Sugpiaq Russian Orthodoxy---Conceptual Analogy In Religious Syncretism In Nanwalek Alaska

Thesis (Ph.D.) University of Alaska Fairbanks, 2009Religious conversion is often highly unstable, can be nominal in nature, and may not have lasting effects on converted people and their culture. For the Sugpiaq of Nanwalek, however, Russian Orthodoxy has become "native" (and Native) in the sense that it has been incorporated into everyday Sugpiaq reality, and referred to as such by all in the community. Therefore, examining the unique history and practice of Orthodoxy in Nanwalek provides insight into the process of integration of a foreign religious idea into a new cultural environment. The focus of this dissertation is on contemporary Sugpiaq Russian Orthodoxy, as it is formulated in culture-specific analogies and conceptualized through the process of religious synthesis. In Sugpiaq Russian Orthodoxy, Russian traditions and Russian Orthodoxy are mediated through a Sugpiaq cultural logic to create and re-create a culturally specific religious identity. To better understand the process of internalization, this dissertation explores the interplay between Orthodox and traditional Sugpiaq understandings of power, hierarchy, social status, and authority. By doing so, it offers insight into how people interpret certain aspects of their religion according to their own ontological reality, in order to integrate foreign religious ideas into the local cultural context. Based on Sugpiaq Russian Orthodoxy, I propose a new term, conceptual analogy, which can be used to explore people's thought processes in assigning cultural significance to religious meaning, as well as through cultural dynamics that govern the selection and maintenance of religious affiliations. Although conceptual analogy is not restricted to one particular religious or cultural tradition the analogy that is conceptualized is always culture-specific. Therefore, conceptual analogies can be found in all situations where an ongoing conversation develops through syncretism, which is an inherent aspect of religion, as cultural internalization and re-conceptualization. Conceptualizing Russian Orthodoxy through Sugpiaq understandings of reality and fully integrating it into their community made it possible for people in Nanwalek to maintain their Orthodox faith. Thus, Russian Orthodoxy is no longer a foreign religious concept in Nanwalek, but rather a significant component of Sugpiaq identity

"Do the unemployed want to work?" Employee ability and the willigness of the unemployed

Among the numerous supposed reasons for unemployment, nowadays it is more and more frequently argued that the unemployed do not want to work. This view holds that welfare states’ support systems and the motivational tools they’ve applied so far are ineffective, and the situation which has arisen can be handled only with coercive measures. By examining the historical, economic and social background related to this opinion, this study aims to answer the following questions: Which values and interests make up the background of the endeavors to sanction the indolence of the unemployed? Why do a substantial number of people refuse to distinguish working ability from willingness to work? How do social and economic cycles influence the public’s opinion on voluntary unemployment? This paper reaches the conclusion that the thematisation of the laziness of the unemployed is always intensified during cycles of economic crises, and the problem can only be solved by making well-targeted economic decisions at the political level

Szolgáltatás vagy társadalmi kontroll?

Az utóbbi években a jóléti állam visszavonulása egyre erőteljesebbnek tűnik Magyarországon is. A társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, az egzisztenciális szükségletek kielégítésének garantálásában az állam részéről jelentős elmaradásokat tapasztalunk. A jóléti modell átalakulása, a gazdasági, társadalmi és politikai környezet változása szükségszerűen magával hozza a szociális munkások szerepének változását is. Ez a mind szélesebb körben tapasztalható szerepváltás komoly szakmai, etikai kérdéseket vet fel. A viták középpontjában a korábban jóléti ellátásokra, szolgáltatásokra koncentráló tevékenységek háttérbe szorulása és a szociális kontrollra irányuló elvárás erősödése áll. A tanulmány célja, hogy a tartósan munka nélkül lévő kliensekkel foglalkozó szociális szakemberek körében végzett kutatások alapján igazolja a szociális szakemberek szerepeivel kapcsolatos elvárások változását a szolgáltatástól a társadalmi ellenőrzés felé

„Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?”

A munkanélküliség számos feltételezett oka közül napjainkban egyre gyakrabban felmerülő érv, hogy a munkanélküliek nem akarnak dolgozni. E nézet szerint a jóléti államok eddig alkalmazott támogató rendszere, motivációs eszközei hatástalanok, a kialakult helyzetet csupán kényszerítő eszközökkel lehet kezelni. A tanulmány célja, hogy a fenti vélemény történeti, gazdasági, társadalmi hátterét vizsgálva választ adjon a következő kérdésekre: Milyen értékek, érdekek állnak a munkanélküliek dologtalanságát szankcionálni kívánó törekvések hátterében; miért nem tesznek sokan különbséget a munkanélküliek munkavállalói képessége és a munkavállalási hajlandósága között ; és végül: a társadalmi, gazdasági ciklusok hogyan befolyásolják az önkéntes munkanélküliségről formálódó közvéleményt. A tanulmány következtetése, hogy a munkanélküliek lustaságának tematizálása mindig gazdasági válságciklusok idején erősödik fel, s a problémára csak a politika színterén hozott jól célzott gazdasági döntések hozhatnak megoldást

„Esély vagy utópia?” A lokális munkaerőpiaci politika lehetőségei

Az utóbbi években mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon egyre gyakrabban említjük a lokális cselekvők szerepét. A lokális cselekvési tér kiemelése azonban kétélű dolog: egyfelől lehetőséget ad a cselekvő szerep felvállalására, másfelől a lokális cselekvők felelősségének túlértékeléséhez vezet. Ezt a kettősséget tapasztaljuk a foglalkoztatáspolitika világában és a mind szélesebbé és tartósabbá váló munkanélküliséggel szemben vívott küzdelem során

Hol dolgoznak a falusi fiatalok?

A lokális kötődés egyik meghatározó eleme a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetősége. Különösen fontosak ezek a tényezők az alacsony lélekszámúrurális térségek kisfalvaiban, ahol a termelési szerkezetben és a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt napjaink- ban egyre kevesebb a munkalehetőség. A megélhetést biztosító munka és jövedelem hiányában a falusi fiatalok körében általánossá vált az elvándorlás, a falvak elöregednek, elnéptelenednek. A falusi fiataloknak egy szűkebb köre azonban a településen marad és mellettük megjelennek a városi térségekből kitagozódó új betelepülők is. A 12 településen készült 104 interjúra épülő esettanulmány során arra keressük a választ, hogy a mintába került 19–25 éves fiatalok kényszerként vagy lehetőségként azonosítják, hogy egy kislélekszámú faluban élnek. Peremhelyzetű státuszukkal magyarázzák, hogy nincs más választásuk, mint az olcsónak tételezett falusi lét, vagy éppen ellenkezőleg, a vidéki életmódot preferáló tudatos választás eredményeként maradnak a kislélekszámú településeken? Tanulmányunkban a munkavállalási stratégiákra fókuszálva keressük a célcsoport lokális kötődésének dimenzióit és bemutatjuk az adott keretek között kialakuló foglalkozási karakte- reket is

A közfoglalkoztatás régi-új rendszere. Útközben az „Út a munkához” programban

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen keretek között , és milyen hatékonysággal működnek a rendszeres jóléti ellátásban részesülő, munkaképes, de nem dolgozó, aktív kereső korúak társadalmi integrációjára széles körben alkalmazott közfoglalkoztatási programok. A vizsgálat középpontjába a párhuzamosan futó közhasznú, közcélú és közmunka programok közül az „Út a munkához” programot állítottuk. Annak a hipotézisnek az érvényességét kutattuk, hogy a 2009. január 1-jén kezdődő „Út a munkához” program a munkanélküliek szempontjából nem hozott alapvető változást: a mutatók sem a foglalkoztatásba vontak számában, sem szerkezetében, sem a foglalkoztatás jellegében, sem a kimenetek irányában nem térnek el jelentősen a korábbi években szervezett közfoglalkoztatási programok együttes mutatóitól

A szociális földprogram társadalmi és munkaerőpiaci integrációs szerepe a vidéki Magyarországon

F

"Munka és tanulás". A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók munkatapasztalata

A napjainkban kialakult gazdasági és foglalkoztatási helyzet miatt különösen nehéz az ifjú generáció belépése a munka világába, és a fiatalok státusától függő, differenciált képet mutat. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a mintába bevont hallgatók milyen arányban rendelkeznek munkatapasztalattal, ezek a tapasztalatok mikor keletkeztek és milyen jellegűek. Feltételeztük, hogy a munkatapasztalat jelentősen meghatározza a munkába állás sikerességét, pozitív hatással van a foglalkoztathatóságra, javítja a munkavégző készséget, képességet és lehetőséget biztosít a "választásos" életútmodell kiteljesítésére. A munkavállalást alapvetően meghatározza egyfelől a nemekhez kötődő társadalmi szerepelvárás: a lányok többnyire önkéntes munkát végeznek, a fiúk kereső tevékenységet folyatnak már az első munkatapasztalat szerzés időszakában is. Kutatásunkban másfelől generációs korszakváltásnak lehetünk tanúi és szignifikáns különbségeket fedezhetünk fel a munkatapasztalatra vonatkozóan a vizsgálatba bevont országok között is