A prospektív emlékezet (PM) az a kognitív funkció,
amely lehetõvé teszi, hogy egy jövõre irányuló szándékot
megõrizzünk, felelevenítsünk és a jövõ egy adott
idõpontjában, meghatározott kontextusban megvalósítsunk.
Kísérletünkben elõször vizsgáltuk hipnózisban
egészséges, önkéntes egyetemi hallgató kísérleti személyek(n=23) PM feladatban nyújtott teljesítményét három kondícióban. A kísérleti elrendezés összetartozó
mintás, az éber és a hipnotikusan módosított tudatállapot
sorrendje kiegyenlített volt.
A kísérlet alaphelyzetében nem voltak PM ingerek,
a vizsgálati személyek egyszerû reakcióidõ feladatot
hajtottak végre (’ongoing feladat’). Az ún. elvárt helyzetben a vizsgálati személyek az alaphelyzettel megegyezõ’ongoing feladat’ végzése közben várták a PM
ingereket, amelyek azonban a teljes feladatszakasz során
sem jelentkeztek. A harmadik, ún. prospektív helyzet
az elvárt helyezettõl abban különbözött, hogy itt a
semleges ingerek között valóban meg is jelentek a PM
ingerek. Az ’ongoing’ reakcióidõ feladatban megfigyelhetõ
teljesítményváltozás lényeges információkat hordoz
a prospektív feladat megoldásában szerepet játszó
végrehajtó folyamatokról.Hipnotikusan módosult tudatállapotban a vizsgálati személyek a prospektív helyzet ’ongoing’ feladatában szignifikánsan gyorsabban teljesítettek, mint éber állapotban, viszont szignifikánsan többet is hibáztak.
Eredményeink arra utalnak, hogy a hipnózis kikapcsolja
a prospektív feladatok megoldásában szerepet
játszó kontrollfolyamatokat, elõsegítve ezáltal a figyelmi fókuszban lévõ feladat gyorsabb megoldását, ami
azonban egyúttal több téves riasztással is jár. Mindez
úgy interpretálható, hogy a hipnózis felerõsíti az automatikus konfliktusmonitorozó és asszociatív keresõ
mechanizmusokat
