Elhallgatás, beszéd, szubjektum Kemény Zsigmond regényeiben

A „posztmodern Petőfi” már polgárjogot nyert napjaink esszéisztikus irodalomtörténeti gondolkodásában. „Posztmodern” lenne Kemény Zsigmond is? Aligha, de a jelen befogadói tapasztalatai az életmű új közelítéseit teszik nyomatékossá

„Mégis új…”. A romantikus költészet modern retorikája Ady lírájában

Vista del costado sur del Capitolio Nacional. El Capitolio Nacional fue construido entre 1848 y 1927, a partir del diseño del arquitecto danés Thomas Reed. Se inauguró el 7 de agosto de 1926, día de la posesión presidencial de Miguel Abadía Méndez (Cuéllar et al., 2006, p. 47). Durante este largo periodo, la construcción estuvo a cargo de reconocidos arquitectos: Francisco Olaya, Mario Lombardi, Pietro Cantini, Antonio Clopatofsky, Mariano Santamaría, Gastón Lelarge y Alberto Manrique Martín. Fue declarado Bien de Interés Cultural, mediante Decreto 1584 del 11 de agosto de 1975

„Mégis új…”. A romantikus költészet modern retorikája Ady lírájában

Érdemes komolyan venni konferenciánk címének szövegköziségét, mely számomra azzal a kihívással jár, hogy – talán kissé váratlanul – megkíséreljek érdemben válaszolni a feltett kérdésre

Elhallgatás, beszéd, szubjektum Kemény Zsigmond regényeiben

A „posztmodern Petőfi” már polgárjogot nyert napjaink esszéisztikus irodalomtörténeti gondolkodásában. „Posztmodern” lenne Kemény Zsigmond is? Aligha, de a jelen befogadói tapasztalatai az életmű új közelítéseit teszik nyomatékossá

Sincretismo "mágico": laberintos en los textos de Jorge Luis Borges y de la "nueva novela" francesa

La prosa latinoamericana postmoderna recrea de alguna manera las ideas de la “nueva novela” francesa. El llamado “realismo mágico”, con su ficcionalidad tendente a lo fantástico, a menudo enriquece las características irracionales-aporéticas de la narrativa de la “nueva novela” con ciertos procedimientos como la hibridación y el sincretismo estilístico-cultural. En este estudio se propone a examinar según los aspectos anteriormente mencionados a dos relatos muy discutidos de Jorge Luis Borges (“El jardín de los senderos que se bifurcan” y “Abenjacán el Bojarí, muerto en su laberinto”), ambos vinculados con uno de los tropos maestros del oeuvre borgeano: el motivo del laberinto. Se puede observar en ellos dos formas antagónicas del sincretismo: el primer cuento se fundamenta en la naturaleza significativa —significativa porque deviene mensaje (lenguaje comprensible, información)— del diálogo de elementos desemejantes, mientras que el segundo pone en escena la variación infinita de signos despojados de significado, de irreconocibles referencias “sin rostro” que, impeliéndose, negándose y apartándose, llegan a formar una suerte de vorágine. Las dos novelas de Alain Robbe-Grillet que se pretenden comparar con los cuentos borgeanos de manera esquemática serán En el Laberinto y La doble muerte del profesor Dupont

Jókai Mór műveinek sajtó alá rendezése a kritikai kiadás számára = Redaction of Works by Mór Jókai to the Critical Edition

A pályázat teljes egészében textológiai jellegű: Jókai Mór négy kötetnyi elbeszélésének valamint A cigánybáró című regényének szöveggondozási feladatát vállalta, a művek kritikai feldolgozásának lektorálásra alkalmas stádiumba hozásával. Ezt a célkitűzést a pályázatot végző munkacsoport eredményesen teljesítette, s a folyó év őszétől megkezdődhet a munka újabb fázisa, a sajtó alá rendezés lektorálási szakasza. Ez természetesen újabb kutatásokkal-változtatásokkal jár, várhatóan egy évet vesz igénybe, majd - a kritikai kiadás szakmai színvonalának hivatalos elismertetése érdekében - megbeszélésekre kerül sor az MTA Textológiai Munkabizottságával. Így a kötetek kb. 2009 végén vagy 2010 elején kerülhetnek nyomdába. A publikálást a Ráció Kiadó vállalta, s remélhető, hogy a kritikai kiadás hosszú szünete után a közeljövőben gyors egymásutánban öt kötet fog napvilágot látni Jókai Mór műveiből. Az öt lektorálásra kész kézirat - a pályázati munkatervvel összhangban - a következő Jókai-szövegeket tartalmazza (zárójelben a sajtó alá rendezők neve): A cigánybáró (Bednanics Gábor), Elbeszélések 1952 (Vaderna Gábor, Tóth Péter), Elbeszélések 1861-62 (Tarjányi Eszter), Elbeszélések 1863-64 (Rózsafalvi Zsuzsa), Elbeszélések 1865-66 (Török Lajos). | The project have an essentially textological character. It undertook the arrangement of four volumes of short stories by Mór Jókai, and his novel with title A cigánybáró, including the critical emendation of these works for vetting. This aim was successfully realized by the team, and the next phase of the work - the vetting phase of the edition - may be started in the autumn this year. Naturally this will involve new researches and changes. It is expected that it will take a year, then - to the official acknowledgement of the professional quality of the critical edition - discussions will take place with the Textological Committee of the Hungarian Academy of Sciences. This way the volumes may go to the press around the end of 2009 or the beginning of 2010. The publication was undertaken by Ráció Kiadó, and it may be expected that after a long term of pause in this critical editions, in the near future, rapidly one after the other, 5 volumes of the writings of Jókai will be issued. The five typescripts for the publisher?s tasters - in harmony with the project - contain the following Jókai-texts (in the brackets there are the names of the participants): A cigánybáró (Gábor Bednanics), Elbeszélések 1952 (Gábor Vaderna, Péter Tóth), Elbeszélések 1861-62 (Eszter Tarjányi), Elbeszélések 1863-64 (Zsuzsa Rózsafalvi), Elbeszélések 1865-66 (Lajos Török)