Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságára. Az elnevezést
az Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető gyors növekedés - alacsony infláció kettős jelenségével jellemezhető makrogazdaság ihlette. A bámulatra méltó teljesítmény a sikeres példa titkának kifürkészésére ösztönöz: milyen tényezőknek köszönhető e jelenség? Mivel a világ meghatározó gazdaságáról van szó, amelyre az Európai Unió is nagymértékben odafigyel, már az első tanulságok érdekesek lehetnek a magyar gazdaság számára. Az Új Gazdaság kapcsán a vállalati szféra számára a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon ez az alábbiakban jellemzésre kerülő gazdaság milyen szempontból tekinthető a 21. század makrogazdasági és globális környezetének, és az milyen alkalmazkodási kényszert vet fel a magyar gazdaság és a hazai vállalatok számára?
Úgy tűnik, hogy az Új Gazdaság egyik gyökerét a 80-as évek elejétől megjelent, a reálszféra versenyképességének növelésére irányuló kutatások és javaslatok jelentik. A gazdaság versenyképessége felől is lehet tehát a kérdést vizsgálni. Előbb azonban a makrogazdasági eredményeket és kérdéseket tekintem át, majd aztán térek át a reálszférát érintő vonatkozásokra. Mondandóm tárgyalásához az Új Gazdaságról megjelent írásokra és első elemzésekre, a BKÁE-en folytatott és folyó versenyképességre vonatkozó kutatásokra, valamint statisztikai adatokra támaszkodom
