of physicians, midwives and hospitals should have been a precondition for the proper functioning of the social insurance schemes. Int he interwar period we mainly dealt with the enactment procedures focusing on the role of interest groups and academics as far as the unemployment insurance law and the pension law were concerned. The abandonment of the former one and the support of the latter one reflected the consideration of the social welfare administration and the leaders of the economy: they regarded it more significant in the long run as far as the social security of the population was concerned and projected its favourable economic impact as well

A szociálpolitika átalakulása Magyarországon 1945 és 1968 között: források, mintakövetés, szakaszok és társadalmi funkciók = Social Policy in Hungary between 1945 and 1968: Sources and Interpretations

Kutatásunk során az 1945 és 1968 közötti időszak jóléti rendszerének fő intézményeit, funkcióit és a rendszert alakító tényezőket vizsgáltuk. A kor szociális berendezkedésével kapcsolatban a kontinuitást hangsúlyozhatjuk. A módosulások egyrészt megjelentek az egyes fő intézmények egymáshoz való viszonyában, de a dinamika még erőteljesebb volt az egyes fő intézményeken belüli változásokat illetően. A korszakolás a következőképpen alakul: 1945-46-ban a háború következményeihez való adaptálódás; 1947 és 1956 között a teljes foglalkoztatás kiépülése, de a korábbi rendszer új politikai keretek között való működtetése, apróbb változtatásokkal, amelyek az időnkénti átszervezések ellenére sem érintették a társadalombiztosítási rendszer alapjait; 1956-tól az 1960-as évek elejéig tartó konszolidációs korszakban a szocialista rendszer valóban sajátos jóléti berendezkedésének kialakulása, amikor a parasztság zömét is bevonják a biztosításba; a hatvanas évek közepétől pedig elsősorban demográfiai szempontokra figyelő új intézkedésekkel lényegesen bővül a jóléti szolgáltatások köre. Pályázatunk egyik fő vállalása egy történeti forrásgyűjtemény összeállítása volt, melynek címe „Forrásgyűjtemény a magyarországi szociálpolitika 1945-1968 közötti történetéhez.” Terjedelme 781.818 n, vagyis mintegy 19,5 szerzői ív. A kézirat kiadásra vár. A kötet célja a szociális rendszer változásainak levéltári forrásokon alapuló bemutatása Magyarországon az 1945-1968 közötti időszakban. | The project attempted at outlining the major institutions, functions and determinants of the social policy in Hungary between 1945 and 1968. First of all the continuity in the history of the welfare system in that period can be stressed. The changes both concerned the relationship of the major welfare institutions and particularly the internal structure of the specific welfare schemes. The periodization of welfare history can be outlined as follows: 1945-46: adaptation to the consequences of war; 1947-56: the emergence of full employment, however, basically the continuation of the former system within the new political circumstances, especially in social security; 1956 to early 1960s: era of consolidation when the peculiar state-socialist welfare sytsem began to take shape; from mid-1960s: increasing role of pronatalist considerations in welfare policy. The project proposal included the collection of sources concerning the history of social policy in post-war Hungary. The manuscript of the volume has been prepared with a character count of 781.818. The major aim of the volume is to supply largely neglected archival sources to historical research

When Populist Leaders Govern: Conceptualising Populism in Policy Making

The rise of populist governance throughout the world offers a novel opportunity to study the way in which populist leaders and parties rule. This article conceptualises populist policy making by theoretically addressing the substantive and discursive components of populist policies and the decision-making processes of populist governments. It first reconstructs the implicit ideal type of policy making in liberal democracies based on the mainstream governance and policy making scholarship. Then, taking stock of the recent populism literature, the article elaborates an ideal type of populist policy making along the dimensions of content, procedures and discourses. As an empirical illustration we apply a qualitative congruence analysis to assess the conformity of a genuine case of populist governance, social policy in post-2010 Hungary with the populist policy making ideal type. Concerning the policy content, the article argues that policy heterodoxy, strong willingness to adopt paradigmatic reforms and an excessive responsiveness to majoritarian preferences are distinguishing features of any type of populist policies. Regarding the procedural features populist leaders tend to downplay the role of technocratic expertise, sideline veto-players and implement fast and unpredictable policy changes. Discursively, populist leaders tend to extensively use crisis frames and discursive governance instruments in a Manichean language and a saliently emotional manner that reinforces polarisation in policy positions. Finally, the article suggests that policy making patterns in Hungarian social policy between 2010 and 2018 have been largely congruent with the ideal type of populist policy making

Új ablak a magyar szociális ellátások történetére: Fajüldözés és szociálpolitika a legújabb kutatások alapján

Recenzió: Kádár Gábor – Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. Jaffa Kiadó, Budapest, 2005; Christian Gerlach – Götz Aly: Az utolsó fejezet. Reálpolitika, ideológia és a magyar zsidók legyilkolása. Noran, Budapest, 2005