Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában

Jelen írás a történeti pragmatika, ezen belül a grammatikalizációs jelentésváltozással foglalkozó kutatások kontextusfogalmának feltárását tűzi ki célul. E kutatási terület két kontextustipológiájának (Heine 2002 és Diewald 2002) feltételezett kontextustípusai közül a kritikus kontextus (Diewald 2002) jellegzetességeinek alapos feltárása alapján az a konklúzió vonható le, hogy a kontextus kifejezés a vizsgált kutatási terület szakirodalmában nem mindig az értelmezés kontextusaként értendő. Egyrészt, a kontextus fogalma a grammatikalizációs jelentésváltozás szakirodalmában szűkebb fogalom az értelmezés kontextusánál, abban csupán a folyamatot előmozdító kontextuális tényezők kapnak szerepet. Másrészt, a történeti kutató értelmezési kontextusában több kontextuális tényező és másképp játszik/játszhat szerepet, mint a mindennapi nyelvhasználatban a megnyilatkozások értelmezése során. Harmadrészt, a kontextusnak a történeti kutatásban használatos fogalma a nyelvi megértésben szerepet játszó kontextus és a módszertani értelemben vett kontextus vonásainak keveredését mutatja. The present paper aims to discuss the notion of context as it appears in historical pragmatics, and, especially, in research concerning semantic change in grammaticalization. It presents the context types provided in Heine (2002) and Diewald (2002), which are supposed to be important in semantic change in grammaticalization. After discussing the characteristics of critical context, proposed in Diewald’s (2002) typology, the paper highlights why the expression context as used in grammaticalization literature cannot be understood as the context of online utterance interpretation. First, this notion of context is narrower than the context of online language processing in the sense that it contains only those contextual features which are important in semantic change. Second, the context in which linguists today interpret historical utterances differs from that one which plausibly could have played a role in utterance interpretation of contemporary language users. Third, the concept of context in the relevant literature reveals a mixture of features of context in utterance interpretation and context as a methodological phenomenon

Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban

A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen fogalmakat takarnak a metafora, metonímia, illetve pragmatikai következtetés terminusok a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában, és megmutassa, hogy ezek értelmezése nemcsak az egyes elméleti megközelítésekben lehet más és más, hanem aszinkrón értelmezéstől is különbözik. Az elméleti fejtegetést az angol „be going to + főnévi igenév” mozgásigés szerkezetből kialakuló közeljövő grammatikalizációjának különböző elemzései illusztrálják. A vizsgálat, amely alapján a metaforának és metonímiának egy szinkrón és egy diakrón megközelítése bontakozik ki, azt látszik alátámasztani, hogy metonímia és metafora a grammatikalizációs jelentésváltozásban egymást kiegészítő pragmatikai folyamatokként összeegyeztethetőek. A kognitív metaforák hátterében álló, a világ tapasztalati megismeréséből adódó tudáson alapuló következtetési sémáink a grammatikalizációs jelentésváltozás irányát is megszabják

Aspecto verbal en la evolución de la construcción catalana "anar + infinititu"

The paper presents the special characteristics of the Catalan past perfect tense. In the majority of languages, and, more specifically, in neo-latin languages, similar structures, containing verbs of movement tend to modify into future tense. As opposed to this, the structure“anar + infinitive” stands for past perfect in modern Catalan. The perfect aspect component raises the question of how this tense became grammaticized, a process examined by the author from the historic pragmatic point of view. There are two main hypotheses concerning the aspect of the medieval antecedent of the structure. According to the so-called inchoative hypothesis, the medieval “anar + infinitive” was an inchoative periphrasis. The other thesis attributes past perfect quality to the structure already in medieval Catalan. The perfect aspect can be traced back either to the verbal aspect of the auxiliar verb in past perfect, rather common in medieval Catalan structures, or, in earlier sources, to the lexical aspect of perfect-aspect verbs in the structure. The author employs two main lines of methodology: on the one hand, the phenomenon is analyzed in correlation with structures similar either in form or function; on the other hand, it considers the more ample context of medieval use. The author concludes that the modern Catalan past perfect is not rooted in an inchoative periphrasis, but evolved from a compound structure expressing intention, which probably gave rise to pragmatical conclusions in its contexts of use. As a result of these pragmatical conclusions, the meaning of the structure transformed from a structure with a perfect or completive aspect into the past perfect tense of modern Catalan

"Aki tud megköszönném" : magyar közvetett kérések vizsgálata korpuszpragmatikai megközelítésben

Az utóbbi évtizedekben a korpuszadatokra való támaszkodás a nyelvhasználat kutatásának alapelvévé vált, ami a korpuszpragmatika megszületéséhez vezetett (Jucker 2013; Aijmer–Rühlemann 2015; Rühlemann–Aijmer 2015). Bár a hagyományos pragmatikai kutatási módszerek továbbra is nélkülözhetetlenek az implicit nyelvhasználati jelenségek vizsgálatában, korpuszmódszerrel való kombinálásuk gyümölcsözőnek bizonyulhat. Jelen tanulmány korpuszpragmatikai megközelítésben, a Magyar Nemzeti Szövegtár előfordulásaiban vizsgálja a magyar közvetett kérések tud igét tartalmazó módozatait, ugyanakkor számos módszertani kérdést is körüljár. A más adatforrások segítségével nem kinyerhető spontán nyelvhasználati példák alapján eddig nem vizsgált stratégiákat is feltár. A korábbi kutatások a képességre utalással végrehajtott kérések közül csak a kérdő, infinitívuszos szerkezetekkel foglalkoztak, melyek közül a feltételes igealakot tartalmazó pozitív eldöntendő kérdés bizonyult a tipikus formának. Jelen tanulmány a MNSZ2 mint adatforrás bevonásával számos ettől eltérő, nem kérdő és nem főnévi igeneves szerkezetet is bemutat, rávilágítva a korpuszadatok figyelembevételének hasznosságára

Elementary structural building blocks encountered in silicon surface reconstructions

Driven by the reduction of dangling bonds and the minimization of surface stress, reconstruction of silicon surfaces leads to a striking diversity of outcomes. Despite this variety even very elaborate structures are generally comprised of a small number of structural building blocks. We here identify important elementary building blocks and discuss their integration into the structural models as well as their impact on the electronic structure of the surface

Adatok és adatforrások integrációja a pragmatikai kutatásban

A tanulmány különböző adatforrások integrációját vizsgálja a szinkrón és a történeti pragmatika kutatási gyakorlatában. A nyelvhasználat tanulmányozásának e két, meghatározóan korpuszalapú területén készített esettanulmányainkban amellett érvelünk, hogy a hagyományosan korpuszadatoknak tekintett információk valójában integrált adatforrásból származó plauzibilis kijelentések, továbbá hogy a pragmatika kutatási módszerei között a gyakorlatban elmosódnak a határok. A tanulmány konklúziója, hogy még az elsődlegesen korpuszon alapuló kutatási folyamatokban is számos, különböző forrásból származó információt integrálunk. Következésképpen a korpusz nem tekinthető kizárólagos adatforrásnak, hiszen további forrásokkal egészül ki, úgymint pl. a kutató nyelvi intuíciója, a korábbi kutatások eredményei, a kutatás elméleti kerete és számos következtetés