A közép-európai kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító vizsgálata

A HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézete által életre hívott kisebbségi jogtár célja annak számbavétele és összehasonlító elemzése, hogy Magyarországon és a szomszédos államokban, elsősorban a térségbeli rendszerváltások és függetlenség elnyerése után (1989-1991), és napjainkban, a 21. század elején, milyen jogi helyzetben élnek a hivatalosan nemzetiségként vagy kisebbségként elismert különböző nemzeti, etnikai közösségek

Visionen in der Krise: Deutsche Spitzenkandida innen zur Europawahl 2024

Wofür steht Europa? Was bedeutet „Europa“ vor dem Hintergrund eines drohenden Rechtsrucks und im Angesicht gegenwärtiger globaler Krisen? Die Kampagnen zur anstehenden Europawahl 2024 eröffnen Einblick in Deutungsangebote und politische Möglichkeitsräume der konkurrierenden Parteien. Anhand der audiovisuellen Selbstinszenierungen deutscher Spitzenkandidat:innen fragen wir, mit welchem konkreten Bild einer Volksvertreterin/eines Volksvertreters um Zustimmung geworben wird

Társadalmi innováció a joggyakorlatban: Coaching Action Research a munkavédelemben

Kutatásunkban (1) kidolgoztunk egy olyan, big data alapú módszertant és adatbázist, amely segíti a vállalkozásokat a munkavédelmi szabályok értelmezésében; (2) egy pilot projekt keretében felmértük, hogy a legfontosabb érintettek körében milyen a fogadókészség ennek használatára, illetve milyen feltételek mellett használnák inkább az adatbázist; (3) egy coaching folyamat keretében segítenénk az adatbázis bevezetését, a használatának elterjesztését, valamint action research-öt folytatva monitoroznánk a használók reakcióit és értékelnénk a bevezetés tanulságait. A kutatás során mesterséges intelligencia alapú gépi tanítás (Support Vector Machine) segítéségével modellt tanítottunk arra, hogy a számítógépes algoritmus a jövőben képes legyen a balesetek osztályozását elvégezni

Muravidék (Szlovénia) településeinek etnikai és felekezeti statisztikája, 1870-2002

Magyarországtól 1920 után Vas és Zala megye délnyugati részétől 174 település került Jugoszláviához, e területre a számos magyar megnevezés közül a Muravidék lett a hazai gyakorlatban az általánosan használatos. A szlovének és más délszlávok ugyanis a Prekmurje (Murántúl) nevet használják, mert Ljubljanából nézve Mura túlsó részén fekvő területről volt szó. Muravidéken ma kb. 80 ezren élnek – ugyanúgy, mint 1880-ban, bár a múlt század második felében a népesség száma többször 90 ezer fő felett volt. Etnikailag a domináns szlovén és a jelentősen megfogyatkozott magyar nemzetiség mellett kevés német, horvát, szerb, cigány és zsidó etnikum is található. Más közép-európai adatbázisoktól eltérően itt a szlovák, ruszin és román etnikumok szerepeltetését nem láttuk indokoltnak, mert számuk összesen 20 fő alatti volt 1910-ben a térségben. Az utolsó településenkénti bontású etnikai adatokat is publikáló szlovéniai népszámlálás 1991-ben volt, ezért csak 13 népszámlálás részletes adatsorait tudtam feldolgozni. Az adatbázis tartalmazza a mai apró településekre vonatkozó 1910-es és 1941-es külterületi adatokból átszámolt adatsorokat is – az összehasonlíthatóság miatt

ÉRZELMEK és JÁRVÁNYPOLITIZÁLÁS Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején

A koronavírus nemcsak az egészségügyi, az oktatási és a munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolja, hanem a politikai kommunikáció eddig kevéssé feltárt aspektusaira is felhívja a figyelmet. A 2020-as év megmutatta, hogy a bizonytalan, tragédiákkal teli, válság sújtotta világban a politikától a jogalkotási, szervezői, irányítási munka, illetve az arról szóló tájékoztatás mellett életvezetési tanácsokat és megküzdési stratégiákra vonatkozó közléseket is várhatunk. A járvány egyrészt váratlanságával, másrészt ismeretlen kimenetelével, harmadrészt mindenkit érintő egyéni és kollektív következményeivel a nyilvánosság előtt megvallott szubjektív viszonyulások, illetve érzelmes reakciók kaleidoszkópját eredményezte. A politikai szereplők COVID-19-fertőzést és annak hatásait tárgyaló kommunikációja többféle feladatot lát el, így vizsgálata nem csak az információtartalom alapján lehetséges. Az adatgyűjtés ezek egyikét, az úgynevezett expresszív funkciót veszi alapul, mégpedig azért, hogy leírja a politikai érzelemszabályozás jellegzetességeit. Vizsgálatunkat a pandémia magyarországi történetének első és második hullámához kapcsoltuk, vagyis adataink a 2020. március 4-e és december 31-e közötti időszakból származnak. A hosszú adatfelvételi időszak nagyobb szövegmennyiséget eredményez, és lehetővé teszi az érzelemszabályozási kísérletek dinamikájának mérését. Az EXPRIMER – NKIFH FK 131990 projekt részeként keletkezett adatbázis a magyar politikai vezetők közösségimédia-kommunikációját és az online média COVID-19-cel kapcsolatos cikkeinek érzelemszabályozásra vonatkozó tartalmi elemeit tartalmazza. A vonatkozó metaadatokat (dátum, forrás) is közöljük. A gyűjteményhez két file – kódkönyv és adatbázis – tartozik. Az adatbázis tartalmazza a forráshoz vezető linkeket is

Előválasztás második fordulójának budapesti részvevőinek szociológiai karaktere, politikai attitűdjei, preferenciái

A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás második fordulójában, Budapesten a választás napján végzett felmérés adatai. Mintánk a 2., 8., 13. és 18. számú választókerületeket foglalta magába, ahol a szavazás sátrakban zajlott, amelyek a szavazási napokon végig nyitva voltak. A felmérést a külső kerületekben munkaszüneti napokon, a belső kerületekben pedig munkanapokon végeztük, az ezekben a kerületekben a sátrak forgalmára vonatkozó feltételezések alapján. Az adatfelvételre az előválasztás második fordulójában, 2021. október 10. és 16. között került sor. A felmérés szisztematikus és véletlenszerű mintavételét minden helyszínen kérdezőbiztos-párok végezték, akik keresztellenőrzéseket végeztek, és minden harmadik előválasztó választópolgárt kértek fel, hogy válaszadóként vegyen részt a kutatásunkban. A kérdőív első felét a kérdezőbiztos a válaszadó válaszai alapján töltötte ki, míg az előválasztáson részt vevő személy önállóan válaszolt a szavazatára, általános pártpreferenciájára és a párthoz való tartozásának mértékére vonatkozó érzékenyebb kérdésekre. Ezután, a választási napi felmérés módszerét követve, a megkérdezett a kérdőív érzékeny részét egy dobozba helyezte, így biztosítva a teljes anonimitást, és maximalizálva a válaszadási arányt és az adatok megbízhatóságát a politikai preferenciákra vonatkozó kérdések esetében. Az adatrögzítés során a kérdőívek első és második részét anonimizált kódok segítségével párosítottuk. Az adatgyűjtés minden sátorban a nyitástól a zárásig tartott, hogy a különböző szociológiai hátterű és különböző időpontokban lévő választóknak egyenlő esélyük legyen a mintába kerülésre

Magyarország Hangja – Magyar Tüntetési Esemény Adatbázis

A Magyarország Hangja – Magyar Tüntetési Esemény Adatbázis a Magyarországon bejelentett nyilvános tiltakozásokat tartalmazza. Az adatbázisban az adatok 2015 novemberétől állnak rendelkezésre. A 2018 évi LV. törvény a gyülekezési jogról (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800055.tv) szabályozása szerint a "gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel." (2§) A tiltakozó eseményeket "annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával [a szervező] köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak." (10§) A rendelkezésre álló szöveges információk alapján automatizált kódolással meghatározzuk, hogy a tiltakozásokat milyen ügyek kapcsán szervezték, az esemény helyi vagy nemzetközi ügyekre fókuszál, valamint a szervező szervezeteket bekategorizáljuk (pl.: párt, civil szervezet). Az így kódolt adatok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy különböző ügyeket illetve időszakokat összehasonlítsanak. Az Adatbázis folyamatosan bővül