876 research outputs found

    Diskurzus a területi tőke koncepciójáról

    Get PDF

    Felsőoktatási intézmények és vállalkozásfejlesztés = Higher Education Institutions and Business Development

    Get PDF
    A vállalkozásfejlesztés több aspektusa megfigyelhető a gazdaságilag fejlett térségekben. A következő tanulmány a felsőoktatási intézményekre fókuszál. Ezen belül kifejtett témakörök a felsőoktatási intézmények vállalkozásfejlesztő funkciói; az egyetemi- vállalati kapcsolatok típusai, előnyei és szerkezete. Ezen túlmenően 2015-ben lekérdezett, győri városi szintű mérési eredményeket mutatok be, melynek során egy kiválasztott felsőoktatási intézmény lehetséges szolgáltatásai iránti keresletet vizsgáltam egy N=154 vállalkozói mintán. Az eredményekben megjelenik az, hogy a konkrétan definiált szolgáltatások mindegyikét fontosnak tartották a válaszadók. A felsőoktatási intézmény szolgáltatásai esetén a vállalati méretkategóriák nem minősülnek egységesen differenciáló tényezőnek. A felsőoktatási intézmény kutatási tevékenységét egységesen fontosnak és szükségesnek tartják a válaszadók, ennek kommunikációs felületeit azonban nem ismerik

    Az új gazdaság sajátosságai és a vállalati működés

    Get PDF
    Az Egyesült Államok gazdasági hetilapjai arról cikkeznek több hónapja, hogy az Új Gazdaság (New Economy) léggömbje kipukkadt, vége a közel egy évtizede tartó gazdasági csodának, recesszió köszönt az Egyesült Államok gazdaságára. Eközben az elméleti igénnyel fellépő� írásokban nincs konszenzus a felő�l, hogy mit értsünk Új Gazdaság alatt, valóban Új Gazdaságról van-e szó a Régi Gazdasággal (Old Economy) szemben? A vállalati mű�ködéssel és irányítással foglalkozó irodalomban pedig továbbra is teret hódít az Új Gazdasághoz történő� vállalati alkalmazkodás kérdésköre. Az alábbi írásban arra vállalkozunk, hogy a vállalati mű�ködés és irányítás szempontjából összegezzük az Új Gazdaság jellemező�it, majd pedig vázlatos képet adjunk arról, hogy ezek a jellemző�k hogyan befolyásolják a vállalati mű�ködést és irányítást. Az Új Gazdaság jellemző�inek összegzéséhez első�sorban az amerikai gazdaság kapcsán megjelent írásokat használtam fel. Az Új Gazdaság az amerikai gazdaság 90-es évek második felében leírt jellemző�ivel azonosítható, a vállalatokra vonatkozó megállapítások pedig a nemzetközileg is meghatározó amerikai székhely� globális vállalatok mű�ködésének elemzésein és példáin alapulnak. Az írásom elkészítéséhez nagyban hozzájárult az MTA Bolyai ösztöndíja, valamint több, e témakörben tartott el�adásom

    Lehet-e új gazdaság a magyar gazdaság?

    Get PDF
    Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságára. Az elnevezést az Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető gyors növekedés - alacsony infláció kettős jelenségével jellemezhető makrogazdaság ihlette. A bámulatra méltó teljesítmény a sikeres példa titkának kifürkészésére ösztönöz: milyen tényezőknek köszönhető e jelenség? Mivel a világ meghatározó gazdaságáról van szó, amelyre az Európai Unió is nagymértékben odafigyel, már az első tanulságok érdekesek lehetnek a magyar gazdaság számára. Az Új Gazdaság kapcsán a vállalati szféra számára a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon ez az alábbiakban jellemzésre kerülő gazdaság milyen szempontból tekinthető a 21. század makrogazdasági és globális környezetének, és az milyen alkalmazkodási kényszert vet fel a magyar gazdaság és a hazai vállalatok számára? Úgy tűnik, hogy az Új Gazdaság egyik gyökerét a 80-as évek elejétől megjelent, a reálszféra versenyképességének növelésére irányuló kutatások és javaslatok jelentik. A gazdaság versenyképessége felől is lehet tehát a kérdést vizsgálni. Előbb azonban a makrogazdasági eredményeket és kérdéseket tekintem át, majd aztán térek át a reálszférát érintő vonatkozásokra. Mondandóm tárgyalásához az Új Gazdaságról megjelent írásokra és első elemzésekre, a BKÁE-en folytatott és folyó versenyképességre vonatkozó kutatásokra, valamint statisztikai adatokra támaszkodom

    Lehet-e új gazdaság a magyar gazdaság?

    Get PDF
    Additional file 1: Figure S1. Location of two other station pairs. Map of the two additional station pairs. The stations are less than 5 km apart. Enlarged maps of the western (a) and southern (b) Kii Peninsula. c Map of the Kii Peninsula. Representation is the same as the right-top panel of Figure 1 in the main text

    A természettudományos tárgyak oktatása. Integráló szándék a tanításban

    Get PDF
    A valóság létezését, megismerhetőségét, egységes törvényszerűségeken nyugvó mibenlétét nem szoktuk megkérdőjelezni, és kutatási eredményeink értelmezéséhez is elfogadjuk kiindulási alapként. Meglévő tudásunk új tudományos ismeret megszerzésekor előzetes tudásnak minősül (Coreth, 1961). Minden megszerzett tudás az adott kor tudásstruktúrájához illeszkedve válik közölhetővé, kommunikálhatóvá. Az értelmezés, a magyarázat, a közlés, az üzenetváltás struktúrákkal összefüggésbe hozott keretfeltételekhez (Kuhn, 2000) igazodik. A tudás megszerzésén túl a tudás átadása személyes, folyamatra vonatkozó és kontextust figyelembe vevő, időkeretbe illesztett, nem additív és nem lineáris fejlődési esemény. A tudás üzenetváltó hatásgyakorlás eredményeként sajátítható el. Az észlelteket értelmezzük, a tapasztalatra vonatkozó magyarázatok és belátás (Lonergan, 1958) alapján következtetésekre jutunk el, azokra támaszkodva indokolhatjuk tetteinket, azok alapján vállalhatunk felelősséget cselekedeteinkért

    Az EU integráció és a vállalati versenyképesség alakulása a hazai gépjárműipar példáján

    Get PDF
    A BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék koordinálásában 2002 novembere és 2003 márciusa között az UNIDO (az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete) felkérésére egy nemzetközi projekt zajlott le. (A projekt koordinátora Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita volt.) A projekt azt tűzte ki célul, hogy négy csatlakozás előtt álló ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, gépjárműiparának elemzése alapján felvázolja azokat a legfontosabb változásokat, amelyek az EU integrációval várhatók. A kutatás alapvetően másodlagos kutatáson alapult, azonban figyelembe vettük az észrevételeket, javaslatokat és előrejelzéseket, amelyeket a gépjárműipar legfontosabb szereplőitől kaptunk. Az alábbi írás a magyar gépjárműipar elemzése alapján megfogalmazott legfontosabb megállapításokat foglalja össze. Elsőként a statisztikai adatok tükrében megfogalmazható trendeket ismertetjük. Ezt követően a gépjárműipar versenyképességét leginkább befolyásoló adottságokra térünk ki. Az EU csatlakozás és integráció várható hatásait összegezése után pedig a legfontosabb téziseket és hipotéziseket foglaljuk össze

    Felsőoktatási intézmények és vállalkozásfejlesztés = Higher Education Institutions and Business Development

    Get PDF
    A vállalkozásfejlesztés több aspektusa megfigyelhető a gazdaságilag fejlett térségekben. A következő tanulmány a felsőoktatási intézményekre fókuszál. Ezen belül kifejtett témakörök a felsőoktatási intézmények vállalkozásfejlesztő funkciói; az egyetemi- vállalati kapcsolatok típusai, előnyei és szerkezete. Ezen túlmenően 2015-ben lekérdezett, győri városi szintű mérési eredményeket mutatok be, melynek során egy kiválasztott felsőoktatási intézmény lehetséges szolgáltatásai iránti keresletet vizsgáltam egy N=154 vállalkozói mintán. Az eredményekben megjelenik az, hogy a konkrétan definiált szolgáltatások mindegyikét fontosnak tartották a válaszadók. A felsőoktatási intézmény szolgáltatásai esetén a vállalati méretkategóriák nem minősülnek egységesen differenciáló tényezőnek. A felsőoktatási intézmény kutatási tevékenységét egységesen fontosnak és szükségesnek tartják a válaszadók, ennek kommunikációs felületeit azonban nem ismerik

    Az EU versenyképesség felfogása

    Get PDF
    Az előadás két témakört jár körül. Elsőként az EU szintjén értelmezett versenyképesség felfogás alakulását és jelenlegi jellemzőit foglalom össze. Ehhez elsősorban az EU angol nyelvű honlapján elérhető dokumentumokra támaszkodom. A feldolgozott dokumentumok a 2000 óta megjelenteket foglalják magukba, kiindulási pontként az ún. Lisszaboni Stratégiát tekintem. Ezt követően a Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképesség kutatásairól, különösen a versenyképesség felfogásáról adok rövid áttekintést
    corecore