Reservoir-scale transdimensional fracture network inversion

The Waiwera aquifer hosts a structurally complex geothermal groundwater system, where a localized thermal anomaly feeds the thermal reservoir. The temperature anomaly is formed by the mixing of waters from three different sources: fresh cold groundwater, cold seawater and warm geothermal water. The stratified reservoir rock has been tilted, folded, faulted, and fractured by tectonic movement, providing the pathways for the groundwater. Characterization of such systems is challenging, due to the resulting complex hydraulic and thermal conditions which cannot be represented by a continuous porous matrix. By using discrete fracture network models (DFNs) the discrete aquifer features can be modelled, and the main geological structures can be identified. A major limitation of this modelling approach is that the results are strongly dependent on the parametrization of the chosen initial solution. Classic inversion techniques require to define the number of fractures before any interpretation is done. In this research we apply the transdimensional DFN inversion methodology that overcome this limitation by keeping fracture numbers flexible and gives a good estimation on fracture locations. This stochastic inversion method uses the reversible-jump Markov chain Monte Carlo algorithm and was originally developed for tomographic experiments. In contrast to such applications, this study is limited to the use of steady-state borehole temperature profiles – with significantly less data. This is mitigated by using a strongly simplified DFN model of the reservoir, constructed according to available geological information. We present a synthetic example to prove the viability of the concept, then use the algorithm on field observations for the first time. The fit of the reconstructed temperature fields cannot compete yet with complex three-dimensional continuum models, but indicate areas of the aquifer where fracturing plays a big role. This could not be resolved before with continuum modelling. It is for the first time that the transdimensional DFN inversion was used on field data and on borehole temperature logs as input.DFG, 318763901, SFB 1294, Data Assimilation - The seamless integration of data and models, Assimilating data with different degrees of uncertainty into statistical models for earthquake occurrence (B04)TU Berlin, Open-Access-Mittel - 201

Emlékezés – nemzet – identitás. Klebelsberg Kuno történelem- és nemzetfelfogása

Duby (2000, 55.) állítása szerint a történész (s ezt véleményem szerint bármely kutatóra ki lehet terjeszteni) „mindig azt találja meg először, amit eleve keresett”. Meglévő előzetes ismereteink, mentális eszköztárunk, az általunk választott nézőpont az események magyarázatára mind-mind olyan jellemzők, melyek mindennapi életvezetésünket éppúgy meghatározzák, mint egy kutatás lehetséges irányait. Nem kívánom felsorolni azon alkotókat, akik elfogadottá tették ezt a szemléletet a különböző szellemtudományokban (1), hiszen munkásságuk eléggé széles körben elterjedt már, és ismert a magyar tudományos gondolkodásban is. Az én kérdésfeltevésem tehát eleve megszabja azt, hogy a vizsgálati anyag mely elemeit veszem figyelembe, és ezekből milyen története(ke)t alkotok meg. Ezen előzetes megszorítás alkalmazásával már bátrabban körvonalazható az az értelmezési keret, amely írásom lehetséges irányait behatárolja

Az iskolán belüli és kívüli nevelés színterei az 1960-as évek Magyarországán – beavatás az úttörőmozgalmi életbe

Kutatásaim az évtized képes magyar pedagógiai szaksajtójának feldolgozására irányulnak, a tudásátadás és nevelés tereit prezentáló vizuális források (fényképek) antropológiai jelentéseinek feltárásával. A forrásbázist hat periodika (Család és Iskola, Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A Tanító Munkája) 1960 és 1970 között megjelent teljes fotóanyaga adja, 5371 képpel. A hagyományosan oktatási-intézményi környezetekre fókuszáló kutatások körét kibővítettem az iskola világán kívülre és az intézményen belüli és kívüli világok közötti átmeneti terekre – jelen tanulmány ennek az elemző munkának egy kis szeletét mutatja be, a mozgalmi életbe való beavatás képiségét

A tudásátadás, nevelés intézményi és intézményen kívüli terei. (Képelemzések a magyar pedagógiai szaksajtóban, 1960-1970)

19

Oktatáspolitikai irányváltás a Szovjetunióban: egy iskolareform anatómiája (1958)

Az államszocialista berendezkedés közoktatást érintő legjelentősebb átalakítási kísérlete 1958-ban kezdődött meg a Szovjetunióban, majd az egész keleti blokkon végigsöpört, melyhez a mintát az írásomban bemutatott folyamat adta. A kísérlet a hatvanas évek közepére, végére megbukott, azóta sem született átfogó, kritikai megközelítése a témának – ez persze a szocialista pedagógia jelentős részére igaz. Az iskolareformként definiált változtatásokat a politechnika, a munkára nevelés és gyakorlati oktatás jelszavai határozták meg, napjainkban is releváns kérdéseket felvetve, mint például az általános- és szakképzés viszonya, a korszerű műveltség mibenléte, vagy iskola és élet kapcsolata. Tanulmányom a szovjet döntéshozatali mechanizmus, a különböző érdekcsoportok artikulálódó igényeit elemzi, melyek egy szimulált, kontrollált nyilvánosság kontextusában jelentek meg. A Hruscsov által kezdeményezett új szakasz tudatosan vont be szakértőket a tervezésbe, előkészítésbe, mellyel megosztotta a felelősséget, felmérte és leszerelte a lehetséges ellenvetéseket, valamint „megdolgozta” a közvéleményt, lefordítva a gyakorlat nyelvére a tennivalókat. Az ideológia és a pártirányítás primátusa nem kérdőjeleződött meg, de a döntéshozatal módosult a sztálini időszakhoz képest. A változtatás igényének felmerülése zonban Sztálin utolsó éveihez köthető, ezért innen kell kezdeni az elemzést

Oktatáspolitikai irányváltás a Szovjetunióban: egy iskolareform anatómiája (1958)

Az államszocialista berendezkedés közoktatást érintő legjelentősebb átalakítási kísérlete 1958-ban kezdődött meg a Szovjetunióban, majd az egész keleti blokkon végigsöpört, melyhez a mintát az írásomban bemutatott folyamat adta. A kísérlet a hatvanas évek közepére, végére megbukott, azóta sem született átfogó, kritikai megközelítése a témának – ez persze a szocialista pedagógia jelentős részére igaz. Az iskolareformként definiált változtatásokat a politechnika, a munkára nevelés és gyakorlati oktatás jelszavai határozták meg, napjainkban is releváns kérdéseket felvetve, mint például az általános- és szakképzés viszonya, a korszerű műveltség mibenléte, vagy iskola és élet kapcsolata. Tanulmányom a szovjet döntéshozatali mechanizmus, a különböző érdekcsoportok artikulálódó igényeit elemzi, melyek egy szimulált, kontrollált nyilvánosság kontextusában jelentek meg. A Hruscsov által kezdeményezett új szakasz tudatosan vont be szakértőket a tervezésbe, előkészítésbe, mellyel megosztotta a felelősséget, felmérte és leszerelte a lehetséges ellenvetéseket, valamint „megdolgozta” a közvéleményt, lefordítva a gyakorlat nyelvére a tennivalókat. Az ideológia és a pártirányítás primátusa nem kérdőjeleződött meg, de a döntéshozatal módosult a sztálini időszakhoz képest. A változtatás igényének felmerülése zonban Sztálin utolsó éveihez köthető, ezért innen kell kezdeni az elemzést

A nőről való gondolkodás

Pukánszky Béla könyve, a 2006-ban megjelent A nőnevelés évezredei, címében sokat ígérő vállalkozás, mely úttörő jellegénél fogva egyszerre magában hordozza egy ilyen vállalkozás előnyeit és hátrányait. Ahogy a bevezetésben is érzékelteti a szerző: nagyon régi lemaradásunkat kell bepótolnunk, ha a lányok nevelésének történetével szeretnénk foglalkozni, melyhez még hiányzik a megfelelő tudományos metodológia, forrásfeltárás. Így egy elfelejtett, nem leírt történet felvázolásáról lehet csak szó, nem részletes áttekintésről