Az új gazdaság sajátosságai és a vállalati működés

Az Egyesült Államok gazdasági hetilapjai arról cikkeznek több hónapja, hogy az Új Gazdaság (New Economy) léggömbje kipukkadt, vége a közel egy évtizede tartó gazdasági csodának, recesszió köszönt az Egyesült Államok gazdaságára. Eközben az elméleti igénnyel fellépő� írásokban nincs konszenzus a felő�l, hogy mit értsünk Új Gazdaság alatt, valóban Új Gazdaságról van-e szó a Régi Gazdasággal (Old Economy) szemben? A vállalati mű�ködéssel és irányítással foglalkozó irodalomban pedig továbbra is teret hódít az Új Gazdasághoz történő� vállalati alkalmazkodás kérdésköre. Az alábbi írásban arra vállalkozunk, hogy a vállalati mű�ködés és irányítás szempontjából összegezzük az Új Gazdaság jellemező�it, majd pedig vázlatos képet adjunk arról, hogy ezek a jellemző�k hogyan befolyásolják a vállalati mű�ködést és irányítást. Az Új Gazdaság jellemző�inek összegzéséhez első�sorban az amerikai gazdaság kapcsán megjelent írásokat használtam fel. Az Új Gazdaság az amerikai gazdaság 90-es évek második felében leírt jellemző�ivel azonosítható, a vállalatokra vonatkozó megállapítások pedig a nemzetközileg is meghatározó amerikai székhely� globális vállalatok mű�ködésének elemzésein és példáin alapulnak. Az írásom elkészítéséhez nagyban hozzájárult az MTA Bolyai ösztöndíja, valamint több, e témakörben tartott el�adásom

Lehet-e új gazdaság a magyar gazdaság?

Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságára. Az elnevezést az Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető gyors növekedés - alacsony infláció kettős jelenségével jellemezhető makrogazdaság ihlette. A bámulatra méltó teljesítmény a sikeres példa titkának kifürkészésére ösztönöz: milyen tényezőknek köszönhető e jelenség? Mivel a világ meghatározó gazdaságáról van szó, amelyre az Európai Unió is nagymértékben odafigyel, már az első tanulságok érdekesek lehetnek a magyar gazdaság számára. Az Új Gazdaság kapcsán a vállalati szféra számára a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon ez az alábbiakban jellemzésre kerülő gazdaság milyen szempontból tekinthető a 21. század makrogazdasági és globális környezetének, és az milyen alkalmazkodási kényszert vet fel a magyar gazdaság és a hazai vállalatok számára? Úgy tűnik, hogy az Új Gazdaság egyik gyökerét a 80-as évek elejétől megjelent, a reálszféra versenyképességének növelésére irányuló kutatások és javaslatok jelentik. A gazdaság versenyképessége felől is lehet tehát a kérdést vizsgálni. Előbb azonban a makrogazdasági eredményeket és kérdéseket tekintem át, majd aztán térek át a reálszférát érintő vonatkozásokra. Mondandóm tárgyalásához az Új Gazdaságról megjelent írásokra és első elemzésekre, a BKÁE-en folytatott és folyó versenyképességre vonatkozó kutatásokra, valamint statisztikai adatokra támaszkodom

Az EU integráció és a vállalati versenyképesség alakulása a hazai gépjárműipar példáján

A BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék koordinálásában 2002 novembere és 2003 márciusa között az UNIDO (az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete) felkérésére egy nemzetközi projekt zajlott le. (A projekt koordinátora Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita volt.) A projekt azt tűzte ki célul, hogy négy csatlakozás előtt álló ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, gépjárműiparának elemzése alapján felvázolja azokat a legfontosabb változásokat, amelyek az EU integrációval várhatók. A kutatás alapvetően másodlagos kutatáson alapult, azonban figyelembe vettük az észrevételeket, javaslatokat és előrejelzéseket, amelyeket a gépjárműipar legfontosabb szereplőitől kaptunk. Az alábbi írás a magyar gépjárműipar elemzése alapján megfogalmazott legfontosabb megállapításokat foglalja össze. Elsőként a statisztikai adatok tükrében megfogalmazható trendeket ismertetjük. Ezt követően a gépjárműipar versenyképességét leginkább befolyásoló adottságokra térünk ki. Az EU csatlakozás és integráció várható hatásait összegezése után pedig a legfontosabb téziseket és hipotéziseket foglaljuk össze

Lehet-e új gazdaság a magyar gazdaság?

Additional file 1: Figure S1. Location of two other station pairs. Map of the two additional station pairs. The stations are less than 5 km apart. Enlarged maps of the western (a) and southern (b) Kii Peninsula. c Map of the Kii Peninsula. Representation is the same as the right-top panel of Figure 1 in the main text

Az EU versenyképesség felfogása

Az előadás két témakört jár körül. Elsőként az EU szintjén értelmezett versenyképesség felfogás alakulását és jelenlegi jellemzőit foglalom össze. Ehhez elsősorban az EU angol nyelvű honlapján elérhető dokumentumokra támaszkodom. A feldolgozott dokumentumok a 2000 óta megjelenteket foglalják magukba, kiindulási pontként az ún. Lisszaboni Stratégiát tekintem. Ezt követően a Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképesség kutatásairól, különösen a versenyképesség felfogásáról adok rövid áttekintést

A hazai vállalatszerkezet és a gazdaság versenyképessége

Az előadás a hazai vállalatszerkezetről és a versenyképességről folyó szakmai párbeszéd gazdagításához kíván hozzájárulni. A vállalatszerkezetet az alkalmazotti létszám alapján képzett méretkategóriánként vizsgáljuk a 1999-2006 közötti időszakban. Leíró statisztikai adatok alapján összekapcsoljuk a vállalatcsoportok teljesítményét versenyképesség koncepciójában gyakran szereplő makrogazdasági teljesítményekkel (GDP, foglalkoztatás és export). Elemzésünk végén rámutatunk arra, hogy az elemi statisztikai elemzések eredményeinek figyelembevételével milyen területeken szükséges újra gondolnunk a vállalkozásokra és vállalatokra vonatkozó megközelítéseinket

Az EU hatása a vállalati versenyképességre - ahogyan a vállalatvezetők látják

Az alábbiakban a Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképességi kérdőíves felmérésének 2004 március-júniusi adatfelvétele alapján azt foglalom össze, hogy a felmérésben részt vett 301 vállalat három (felső vezetés, pénzügyi és termelési) területének vezetője milyen változásokat várt az EU csatlakozás időpontjában. (Erről részletesebben lásd [3].) Ezt megelőzően röviden ismertetem a mintára vonatkozó megállapításokat, végül pedig az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottság VIII. konferenciáján elhangzottakat is figyelembe véve értékelem a jelzett tendenciákat

A lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A Magyar Közgazdasági Társaság fő témájához (Lisszaboni reformok – Magyarországi megvalósítás) kapcsolódóan az előadás fő kérdésköre, hogy az Európai Unió (EU) versenyképesség felfogása és a Lisszaboni Stratégia tartalma hogyan változott az elmúlt években, a 2000. márciusi Európai Tanácson történt meghirdetése óta, és ez milyen következményekkel járhat a vállalati versenyképességre. A Lisszaboni Stratégiát az Európai Unió versenyképességét előmozdító koncepcióként és tervként értelmezzük

Outward FDI from Hungary and its policy context, 2012

The period of significant growth of outward foreign direct investment (OFDI) from Hungary was interrupted in recent years. The global financial and economic crisis has brought considerable changes with effects on Hungary's OFDI. The OFDI stock declined in 2010 after its impressive growth throughout 2000–2009, and the decline in OFDI flows that began in 2007 continued through 2010. However, recent data indicate a rise in both OFDI stock and flows in 2011. Hungary's OFDI stock of US$ 21 billion in 2010 continued to be highly concentrated in terms of the investing companies. These large multinational enterprises (MNEs) face the challenge of an international environment that is increasingly critical to their operations. Government policy and the institutional framework have changed to a great extent since 2010. In particular, the extent of state ownership in the most important outward investors has grown. In the policy field, the declared priorities focus on OFDI in new geographic areas and the promotion of the internationalization of small and medium-sized enterprises (SMEs). The main question for the future of Hungarian OFDI remains that of how its sustainability can be assured, especially in terms of broadening the company base of OFDI