Who Are “We, the People”? Biases and Preferences in the Hungarian Fundamental Law

The essay provides a critical overview of the biases and preferences within the phrasing of the Hungarian Fundamental Law. It is a short, primarily textual analysis, which unfolds possible interpretations and normative definitions for how the constitution envisages (ideal) members of the political community

Ki és mi a magyar? Az Alaptörvény preferenciái kritikai perspektívából

Az írás az Alaptörvény preferenciáiról szól. Rövid, elsősorban textuális elemzésre épített vizsgálat arról, hogy a szöveg jelentéstartalmába milyen értelmezési lehetőségek vannak belekódolva arról, hogy az alkotmány kiket tart a politikai közösség (ideális) tagjainak

Kontrollelmélet újratöltve?

A kollíziós magánjog egyik alaptétele így szól: „A jogi személyek jogalanyiságának egyik fontos jellegzetessége, hogy az elkülönül tulajdonosainak, tagjainak jogalanyiságától. … A jogi személy, így pl. a gazdasági társaság önálló jogalany … a jogi személy mögött álló természetes személyek állampolgárságának nincs relevanciája a jogi személy honosságának kollíziós megítélése szempontjából. A nemzetközi kollíziós magánjog elméletében, valamint a gyakorlatban ennek ellenére időről időre mégis előtérbe kerültek olyan nézetek és érvényesültek olyan törekvések, melyek a jogi személyeket a mögöttük álló természetes személyek, tulajdonosaik honossága szerint kívánták megítélni. Ez különösen háborús helyzetben került előtérbe.” Ez az írás a kontroll-elmélet a terrorizmus elleni háború, a terroristaszervezetek támogatásával összefüggésben alkalmazott pénzügyi, valamint ahhoz kapcsolódó egyéb szankciók során történő sajátos feléledését vizsgálja. A felvetett kérdéseket elsősorban amerikai példák szemléltetik, de megjegyzendő, hogy miként a szabályozás, úgy az alkotmányos problematika is szinte mindenütt hasonló. A terrorellenes intézkedések során ugyanis azt láthatjuk, hogy egyes esetekben jogi személyek a terrorizmust valamilyen formában támogató tevékenysége kapcsán a tényleges tulajdonos (többnyire arab vagy muzulmán) magánszemélyek, illetve közhasznú szervezetek adományozói válhatnak pénzügyi, idegenrendészeti és adott esetben büntetőjogi szankciók alanyaivá. Az utóbbi eljárások tekintetében alkalmazott felróhatósági standardok, illetve az eljárás alá vont szervezetek és személyek vonatkozásában (a kritikusok szerint) megállapítható a muzulmánokat és arabokat sújtó etnikai diszkrimináció

Zsidónak (nem) lenni: az identitás megválasztásához fűződő jog

Az írás a közép-európai zsidó identitás problematikáját használva referenciapontul, azt a kérdést járja körül, hogy létezik-e az etnikai identitás szabad megválasztásának joga nemzeti vagy nemzetközi jogi instrumentumokban

Illiberális (kollektivista és paternalista) vonások a Nemzeti Együttműködés Rendszerének személyiségképében

Orbán Viktor miniszterelnök a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén 2014 júliusában megtartott, Magyarországon és külföldön egyaránt nagy visszhangot kiváltott előadásában hangsúlyozta a 2010-ben kétharmados parlamenti többséggel történő kormányra kerülését követően kialakított új közjogi berendezkedés illiberális jellegét. Jelen az írás a miniszterelnök szavainak egy jóindulatú értelmezését követi, abból kiindulva, hogy a fenti, hagyományos alkotmányjogi felfogástól eltérve, illiberális demokrácia alatt nem a parlamenti többség kontroll nélküli szabadságát értette, hanem pusztán a liberális, szabadelvű, az egyéni szabadságot központi helyen elhelyező politikai ideológia elutasítását. A tanulmány – megerősítve a miniszterelnök helyzetértékelését – arra hoz példákat, hogy az Alaptörvény és több sarkalatos törvény, valamint a bírói és más hivatásrendek gyakorlata ténylegesen olyan helyzetet teremt, ahol a közösség (és ezalatt leginkább a heteroszexuális, magyar etnikumú, magát a keresztény értékrenddel azonosító, házasságban élő középosztálybeliek közösségét kell érteni) előnyt élvez az egyénnel szemben, és ahol az állami védelem alapját nem az individuum autonómiája, az egyéni szabadságjogok képezik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) emberfelfogása és személyképe ugyanis egyértelműen és nem is titkoltan kollektivista és paternalista társadalommodellre épít, a személyiség jogilag definiált fogalmai ebben a keretben kelnek életre

Identity politics

Identity politics refers to political arguments or movements that cater to the interests, perspectives and concerns of social groups identified mainly on the basis of gender, race, ethnicity, religion, sexual orientation, ideology, nationality, cultural preferences, medical conditions, professions or hobbies. The relationship between identity politics and surveillance is multilayered: surveillance is often seen as a specific management of the relative visibilities and visibility asymmetries; also, the advocacy and the implementation of identity politics-driven policies carry a surveillance potential. Special forms of surveillance come up in the context of ethno-racial identity politics concerning the inherently arbitrary nature of official, politico-legal definitions for groups and membership criteria, and the materialization of free choice of identity