Élelmiszer-biztonsági kérdések az akvapóniarendszerekben

Throughout human history Earth’s natural resources and their carrying capacity have been closely linked to different human cultures, their development and their limitations. Due to the demographic explosion from the beginning of the 20th century, the earth’s population today exceeds 7.3 billion. Mankind has taken the use of the resources from its environment to a new level which exceeds since the 1970’s what the planet can sustainably provide within a year. Rising environmental and human health concerns and growing demand for different use of production set new challenges for agriculture and food production. Aquaponics systems are giving a new perspective for both rural and urban gardeners to increase their production with the use of zero soil and integrate aquaculture (fish farm) and hydroponics. However, food safety issues are rising when people grow plants with the presence of fish culture. This study has been made to answer basic food safety questions valid in the aquaponics production.Az emberiség történelme folyamán a Föld erőforrásai nagyban függtek a különböző kultúráktól, azok fejlettségétől és korlátozó tényezőiktől. A huszadik század kezdete óta tapasztalható demográfiai robbanásnak köszönhetően jelenleg a Föld népessége meghaladja a 7,3 milliárdot. A természeti erőforrások felhasználása az 1970-es évektől olyan mértékű, hogy meghaladja a fenntartható szintet. A környezetet és emberi egészséget érintő aggodalmak és a folyamatosan növekvő igények kihívás elé állítják a mezőgazdaságot és az élelmiszer-termelést is. A halak és növények termelését integrálni képes akvapónia új perspektívát jelent a hagyományos és városi termelők számára a termelékenység növelésében a talajhasználat mellőzésével. Ennek köszönhetően az akvapóniarendszerek potenciálisan beilleszthetők a rövid élelmiszer-ellátási láncokba is. Azonban az élelmiszer-biztonsági kockázat növekszik, amennyiben a növénytermesztés a halak egyidejű jelenlétével párosul. A tanulmány az akvapóniára vonatkozó alapvető élelmiszer-biztonsági tényezőket vizsgálja

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében

However the public interest in sustainability increases the challenges of the next decades is how we could handle the growing food demand. The global food supply have never been so complex, and the growth of the global population will reorganise it. The food consumer behaviour determines the consumer behaviour from the view of sustainability. This study aims to contribute the debate on university students’ food buying practices with regard to sustainability issues. The empirical research builds on a questionnaire survey with a sample of 500 young consumers, students of the University of Debrecen. The primary purpose of the study is to survey the daily eating habits of the Debrecenian students, to analyse what kind of special and individual’s diet do they follow. We will analyse what is the reason for special diet: some kind of disease or an individual decision. We will compare the food consumer behaviour of the students with the special diets (Vegetarian, Vegan, Paleo, etc.) with the mixed diet from the aspect of sustainability.Mind a hazai mind a nemzetközi szakirodalomban egyetértés van abban, hogy az egészségtudatosság és a környezettudatosság együttesen jellemzi a fenntartható élelmiszer-fogyasztást. A vizsgálat jelen esetben a felnövő generáció élelmiszer-fogyasztási szokásainak felmérésére irányult, a mostani 18-25 éves korosztály tekinthető a „közeljövő fogyasztójának”, a vizsgált korcsoportban a felsőoktatási hallgatók esetében elmondható, hogy a fogyasztásaik során, különösen az élelmiszer-fogyasztás területén önálló döntéshozónak tekinthetőek. Ezen életszakaszban kialakuló fogyasztási minták – melyet az oktatásból szerzett információk is befolyásolnak – meghatározóak lehetnek a későbbiekre is. A felmérésünk alapján megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói kevésbé ismerik a környezettudatosság kritériumait, mint az egészségtudatosság jellemzőit, inkább tekintik magukat egészségtudatos élelmiszer-fogyasztónak, mint környezettudatos élelmiszer-fogyasztónak, s nagyobb arányban utasítják el az élelmiszer-fogyasztás kapcsán a környezeti szempontokat, inkább az önérdek dominál a mások érdekeivel szemben a döntéseiknél. Kiemelendő, hogy a fentiek minden esetben a vélt, saját magukról véleményezett egészségtudatosságra és környezettudatosságra tett megállapítások. A továbbiakban azt szándékozzuk vizsgálni, hogy a vélt és a valós tudatosság között milyen összefüggés fedezhető fel az élelmiszer-fogyasztás tekintetében

Fogyasztói motivációk a döntően növényi étrendet folytatók körében – szakirodalmi áttekintés

In the last decades, the so-called civilization diseases have become widespread worldwide and they have been responsible for the largest number of deaths for quite a long time. At the beginning, they characterized the developed countries and were unknown in the third world countries. However, for today this wave of diseases has reached the less developed countries too, while in the developed countries this process has slowed down, and in the case of some diseases, today it shows a decreasing tendency. According to researches, the quality of food has a great impact on the state of health. The popularity of plant-based diet continues to grow today. The driving force of this trend is that people are increasingly concerned about health. The beliefs about plant-based diets show that the consumers strongly believe in the health protective effect of these diets and in many of the cases this is their primary food choice over sensory appeal. Apart from this, the consumers on plant-based diets have a specific identity and ideological pattern, which is demonstrated by the Unified Model of Vegetarian Identity.A közeli évtizedekben világviszonylatban az ún. civilizációs betegségek rohamos terjedése következett be és az általuk okozott halálozások már jó ideje a legnagyobb arányúak. A civilizációs betegségek kezdetben a világ legfejlettebb részén váltak egyre tömegesebbé, míg a fejletlenebb államok mentesek voltak ezektől. Mára a helyzet úgy alakult, hogy a betegséghullám elérte a kevésbé fejlett országokat, míg a világ fejlett államaiban a folyamat lelassult, bizonyos betegségek esetében pedig csökkenő tendenciát mutat. Kutatások kimutatták, hogy a táplálkozás minősége nagymértékben befolyásolja az egészségi állapotot. Napjainkban a növényi alapú táplálkozás növekvő trendnek örvend. E trend elsőszámú mozgatórugója pedig az egyre növekvő mértékű, egészséggel összefüggő aggodalmaknak köszönhető. A növényi alapú étrendekkel kapcsolatos hiedelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók erősen hisznek ezen étrendek egészségvédő hatásában, és sok esetben ez az elsődleges étrendválasztási szempont az élvezeti érték helyett. A növényi étrendek fogyasztói emellett sajátos identitással és ideológiai mintázattal is rendelkeznek, melyet a Vegetáriánus Identitás Egységes Modellje hivatott ábrázolni

Beszámoló az I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciáról

The account of 1st International Food and Marketing ConferenceBeszámoló az I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciáró

Fogyasztói szokások vizsgálata kvantitatív módszerekkel a magyarországi tejtermékpiacon

There are numerous studies and researches about the health role of dairy products and their consumption as part of a balanced and healthy diet. As a result, it does matter how much and how we consume it, but at the same time, today's (food) consumption patterns are changing and changing rapidly. The aim of the study was to survey typical groups of dairy consumers and to analyse their frequency of consumption. The representative survey was nationwide (Hungary), with 503 participants aged 18-75. During the statistical analysis, we determined 95% confidence level with 0,05 or less percentage rate as a significant connection. Factor extraction was performed by principal component analysis, and the validity of the data was tested by Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) and Bartlett test. The number of factors was determined by using the Kaiser criterion and after Varimax rotation was used. During the cluster analysis, the number of clusters was determined in two steps (1. Ward method, 2. K-mean method). It was found that most of the respondents consume liquid milk, yoghurt, sour cream and cottage cheese. Furthermore, it can be said that the domestic consumer is still not aware of the difference between butter and margarine. On average, women consume more liquid milk and sour cream than men. Higher income consumers eat matured cheeses more often. Respondents who consider themselves health conscious are more likely to eat yogurt, cottage cheese and matured cheese. During the cluster analysis, three clusters were identified: „Mass product consumer”, „Open to innovation” and „Hypocrite local patriarchs”. We have identified the characteristics of the three clusters that can be used in a marketing campaign.Számos tanulmány és kutatás szól a tejtermékek egészségvédő szerepéről, és hogy fogyasztásuk hozzátartozik a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozáshoz. Az említett pozitív élettani hatások miatt nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk ezekből a termékekből, ugyanakkor a mai (élelmiszer) fogyasztási szokások átalakulóban vannak és rapid módon változnak. A tanulmány célja volt, hogy a fogyasztási gyakoriságon túl felmérje a tejtermékfogyasztók tipikus csoportjait és a fogyasztási szokásokat. A reprezentatív megkérdezés országos szintű volt, amelyben 503 fő vett részt 18-75 éves korig. A statisztikai elemzések során 95%-os konfidencia szint mellett 0,05 vagy annál alacsonyabb érték lett meghatározva szignifikáns kapcsolatnak. A faktorextrakció főkomponens elemzéssel történt, az adatok alkalmasságának vizsgálata Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) és Bartlett teszt segítségével készült. A faktorok száma a Kaiser kritériummal lett meghatározva, továbbá Varimax rotáció lett alkalmazva. A klaszterek számának meghatározása két lépcsőben történt (1. Ward-féle módszer, 2. K-közép módszer). Megállapítható volt, hogy leggyakrabban folyadéktejet, joghurtot, tejfölt és túrót fogyasztunk, továbbá elmondható, hogy a hazai fogyasztó még mindig nincs tisztában a vaj és a margarin közti különbséggel. A nők átlagosan gyakrabban fogyasztanak folyadéktejet és tejfölt, mint a férfiak. A magasabb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak érlelt sajtokat. A magukat egészségtudatosnak vélő válaszadók gyakrabban esznek joghurtot, túrót és érlelt sajtot. A klaszteranalízis során három klasztert sikerült azonosítani: a „Tömegtermék fogyasztó”-t, az „Innovációra nyitott”-at és a „Hipokrita lokálpatrióták”-at. A három klaszter esetében meghatároztuk azokat a jellemzőket, amelyek segítségével egy kampány során megszólíthatók

Impresszum

Impres

Impresszum

-

Kényelmiélelmiszer-fogyasztási szokások és -fogyasztói csoportok

In a constantly evolving, globalizing world, we are witnessing an ever-faster change in the way we live and consume today. Nowadays, the lifestyle of a wide range of society is creating an ever-increasing demand for food that can be consumed immediately or made with very little energy or time investment. The food industry already offers a lot of opportunities for this and a wide range of convenience food can be found on the shelves of shops. According to food manufacturers' forecasts, the importance of the category of convenience food will continue to grow in the coming years. In our research, with regard to the few domestic sources, we were looking for the answer what characterizes convenience food consumption in our country and what consumer groups can be distinguished. 500 people were interviewed using the consumer survey method, probability sampling. We analyzed the significant differences between different demographic groups and attitudes by means of variance analysis (p < 0.05).Based on our results, it can be stated that the consumption of convenience food and ready-to-eat products is more characteristic of men and younger generations. Between the age of 50 and 69 consumers are less likely to consume convenience food and more often spend at least one hour with cooking at weekends, while those who consume more convenience food (18-29, 30-39) spend so much time in the kitchen less often. Furthermore, for those who have finished secondary education, the choice of convenience food is typical, while those with a lower level of education or with finished tertiary education, this is less common.With cluster analysis, we have separated four consumer groups, namely the indifferent to convenience food cluster, the convenience food seekers, the convenience food avoiders, and the cooking avoiders groups.A folyton fejlődő, globalizálódó világban a társadalmunk mai életvitelének és fogyasztási szokásainak egyre gyorsabb változását figyelhetjük meg. Napjainkban a társadalom széles rétegének életvitele egy egyre növekvő igényt formál olyan élelmiszerek iránt, amik azonnal fogyaszthatók vagy nagyon kis energia vagy idő befektetésével elkészíthetők. Erre az élelmiszeripar már ma is rengeteg lehetőséget kínál és a kényelmi élelmiszerek széles termékskálával találkozhatunk a boltok polcain. Élelmiszergyártók előrejelzései szerint a kényelmi élelmiszerek kategóriájának fontossága tovább fog nőni az elkövetkezendő években. Kutatásunkban a kevés hazai forrásra való tekintettel, arra kerestük a választ, hogy mi jellemző a kényelmiélelmiszer-fogyasztásra hazánkban, valamint milyen fogyasztói csoportokat különböztethetünk meg. Fogyasztói megkérdezéses módszerrel, valószínűségi mintavétellel 500 fő megkérdezése valósult meg. Varianciaanalízis segítségével vizsgáltuk a különböző demográfiai csoportok és az attitűdállítások közötti szignifikáns különbségeket (p < 0,05). Eredményeink alapján elmondható, hogy a kényelmi élelmiszerek, konyhakész termékek fogyasztása inkább a férfiakra, és a fiatalabb korosztályokra jellemzők. Azok a korosztályok, akikre kevésbé jellemző a kényelmi élelmiszerek fogyasztása (50–59, 60–75), gyakrabban főznek hétvégente legalább egy óra hosszan, míg azok a korosztályok, akik több kényelmi élelmiszert fogyasztanak (18–29, 30–39) ritkábban töltenek ennyi időt a konyhában. Továbbá, inkább a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében jellemző a kényelmi élelmiszerek választása, míg az alacsonyabb végzettségű, ill. felsőfokú tanulmányokkal rendelkezőkre ez kevésbé jellemző.Klaszteranalízis segítségével négy fogyasztói csoportot különítettünk el, a kényelmi élelmiszerekkel szemben közömbösek, a kényelmi élelmiszer keresők, a kényelmi élelmiszer kerülők és a főzéskerülők csoportjait

Az országeredet imázs hatása a hazai élelmiszertermékek megítélésére

From the 1960’s literature deals more and more with the examination of the country image, mainly due to its influence on the choice/purchase of foreign products (country of origin effect). Most of the publications are linked to marketing science, namely the latest research regards nation image as something that can be positioned on the market, as a product or a brand name. The aim of my research is to assess the effect of the country of origin on the judgment of domestic foods from the point of view of the Hungarian consumers.The completed questionnaires were processed using the program SPSS 20. Data were analyzed by factor- and two-step cluster analysis in order to explore the dimensions and clusters.The analysis showed that the „price” dimension for the country of origin is less determinative in product perception. For this reason if we want to promote domestic products, emphasis should be laid on attractive appearance, on good quality and the reliability of the products, and not necessarily on the favorable price.Az 1960-as évektől kezdve a szakirodalom egyre többet foglalkozik az ország imázs vizsgálatával, főleg a külföldi termékek választására/vásárlására való hatása miatt (országeredet imázs). A publikációk többsége a marketingkutatás területéhez kapcsolódik, ugyanis a legújabb kutatásokban már úgy tekintenek a nemzetképre , mint egy termékre, vagy márkanévra, ami a piacon pozicionálható. Kutatásom célja, hogy felmérjem az országeredet imázs hatását a hazai élelmiszerek megítélésére, a magyar fogyasztók szemszögéből. A kitöltött kérdőívekből nyert adatok feldolgozása SPSS 20 programmal történt. Az országeredet imázs dimenzióinak feltárása főkomponens elemzéssel, a háttérváltozók hatásának vizsgálata kétlépcsős klaszteranalízis segítségével történt.&nbsp