Az anorexia nervosa kóreredetének újabb megközelítése. Neurobiológiai tényezők és lehetséges endofenotípusok a kutatási eredmények tükrében.

Anorexia nervosa is a serious, chronical state of illness which often starts in childhood or adolescence and has serious consequences on the quality of life. This review focuses on the heterogenity of the disease with emphasis on special diagnostic implications in case of childhood onset. Research findings of the last decade showed that genetic and neurobiological vulnerabilities are at least as potent risk factors as psychological, family constellations and sociocultural preferences. The heritability of eating disorders levels those of diseases predominantly influenced by biological factors. The authors give a summary of the most investigated neurobiologic and neurocognitive factors which could be the fundaments of a biological vulnerablilty. To date, no common risk factor could be identified, but some existing adversities can clearly be related to distinct subgroups with the disorder. The concept of endo- and subphenotypes leads to more specific and more efficiant methods of therapy in other somatic and psychiatric diseases. Orv. Hetil., 2014, 155(4), 124-131

Az evészavarok családi kockázati és protektív tényezői = Family risk and protective factors of eating disorders

Az evészavarok kialakulásában, fenntartásában szerepet játszanak a családi diszfunkciók. Az evészavaros családokra jellemző a szülők túlvédő magatartása, a gyermekek autonómiájának csökkenése. A családtagok nehezen és nem egyértelműen kommunikálnak egymással, gyakran elkerülik a konfliktusos helyzeteket, érzelmeiket nehezen fejezik ki. Mindezen tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diétázásra hajlamos egyénekben kialakuljon ez evészavar. A család protektív tényezőiről keveset tudunk, de a nyílt kommunikáció védelmet jelenthet a káros viselkedésformák kialakulása ellen. | Family dysfunctions have a significant role in the development and maintenance of eating disorders. Overprotective paternal attitude and lack of autonomy of children are typical in eating disordered families. The main characteristics of these families are the ambiguous communication, conflict avoidance and the difficulty in expressing their emotions. All these factors can contribute to the development of eating disorders in a person who is susceptible to dieting. There is a lack of knowledge relating to the protective factors of family, but the open communication style can prevent the appearance of dysfunctional behavioural patterns

Az evészavarok transzgenerációs átörökítésének lehetőségei = Possibilities of the Transgenerational Heredity of Eating Disorders. Review of Literature

Az evészavarok multidimenzionális betegségértelmezésében az egyéni genetikai meghatározottság mellett a családi környezeten belül az anyai viselkedés szerepe kiemelkedő fontosságú. A transzgenerációs megközelítés egy generációk között fennálló önrontó kör működését feltételezi, mely az anyai evészavar, az anya testsúllyal, alakkal kapcsolatos aggodalma, kontrolligénye, az etetések során tapasztalt problémák, az anyai viselkedéssel kapcsolatos korai maladaptív sémák, illetve a gyermek ezen megnyilvánulásokra adott reakciójának kölcsönhatásából táplálkozik. A jelen irodalmi áttekintés – az evészavarok kialakulásában szerepet játszó tényezők cirkuláris okságot követő jellegét elismerve – egyrészt az anyai evészavar hatásait tárgyalja a perinatális fejlődésre, a gyermek korai testi és mentális gyarapodására, testével való elégedetlenségére, diétázási szokásaira, másrészt a családon belüli interakciós mintázat és a tetten érhető diszfunkcionális működésmódok elemzésével mutat rá az anyai evéssel, alakkal, testsúllyal kapcsolatos kognitív, érzelmi és viselkedési viszonyulások gyermeki fejlődésre gyakorolt additív hatására. | In the multidimensional understanding of eating disorders, in addition to the individual genetic determination, the behaviour of the mother within the family environment also has significant importance. The trans-generational approach assumes the workings of a self-destructive circle between generations, one that stems from the interaction of maternal eating disorders; the mother’s concerns regarding body weight, body size, parental control, child feeding difficulties, early maladaptive core beliefs and subsequently the child’s reactions to all of the above. This paper aims to review – by acknowledging the circularity of the factors representing a considerable role in the development of eating disorders – the effects of maternal eating disorders on the child’s perinatal growth, early physical and mental development, body satisfaction, dietary practices. Our review evaluates the patterns of intra-family interactions and dysfunctions, while focusing also on the mothers’ cognitive, emotional and behavioral attitudes towards eating, body size, weight and its additive impact on the infants’ development

A lélek képalkotói és laborvizsgálatai. A projektív tesztek és a kérdőívek integrált alkalmazása a gyermek és serdülő pszichodiagnosztikában

A jelen tanulmány célja, hogy a gyermek és a serdülő pszichodiagnosztikában használt kérdőíves és projektív eszközök eredményeinek diszkrepanciáját megvitassa. Stephen Finn véleménye szerint mind a két tesztelési forma megbízható, azonban más működési elven alapulnak. Előfordulhat, hogy a két tesztelési forma látszólagosan más eredményt mutat, azonban a diszkrepancia megértése értékes információt adhat a vizsgálni kívánt személyről. Cikkünkben kitérünk arra, hogy a különböző tesztelési eljárások (kérdőívek, projektív tesztek) hogyan működnek, illetve arra is, hogy milyen szerepük lehet a pszichodiagnosztikai folyamatban. Az egyén viselkedésének megértése szempontjából a kérdőívek a laboratóriumi tesztekkel, a projektív tesztek pedig az agyi képalkotó eljárásokkal hozhatók párhuzamba az orvosi diagnosztikában. A projektív eljárások ingeranyagtól függően más módon készítenek „felvételeket” a lélekről, mint ahogy a CT, a PET és az MR a képalkotó diagnosztikában az agyról. A kérdőívek és a projektív eszközök integrált alkalmazása gyakran pontosabb diagnózisalkotást és kezelési terv felállítását tesz lehetővé

Reliability of Reward ERPs in Middle-Late Adolescents Using a Custom and a Standardized Preprocessing Pipeline

Despite advantage of neuroimaging measures in translational research frameworks, less is known about the psychometric properties thereof, especially in middle‐late adolescents. Earlier, we examined evidence of convergent and incremental validity of reward anticipation and response event‐related potentials (ERPs) and here we examined, in the same sample of 43 adolescents (M (age) = 15.67 years; SD = 1.01; range: 14–18; 32.6% boys), data quality (signal‐to‐noise ratio [SNR]), stability (mean amplitude across trials), and internal consistency (Cronbach’s α and split‐half reliability) of the same ERPs. Further, because observed time course and peak amplitude of ERP grand averages and thus findings on SNR, stability, and internal consistency may depend on preprocessing method, we employed a custom and a standardized preprocessing pipeline and compared findings across those. Using our custom pipeline, reward anticipation components were stable by the 40th trial, achieved acceptable internal consistency by the 19th, and all (but the stimulus‐preceding negativity [SPN]) achieved acceptable SNR by the 41st trial. Initial response to reward components were stable by the 20th trial and achieved acceptable internal consistency by the 11th and acceptable SNR by the 45th trial. Difference scores had worse psychometric properties than parent measures. Time course and peak amplitudes of ERPs and thus results on SNR, stability, and internal consistency were comparable across preprocessing pipelines. In case of reward anticipation ERPs examined here, 41 trials (+4 artifacted and removed) and, in case of reward response ERPs, 45 trials (+5 artifacted) yielded stable and internally consistent estimates with acceptable SNR. Results are robust across preprocessing methods

Impact of COVID-19 Lockdown in Eating Disorders: A Multicentre Collaborative International Study

Background. The COVID-19 lockdown has had a significant impact on mental health. Patients with eating disorders (ED) have been particularly vulnerable. Aims. (1) To explore changes in eating-related symptoms and general psychopathology during lockdown in patients with an ED from various European and Asian countries; and (2) to assess differences related to diagnostic ED subtypes, age, and geography. Methods. The sample comprised 829 participants, diagnosed with an ED according to DSM-5 criteria from specialized ED units in Europe and Asia. Participants were assessed using the COVID-19 Isolation Scale (CIES). Results. Patients with binge eating disorder (BED) experienced the highest impact on weight and ED symptoms in comparison with other ED subtypes during lockdown, whereas individuals with other specified feeding and eating disorders (OFSED) had greater deterioration in general psychological functioning than subjects with other ED subtypes. Finally, Asian and younger individuals appeared to be more resilient. Conclusions. The psychopathological changes in ED patients during the COVID-19 lockdown varied by cultural context and individual variation in age and ED diagnosis. Clinical services may need to target preventive measures and adapt therapeutic approaches for the most vulnerable patients