A haszontalan hasznáról. A filozófia jelentőségéről az ökonomizálódás korszakában

Egyik huszadik századi haszontalan kortársunk, az egzisztenciafilozófus Albert Camus, életrajzában az általános iskola dicséretét zengi, mivel az „a gyermek számára még a felnőttnél is fontosabb éhséget, a felfedezés éhségét ébresztette föl és táplálta”. Több mint két évezreddel korábban, a „Filozófus”, Arisztotelész az egyedi tapasztalatot a következő antropológiai kifejezéssel fogalmazza meg: „Pantes anthropoi tou eidenai oregontai physe”. (Minden ember természeténél fogva a tudásra tör.

A haszontalan hasznáról : a filozófia jelentőségéről az ökonomizálódás korszakában

Egyik huszadik századi haszontalan kortársunk, az egzisztenciafilozófus Albert Camus, életrajzában az általános iskola dicséretét zengi, mivel az „a gyermek számára még a felnőttnél is fontosabb éhséget, a felfedezés éhségét ébresztette föl és táplálta”. Több mint két évezreddel korábban, a „Filozófus”, Arisztotelész az egyedi tapasztalatot a következő antropológiai kifejezéssel fogalmazza meg: „Pantes anthropoi tou eidenai oregontai physe”. (Minden ember természeténél fogva a tudásra tör.

A IGUALDADE COMO PRINCÍPIO DA JUSTIÇA: REFLEXÕES FILOSÓFICAS EM TEMPOS DE GLOBALIZAÇÃO

O texto do prof. Höffe procura construir um conceito de justiça que tenha como princípio a igualdade. De acordo com sua reflexão a globalização tem aumentado diferenças e isso impõe a necessidade de se rediscutir o conteúdo filosófico-jurídico da igualdade como critério da justiça. O texto procura construir um conceito globalizável de justiça cujo núcleo é a igualdade, na seqüência tece algumas considerações sobre o conceito de globalização e finaliza apontando para algumas tarefas que de se resolverem dentro desse marco

Erkenntnistheoretische Überlegungen zur kirchlichen Soziallehre

[Abstract fehlt

Normative Gerontologie. Der tauschtheoretische Entwurf einer neuen Disziplin der Sozialethik

[Abstract fehlt

Gerechtigkeit als Tausch?: Zum politischen Projekt der Moderne

Zusätzlich zu der Garantie innerer und äußerer Sicherheit nimmt der Staat heute eine bunte Mannigfaltigkeit von sozialstaatlichen, von wirtschafts-, wissenschafts- und kulturpolitischen Aufgaben wahr. Weil also eine Kumulation der Macht stattfindet, außerdem der Staat seine Instrumente erweitert und verfeinert hat, ist gegenüber der heute verbreiteten Diagnose des „Absterben des Staates“ bzw. seines Effizienz- und Machtverlustes Skepsis angebracht. Die traditionelle Legitimationsaufgabe, die Rechtfertigung sozialer Institutionen mit Entscheidungs- und Zwangsgewalt, ist jedenfalls alles andere als obsolet geworden.Die hier vorgeschlagene Legitimationsskizze folgt dem Argumentationsmuster „Ethik plus Anthropologie bzw. Sozialphilosophie“. Nach dem normativen Element („Ethik“) ist die Zwangsbefugnis nur dann legitim, wenn jeder einzelne Betroffene dem Zwang, weil er für ihn vorteilhaft ist, zustimmen könnte. Erfüllt wird diese Bedingung, so das anthropologische Element, nur dort, wo es so elementare Wechselseitigkeiten gibt, daß sie für niemanden substituierbar sind. Derart unverzichtbare Interessen werden transzendental genannt; die ihnen korrenspondierende Wechselseitigkeit heißt „transzendentaler Tausch“

Antropología y metafísica en el concepto categórico del Derecho de Kant. Una interpretación de los parágrafos B y C de la Teoría del Derecho

Kant busca el fundamento de la obligación de las normas morales en el ámbito de los conceptos de la razón pura para alcanzar así un imperativo categórico libre de todo contenido empírico. Este artículo problematiza esta forma de proceder poniendo de relieve la trascendencia de los elementos antropológicos, empíricos, dentro de la filosofía moral kantiana, sin afectar al núcleo de su filosofía. Para ello se realiza una distinción fundamental entre teoría de la moral y moral en sí misma. El resultado es una comprensión de ésta en la que la necesidad de ser fundamentada metafísicamente para obtener un criterio a priori no excluye los elementos antropológicos, sino que estos aparecen más bien como indispensables.Palabras clave: Ética, moral, derecho, imperativo categórico, a priori.Abstract: Kant searches for the ground of the obligation of moral rules in the field of the pure reason concepts, aiming at a categorical imperative free from empirical contents. This paper challenges this process emphasizing the importance of the anthropological, empirical elements in Kant´s moral philosophy, without affecting the core of his philosophy. To that end, we make a fundamental distinction between moral theory and moral itself. The result is an understanding of moral in which the requirement to have a metaphysically founding to win an a priori pattern doesn´t exclude the anthropological elements, but they rather appear as indispensables.Keywords: Ethic, moral, law, categorical imperative