Magyarország szomszédsági környezetének történeti változásai

Magyarország területe, államhatára, lélekszáma, a szomszédságában elfoglalt hatalmi, gazdasági, politikai stb. státusza, térségi és kontinentális hatalmi alapállása rendkívül sokat változott történetileg. Ezek a változások különösen súlyos tehertételt hordoztak a XX. században. Magyarország a század első időszakában egy sok vonatkozásban történetileg meghatározott európai nagyhatalom (sokak szerint csak középhatalom) részállama (Osztrák-Magyar Monarchia) volt. 1920 után nemzetközileg korlátozott és ellenőrzött mozgáslehetőségei között vergődő kisállami szereplő, s 1938-1941 közötti országgyarapodások időszakában nyers adataiban (terület, népesség, gazdasági teljesítőképesség, a hadsereg létszáma) növekvő nagyságú, tényleges lehetőségeiben azonban egyre inkább a III. Német Birodalom közvetlen befolyása, majd direkt ellenőrzése, végül megszállása alá kerülő ország. A XX. században a mindenkori Magyarország az aktuális szomszédjaival együtt illeszkedett be a mindenkori európai területi, gazdasági és a hatalmi struktúrákba. Magyarország és szomszédsági környezete a gyakran változó európai struktúrákon belül a leginkább változó térséghez tartozott. 1945-1990 között stabil szomszédsági környezettel bírt az ország, majd 1991-1993 között a szomszédok száma lényegesen megnőtt

A társadalmi kapacitás/deficit mérése a skandináv és a visegrádi országok régióinak példáján

Tanulmányunk négy skandináv ország (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország) és négy volt szocialista ország (a visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) összehasonlítását tűzte ki célul a társadalmi kapacitás vagy más megközelítésben anómia fogalma mentén. Célunk egy exploratív jellegű vizsgálat elvégzése volt, melyben kétféle mikro- és makromegközelítést alkalmaztunk. Az előbbi esetében a European Social Survey 2012. évi 6. felmérésének társadalmi jóllét moduljából saját indikátorokat dolgoztunk ki, amelyek a vizsgált országok társadalmának minőségére, az életminőségre és a szubjektív jóllét megítélésére vonatkoztak. A makroszintű elemzésnél az Eurostat Regio és Census 2011 adatbázisaiból válogattunk ki a témához kapcsolódó és a szakirodalomban elterjedt mutatókat. Vizsgálatunk során először az egyes országok, majd régióik (60 NUTS2 területi egység) jellegzetességeit tártuk fel, elsőként mikroszintű survey adatokból nyert saját, majd regionális makrostatisztikai indikátorokkal. A vizsgálat végén a kétféle mérés eredményeit összehasonlítottuk, illetve összefüggéseket határoztunk meg közöttük. A két országcsoport adatai közötti jelentős különbségek és a mögöttük feltárt összefüggések – véleményünk szerint – visszaigazolják más európai kutatások eredményeit, miszerint, a 2008-as válság nagyobb mértékben megviselte a gyenge szociális védőhálóval rendelkező országokat, különösen a társadalom szubjektív jóllétét tekintve. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a makro- és a mikromegközelítések eredményei számos esetben kiegészítik egymást, árnyalják az egyes területegységek jellemzőit, így együttes alkalmazásuk a társadalom állapotának pontosabb felmérését teszi lehetővé

The rise and fall of regionalism in Hungary

Hungary has been a centralized country throughout 1000 years of its history. 1990 was the first time Hungary had a chance to shape a decentralised system while making serious efforts to adjust it to the standards of the European Union and its "cohesion policy': The parallel institutional structures and the jungle of competing geographical and administrative (regional, county and micro-regional) units did not allow the strengthening of the meso-level as a whole. By the end of 2006, the government prescribed regional reorganisation of the deconcentrated public administration organs in the counties. The merger of county organisations on a regional scale did not mean a real change in the functioning. The regions were artificial units, so the new boundaries and seats were rather in the focus of political debate. The regionalisation of regional policy was laden with contradictions. Although the NUTS2 regions became the most influential units having professional development agencies with skilled staff, the entire institutional system of national development policy lost its positions, including the regional level. The new government passed a new constitution, as a symbol of the beginning of a new political era, claiming that the original (neoliberal and decentralised) model created 20 years ago was unsuc- cessful in coping with the problems and in providing a long term vision for the country. The government refrained from regionalisation stabilizing the old counties as the meso-level of governance. The NUTS2 regions remained only statistical units without any tasks. Here ended 20 years of decentralisation. This shows that territorial reforms cannot and should not be exclusively handled as a part of the European adaptation process and made subordinate to the needs of regional policy. Adaptation to the European Union is not a stable basis for regionalization. The main problem is that Hungary was not able to decentralise its public power system because the driving forces of regionalisation were only external without domestic political commitment to decentralize power

Main characteristic composition of some ground and artesian waters in the south between Danube-Tisza Region of Hungary

The use of waters from different origin is essential in the cultivation in the Danube-Tisza Interfluve, so the quality of irrigation water should be far considered. In our study we represent the results of the investigation of surface, ground and deeper artesian water samples originated from the Danube-Tisza Interfluve. Based on the depth of the samples we made three categories. Water samples were collected and analyzed in the laboratory of Faculty of Horticulture (Kecskemét College). High EC and iron content seemed to be a potential source of problems during irrigation. Main cations shown in the samples were calcium and sodium, followed by magnesium whereas potassium was the lowest macro cation. Among the accompanying anions, hydrogen carbonate content was the highest in most samples, followed by chloride. Ion content (EC) decreased with depth significantly, and was strongly and positively related with Mg2+, Na+, K+, NO3-, Cl- and HCO3- ions. The concentration of ions containing nitrogen or phosphor were low in usual. Phosphate content was related only with arsenic content