A vállalkozói ökoszisztéma Magyarországon a 2010-es években – helyzetértékelés és szakpolitikai javaslatok

A tanulmány elsődleges célja a magyarországi vállalkozásfejlesztési lehetőségek vizsgálata szakpolitikai szempontból. A cikk első részében a szerző elkülöníti a vállalkozáspolitikát és a kisvállalati politikát. A magyar kisvállalati és vállalkozáspolitikai értékelés után a Globális Vállalkozói Index (GEI) elemzési eszközét felhasználva alternatív vállalkozáspolitikai javaslatokat dolgoz ki. A GEI módszertani fejlesztése lehetővé teszi az egyes országok, így Magyarország, vállalkozói rendszerében a gyenge pontok azonosítását. Ideális esetben a vállalkozáspolitika fő célja a rendszerhibák kiküszöbölése révén az erőforrások optimális eloszlásának biztosítása. Magyarország esetében a vállalkozáspolitika elsődleges céljai a vállalkozói lehetőségek észlelésének növelése a lakosság körében, a termékinnováció fokozása, a tőkefinanszírozás ösztönzése és a versenyhelyzet javítása lehetnének. A GEI-re alapozott szimulációk jól szemléltetik a szűk politikai és szakpolitikai szempontokon felülemelkedő, az egymástól távoli területek közötti kapcsolatot figyelembe vevő célrendszer és erőforrás-allokáció kidolgozásának a mikéntjét is

Logistic Challenges in the Short Food Supply Chains

The aim of the Paper is to identify the types of short food supply chains(SFSCs), their spread today, and to demonstrate the advantages or disadvantages they provide,especially the logistical problems and solutions that can be identified in the chain. In order to achieve this goal, we carried out a reviewof international and Hungarian literature sources and secondary data. It can be stated that SFSCs can be a viable alternative to conventional supply chains pursuing a global distribution strategy. Establishing a restricted geographic range of supply provides several benefits to local producers, consumers and society. However, there are serious concerns about logistical costs and associated emissions. To overcome this, there is a need for compromises. The practical example we present shows that the use of conventional „less short”sales channels in the distribution mix is reasonable even in the case of local food

A „Globális Vállalkozói Monitor” kutatás adatfelvételei

A Globális Vállalkozói Monitor (GEM) vállalkozói kutatás 1999. évi indulása óta eltelt majd másfél évtized alatt 1,5 milliót meghaladó adatállománya ki- építésével a világ legnagyobb, vállalkozói adatokat tartalmazó információforrása lett. A standardizált adatfelvételnek és a minden évben azonos formában feltett kérdéseknek köszönhetően lehetővé válik az országok összehasonlítása és a változók időbeli alakulásának nyomon követése. Jelen tanulmány a GEM 18–64 éves felnőtt lakosság körében végzett felmérését mutatja be. A szerzők ismertetik a GEM koncepcionális modelljét, az alkalmazott vállalkozási definíciókat, illetve elemzik a modellen alapuló kérdőívet, a legfontosabb változókat és a minta kialakításának folyamatát is. A felmérést Magyarország 2011. évi adatfelvételének példáján írják le. Kitérnek a felmérés fő problémáira is, azaz elemzik a reprezentativitást és a kérdezés orszá- gok közötti eltéréseit

Entrepreneurial profile of the UK in the light of the global entrepreneurship and development index

In this research summary, we provide a novel look into the entrepreneurial profile of the UK in an international context. We use a new method – the Global Entrepreneurship and Development Index GEDI [1] – to identify the entrepreneurial strengths and weaknesses of the UK economy, as well as to identify potential bottlenecks that hold back the performance of the UK relative to other advanced economies. We begin by providing an overview of the main findings

Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studie