Goal attainment and memory suppression: Zeigernik reloaded

In two series of experiments we investigated the effect of goal fulfilment on accessibility of episodic memories. First, based on the pioneering work of Zeigarnik (1927) we developed a novel paradigm to test the role of goal attainment in episodic retrieval. In this task subjects have to complete word stems of category exemplars belonging to a given category, the completion of words were randomly interrupted in half of the categories. Following a delay, unexpected free recall, category-cued recall or recognition tasks were conducted. The results show that subjects tend to recall less items from the completed categories in the free recall task whereas such difference is absent in the category-cued recall and recognition tasks. Second, using a list method directed forgetting (DF) paradigm we found that replacing the forget instruction with a memory test, which informed participants that the learning event is finished, DF phenomena (i.e. lower recall rate of to be forgotten items compared to baseline items) can be simulated. We suggest that a forget instruction in a learning task is an effective goal completion cue. These results suggest that goal completion puts goal-relevant information in an available, but in a less accessible form for later retrieval

Elfelejtjük az irreleváns információkat? - epizodikus emlékezeti előhívás vizsgálata kényszerbetegségben

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség) egy súlyos neuropszichiátriai kórkép, melyet a nemkívánatos betörő gondolatok (obszessziók) és/vagy az ismétlődő kompulzív cselekvések, mentális rituálék (kompulziók) jellemeznek (Amerikai Pszichiátriai Társaság, 1994). A klinikai tünetek egyik lényeges kognitív háttérfaktoraként legtöbb szerző a végrehajtó rendszer diszfunkcióját emeli ki (Kuelz és mtsai., 2004; Abramovitch és mtsai., 2013), ami szorosan kapcsolódik a számos vizsgálat által kimutatott orbitofrontális és dorsalis anterior cinguláris deficitekhez OCD-ben (Milad és Rauch, 2012). Ugyanakkor Chamberlain és mtsai., (2005) szerint a végrehajtó rendszer nem minden aspektusa sérült OCD-ben. A klinikai tünetek és a fő kognitív deficitek - mint, a prepotens válasz gátlása, a szett váltás és a hatékony szervezési stratégia használat az emlékezeti próbákban – megmagyarázhatóak a kognitív és a viselkedési gátlás sérülésével. Előzetes kutatásokból tudjuk, hogy az emlékek előhívása a végrehajtó rendszer működését involválja, amely a cél emlékek aktiválása mellett csökkenti a versengő emléknyomok elérhetőségét. Ezt a hatást nevezzük előhívás kiváltotta felejtésnek (retrieval induced forgetting – RIF), amit leggyakrabban a szelektív gyakorlási paradigmával vizsgáltak. Az emlékezeti patológiák megértése szempontjából alapvető tudományos kérdés, hogy vajon a RIF hatás a versengés feloldásában szerepet játszó gátlási folyamatoknak vagy csupán az előhívott emlékek megerősödésének és interferenciájának tulajdonítható-e. Célunk, hogy egy klinikai vizsgálat keretében bizonyítékokat szerezzünk a végrehajtó kontroll folyamatok szerepéről a RIF hatás előidézésében. Mivel korábbi adatok szerint a RIF hatás összefügg a munkamemória kapacitással és a szorongás szintjével, ezért vizsgálatunkban ezeket a változókat is mértük. A vizsgálatban 25 OCD-vel diagnosztizált személy, illetve 25, kor és iskolázottság mentén illesztett, kontroll személy vett részt. Egy módosított szelektív gyakorlási paradigmát használtunk, mely alkalmas volt nem csak a találatok/hibázások, hanem az adott válaszok reakcióidejének a rögzítésére is. Eredményeink azt mutatják, hogy az emlékezeti előhívás gyakorlása mindkét csoportban a gyakorolt emlékek jobb felidézéséhez vezetett, azonban csak a kontroll csoportban vezetett RIF-hez, az OCD csoportban nem. Nem találtunk összefüggést a RIF hatás és az állapot, vonás szorongás mértéke között a (STAI) illetve a RIF hatás és a munka- (N-vissza feladatok), rövid távú memória kapacitás (Számterjedelem Előre feladat) között. Valószínűleg a RIF hatás hiánya az OCD-ben megfigyelhető konfliktus detektáló folyamatok zavarával magyarázható, melynek hátterében az anterior cinguláris és a prefrontális kéreg fokozott aktivitása valószínűsíthető. Kulcsszavak: emlékezet, előhívás kiváltotta felejtés, obszesszív kompulzív zavar, végrehajtó kontrol

Obsessed not to forget: lack of retrieval induced forgetting effect in obsessive compulsive disorder (OCD)

Study objectives: To investigate the role of executive functions in resolving memory interference in a clinical sample of patients with obsessive-compulsive disorder (OCD). Method: Retrieval of memories has been shown to involve an executive mechanism that diminishes the accessibility of rival memory traces, leading to retrieval induced forgetting (RIF). These executive control processes might suppress unwanted thoughts and irrelevant memories during competitive retrieval. We hypothesized that OCD patients manifest reduced RIF compared to the matched healthy controls due to impaired executive functions that are supposed to resolve interference during competitive retrieval. We assessed RIF with the retrieval practice paradigm among twenty five OCD patients and twenty five healthy controls matched for age and education. In contrast to most previous clinical studies of RIF, we used a method where the observed RIF effect can only be explained by inhibitory processes, and not for instance by interference. In addition to recall accuracies, we focused on differences in recall latencies as a measure of RIF to ensure that any effect that decreases accessibility of memories due to competitive retrieval would be detected. We controlled for working memory (n-back Task), symptom severity (Yale- Brown Obsessive Compulsive Scale, Y-BOCS) and trait and state anxiety (Spielberger State and Trait Anxiety Inventory, STAI). Results: Retrieval of target memories led to enhancement of target memory recall in both groups, but suppression of related memories (RIF) occurred only among controls. This finding was not due to different levels of working memory, symptom severity and anxiety. Learning curves during the retrieval practice phase were similar in the two groups. Therefore the lack of RIF among OCD patients was not related to overall learning or recall performance. Conclusions: Suppression of irrelevant, interfering memories during competitive recall is impaired in OCD. Educational objectives: To promote cognitive experimental approaches to OCD research and therapy

Hippocampal maturity promotes memory distinctiveness in childhood and adolescence

Adaptive learning systems need to meet two complementary and partially conflicting goals: detecting regularities in the world versus remembering specific events. The hippocampus (HC) keeps a fine balance between computations that extract commonalities of incoming information (i.e., pattern completion) and computations that enable encoding of highly similar events into unique representations (i.e., pattern separation). Histological evidence from young rhesus monkeys suggests that HC development is characterized by the differential development of intrahippocampal subfields and associated networks. However, due to challenges in the in vivo investigation of such developmental organization, the ontogenetic timing of HC subfield maturation remains controversial. Delineating its course is important, as it directly influences the fine balance between pattern separation and pattern completion operations and, thus, developmental changes in learning and memory. Here, we relate in vivo, high-resolution structural magnetic resonance imaging data of HC subfields to behavioral memory performance in children aged 6–14 y and in young adults. We identify a multivariate profile of age-related differences in intrahippocampal structures and show that HC maturity as captured by this pattern is associated with age differences in the differential encoding of unique memory representations

Hipnózis hatása a prospektív emlékezeti teljesítményre

A prospektív emlékezet (PM) az a kognitív funkció, amely lehetõvé teszi, hogy egy jövõre irányuló szándékot megõrizzünk, felelevenítsünk és a jövõ egy adott idõpontjában, meghatározott kontextusban megvalósítsunk. Kísérletünkben elõször vizsgáltuk hipnózisban egészséges, önkéntes egyetemi hallgató kísérleti személyek(n=23) PM feladatban nyújtott teljesítményét három kondícióban. A kísérleti elrendezés összetartozó mintás, az éber és a hipnotikusan módosított tudatállapot sorrendje kiegyenlített volt. A kísérlet alaphelyzetében nem voltak PM ingerek, a vizsgálati személyek egyszerû reakcióidõ feladatot hajtottak végre (’ongoing feladat’). Az ún. elvárt helyzetben a vizsgálati személyek az alaphelyzettel megegyezõ’ongoing feladat’ végzése közben várták a PM ingereket, amelyek azonban a teljes feladatszakasz során sem jelentkeztek. A harmadik, ún. prospektív helyzet az elvárt helyezettõl abban különbözött, hogy itt a semleges ingerek között valóban meg is jelentek a PM ingerek. Az ’ongoing’ reakcióidõ feladatban megfigyelhetõ teljesítményváltozás lényeges információkat hordoz a prospektív feladat megoldásában szerepet játszó végrehajtó folyamatokról.Hipnotikusan módosult tudatállapotban a vizsgálati személyek a prospektív helyzet ’ongoing’ feladatában szignifikánsan gyorsabban teljesítettek, mint éber állapotban, viszont szignifikánsan többet is hibáztak. Eredményeink arra utalnak, hogy a hipnózis kikapcsolja a prospektív feladatok megoldásában szerepet játszó kontrollfolyamatokat, elõsegítve ezáltal a figyelmi fókuszban lévõ feladat gyorsabb megoldását, ami azonban egyúttal több téves riasztással is jár. Mindez úgy interpretálható, hogy a hipnózis felerõsíti az automatikus konfliktusmonitorozó és asszociatív keresõ mechanizmusokat