Somogyvári, Virág

Repository of the Academy's Library

486.    Benczúr Gyula (1844–1920): Eötvös József portréja, 1884 Olaj, vászon, 130 × 82 cm Jelezve jobbra lent: Benczúr Gyula Budapest 1884 Eötvös Collegium, IgazgatóságBenczúr Gyula Eötvös Józsefről készült portréja az Eötvös Collegium leg-jelentősebb festménye. A kép sajátos története miatt a festővel foglalkozó művészettörténészek általában csak említés szintjén írnak róla.67 A korszak gyakorlatával ellentétben – miszerint a portrékat nagy számban reprodukál-67  Bellák Gábor, Benczúr Gyula monográfusa disszertációjában lappangó képként említi. Bellák Gábor: A reprezentáció típusai Benczúr Gyula portréfestészetében. PhD-disszertáció (kéz-irat), 2003, ELTE Művészettörténeti Intézet Könyvtára, 1078. Ltsz. Ezt megelőzően Telepy Katalin Benczúr-kutató először 1966-ban látta a festményt. EJC MDL 135. 254.49ták újságokban – Eötvös ezen portréjáról nem készültek reprodukciók. A kép csupán egyszer volt kiállítva, megfestésének évében, és a Collegiumba kerülé-se előtti évtizedeket elzárt magángyűjteményben töltötte.A 19. századi magyar festészet legismertebb akadémikus festője Benczúr Gyula volt. Bár hírnevét és elismertségét történelmi vásznaival szerezte ma-gának, itthon mégis portréfestészete tette keresett és népszerű festővé.68 A Nyíregyházán született, de Kassán nevelkedett Benczúr már gyermekko-rától kezdve rajzolt arcképeket: családtagjai, rokonai portréit festette meg.69 1861-től a müncheni képzőművészeti akadémia, 1865-től Karl von Piloty, a történelmi festészet ismert alakjának növendéke volt.70 1876-tól a münche-ni akadémián tanított. Az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert a Vajk megkeresztelkedése című képével.711883-ban települt haza Budapestre, és az ekkor alapított festészeti mes-teriskola igazgatója lett. Hazaköltözése után első megrendelései portrékra szóltak. A következő években megfestette többek között Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Tisza Kálmán, Ferenc József, Rudolf herceg, Erzsébet ki-rályné, miniszterek, arisztokraták, gazdag polgárok képmásait.72 Portréi-hoz modellfotókat használt, vagyis fotó után festett. Képeit az újságok nagy számban reprodukálták. Mellképeinek ára 2500 forint körüli volt, egész-alakos portréi néha meghaladták ennek a kétszeresét is.73 Munkássága so-rán több száz arcképet festett. Ezek sikerének titka nem csupán technikai és festői tudása volt, hanem az a tény is, hogy az arisztokrácia tagjainak sze-replését a polgárság nagy érdeklődéssel kísérte, és bárki eldönthette, hogy az ismert alakok ábrázolása élethű-e.74 Ugyanakkor Benczúr személyisége is közrejátszott abban, hogy ilyen nagyszámú portrémegrendelése volt; sze-mélyes vonzerejének (is) köszönhette, hogy műtermében megfordult a kor összes nagysága.7568  Bellák Gábor: A portré müncheni magyar mesterei. http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/munchen_portrefesteszet (2010. december 8.).69  Bellák Gábor: Benczúr. Budapest, Corvina Kiadó, 2001, 10.70  Telepy Katalin: Benczúr. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1963, 6.71  Bellák 2001, 14.72  Bellák 2001, 10.73  Bellák 2001, 1074  Telepy 1963, 29.75  Drága Linám! Benczúr Gyula leveleskönyve 1862–1891. Bellák Gábor (szerk.), Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2005. Az 1884-es évvel kapcsolatban Bellák Gábor felsorolja, milyen portrémegbízásoknak tett eleget ebben az időszakban Benczúr. 50Portréfestészetét alapvetően két csoportra oszthatjuk: reprezentatív képek-re és egyszerűbb megfogalmazású, elmélyült érzéseket tükröző arcképekre. Reprezentatív arcképfestészetét barokk mesterek tanulmányozására alapoz-ta. Arcképein egyértelműen érezhető Rubens, Velázquez és Van Dyck hatása. Ide sorolhatóak azok a díszruhás portrék, amelyek a kor szükségszerű termé-kei, az uralkodók és az arisztokrácia fellengzős magatartását tükrözik76 (I. Fe-renc József portréja, 1904 körül, Ferdinánd bolgár cár, 1894). A korabeli kritika sokszor támadta is a művészt, hogy túl nagy hangsúlyt fektet e képein a kül-sőségekre, kellékekre a jellemábrázolással szemben.77 Egyszerűbb hangvételű képein az arc karakterisztikus megjelenítésére és a hű jellemábrázolásra he-lyeződik a hangsúly. Ezekért a portréiért számos elismerésben részesült; Tisza Kálmánról festett képéért a párizsi világkiállításon nagydíjat kapott, Károlyi Gyuláról készült portréja pedig a bécsi kiállításon nyert aranyérmet.78Eötvös József portréját 1884-ben, vagyis a hazatelepülését követő esztendő-ben festette meg. A háromnegyedes portrén Eötvös alakja frontális beállítású. A sötét háttér előtt az alak ruhája is fekete: egyedül az arca és két keze tűnik ki a feketeségből. A megfogalmazás robosztus és puritán, a hangsúly az arcra helyeződik, az alak ruházata beleolvad a háttérbe. Az egyedüli kelléket inkább csak sejthetjük, mint láthatjuk; a kép jobb oldalán lévő asztalon heverő leve-lek, könyvek adják a berendezés egyedüli látszatát.1884-ben – vagyis még a kép elkészültének évében – a festmény ki volt állít-va a Műcsarnokban, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi tár-latán.79 1965-ig a kép biztosan magántulajdonban volt, ekkor az MTA meg kívánta venni Návay Ilonától, Eötvös József dédunokájától, de végül a vételtől elállt. Ugyanebben az évben a Magyar Nemzeti Galéria részéről Bodnár Éva megtekintette a képet, és szakvéleményt adott róla.80 1966-ban Návay Ilona felajánlotta a képet megvételre az Eötvös Kollégiumnak 20 000 Ft-ért. Ekkor Telepy Katalin, Benczúr-szakértő megtekintette a képet, és megállapította, hogy eredeti, valamint a Magyar Nemzeti Galéria is úgy véleményezte, hogy „Benczúr Gyula hiteles műve, jól reprezentálja a művész kitűnő mesterségbeli tudását”. A vétel az ELTE pénzügyi osztályán keresztül történt, a végleges vé-76  Telepy 196, 30.77  Bellák 2001, 11.78  Telepy 1963, 44.79  Képes tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1884. évi őszi kiállításához. Budapest, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, 1884, 23.80  EJC MDL 135. 254.51telár 17 000 Ft volt.81 Még ebben az évben, 1967-ben a Kollégium restauráltat-ta a festményt Devich Sándor restaurátorral 1000 forintért, a képkeretet pedig Géberth képkeretező műhelyében újították fel, és aranyozták újra.82Érdemes megemlíteni Benczúr Gyula egy másik Eötvös-ábrázolását is. A művészt hazaköltözése előtt bízták meg az I. Magyar Általános Biztosító Társulat első ülésének megfestésével a 25. jubileumra. Sajnos a kép mindkét példánya elpusztult a második világháborúban, így csak reprodukciókból is-merhetjük. A csoportkép az alakuló gyűlés egyik emelkedett pillanatát ábrá-zolja, amikor a résztvevők Lévay Henrik igazgatót ünnepelik. Az előtérben lévő Deák és Eötvös alakját a korabeli kritika a legjobb portréknak minősí-tette.83 Összevetve a két Eötvös-ábrázolást egyértelműen láthatjuk a hasonló megformálást. Benczúr Gyula Eötvös Józsefről készült portréja ma a Colle-gium igazgatói irodájában áll a maga egyszerűségéből fakadó monumenta-litásában. Somogyvári Virág81  EJC MDL 135. 254.82  EJC MDL 135. 254.83  Telepy 1963. 28.

Benczúr Gyula (1844–1920): Eötvös József portréja, 1884

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library