Institutional consequentialism and global governance

Elsewhere we have responded to the so-called demandingness objection to consequentialism – that consequentialism is excessively demanding and is therefore unacceptable as a moral theory – by introducing the theoretical position we call institutional consequentialism. This is a consequentialist view that, however, requires institutional systems, and not individuals, to follow the consequentialist principle. In this paper, we first introduce and explain the theory of institutional consequentialism and the main reasons that support it. In the remainder of the paper, we turn to the global dimension where the first and foremost challenge is to explain how institutional consequentialism can deal with unsolved global problems such as poverty, war and climate change. In response, following the general idea of institutional consequentialism, we draw up three alternative routes: relying on existing national, transnational and supranational institutions; promoting gradual institutional reform; and advocating radical changes to the status quo. We evaluate these routes by describing normatively relevant properties of the existing global institutional system, as well as by showing what institutional consequentialism can say about alternatives to it: a world government; and multi-layered sovereignty/neo-medieval system

Approximations of the generalized cascade model

The study of infection processes is an important field of science both from the theoretical and the practical point of view, and has many applications. In this paper we focus on the popular Independent Cascade model and its generalization. Unfortunately the exact computation of infection probabilities is a #P-complete problem [8], so one cannot expect fast exact algorithms. We propose several methods to efficiently compute infection patterns with acceptable accuracy. We will also examine the possibility of substituting the Independent Cascade model with a computationally more tractable model

Dynamic communities and their detection

Overlapping community detection has already become an interesting problem in data mining and also a useful technique in applications. This underlines the importance of following the lifetime of communities in real graphs. Palla et al. developed a promising method, and analyzed community evolution on two large databases [23]. We have followed their footsteps in analyzing large real-world databases and found, that the framework they use to describe the dynamics of communities is insufficient for our data. The method used by Palla et al. is also dependent on a very special community detection algorithm, the clique percolation method, and on its monotonic nature. In this paper we propose an extension of the basic community events described in [23] and a method capable of handling communities found a non-monotonic community detection algorithm. We also report on findings that came from the tests on real social graphs

Partitioning 3-colored complete graphs into three monochromatic cycles

We show in this paper that in every 3-coloring of the edges of Kn all but o(n) of its vertices can be partitioned into three monochromatic cycles. From this, using our earlier results, actually it follows that we can partition all the vertices into at most 17 monochromatic cycles, improving the best known bounds. If the colors of the three monochromatic cycles must be different then one can cover ( 3 4 − o(1))n vertices and this is close to best possible

A nagy nemzetközi sportesemények gazdasági hatásai

Tanulmányunkban megvizsgáltuk a nagy nemzetközi sportesemények gazdasági hatásainak egyes kiemelt kérdéseit. Értelmezési keretként a hivatásos sport globalizációval és versenyképességgel való kapcsolatot mutattuk be. A mögöttes összefüggésrendszer szerint a nagy nemzetközi sportesemények jelentős mértékben hozzájárulhatnak a rendező térség hosszabb távú versenyképességéhez. Ismertettük a sportesemények gazdasági hatásainak strukturált megközelítését, amelynek keretrendszerében kiemeltük az egyes területi régiók érdekeltségének érintettségét a lehetséges hatások megfelelő körében, illetve a sportesemény, mint projekt célrendszerében. A németországi és brazíliai labdarúgó világbajnokság vonatkozó gazdasági számításaiból esettanulmányszerűen bemutattunk nagy magyarázó erejű tényadatokat, amelyek illusztrálták a vázolt összefüggéseket. A vizsgált adatok alapján hangsúlyt helyeztünk annak megfogalmazására, hogy a regionális fejlődés ösztönzésének kiváló eszközei lehetnek a nagy nemzetközi sportesemények, megfelelő felkészültség és céltudatos rendezés esetében

Ligák nemzetköziesedése a hivatásos sportban

Kutatási projektünk fő célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen összefüggések találhatók az üzleti alapú sportligák működése és a nemzetköziesedés folyamata között. A kutatás jelen szakaszában alapvetően tudományos és iparági irodalmak feldolgozására épül munkánk, kiegészítve azt sportüzleti szakértőkkel készített interjúk elemzésével. A kutatás későbbi fázisában esettanulmány módszertannal fogunk több kiválasztott ligát részletesebben elemezni. Előzetes eredményeink megerősítették a nemzetköziesedés elméleti megközelítésének relevanciáját az üzleti sportligák működésére vonatkozóan. Az elemzés eredményeképpen stratégiai csoportokat azonosítottunk, amelyek segítségével a nemzetköziesedés üzleti lehetőségei közvetlenebbül elemezhetők. A nemzetköziesedés folyamatának további kibontakozásával az üzleti működés elemeinek térnyerése várható a sportligákban. Az ezekből fakadó lehetőségek és fenyegetések a ligák üzleti stratégiájában kiemelt teret követelnek, a folyamatot helyenként lassító kulturális és makrogazdasági sajátosságok dacára. A ligák üzleti egységként való értelmezése az üzleti volumen potenciálját növeli az adott sportág számára. Munkánk eredetisége a sportüzleti, sportgazdaságtani irodalmaknak a nemzetközi vállalatgazdaságtan elméleti megközelítéseivel való szintetizálásában jelentkezik, keretet adva a ligák üzleti stratégiáját megalapozó gazdasági elemzések jövőbeli munkájának. Relevanciája különösen erős a kelet-közép-európai térségben, ahol az üzleti működés elfogadottsága még nem vitán felül álló

Long rainbow cycles in proper edge-colorings of complete graphs

We show that any properly edge-colored Kn contains a rainbow cycle with at least (4=7 − o(1))n edges. This improves the lower bound of n=2 − 1 proved in [1]