A MÉM NAK genetikus talajtérkép bemutatása és talajosztályozási kategóriáinak elemzése

Tanulmányunkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik jogelődje, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) által készített genetikus talajtérkép digitális állományát mutatjuk be. Az 1983-ban elkészült MÉM NAK talajtérkép az egyetlen olyan országos (1:200.000 méretarányú) kartográfiai munka, amely a jelenleg érvényes talajosztályozási rendszerünkből mind a 9 talaj főtípust, a 40 talajtípusból 36-ot, és a 86 altípusból 70-et jelenít meg, továbbá információval szolgál 28 különféle talajképző kőzetről és 9 fizikai féleségéről is. A vektoros térinformatikai állomány első verziója a 2000-es évek végén, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásával készült el. A Genetikus talajtérkép javításával jött létre a dolgozatban bemutatott állomány, amelyet kiválasztott területeken a földrajzi tájbeosztás középtájai és az SRTM modell magasság adatai segítségével értékeltünk és az Agrotopográfiai (AGROTOPO) Adatbázis vektoros állományának talajinformációival hasonlítottuk össze. A genetikus talajtérkép az országos talajtérképek evolúciójának fontos állomása. STEFANOVITS és SZŰCS térképét tekinthetjük a jelenkori talajosztályozás szerinti talajtérképezés első kartográfiai összegzésének, az AGROTOPO ezt adat tartalmában és a rajzolat részletességében továbbfejlesztette, majd a MÉM NAK talajtérkép a talajosztályozási egységek ábrázolása tekintetében jelentett előrelépést. A MÉM NAK genetikus talajtérkép alapot nyújthat koncepcionális talajtérképek elkészítéséhez és minden olyan munkához, amelyben a talajosztályozási kategóriákat érintő tematikus részletessége előnyt jelent

A mechanistic view of lipid membrane disrupting effect of PAMAM dendrimers

The effect of 5th generation polyamidoamine (PAMAM G5) dendrimers on multilamellar dipalmitoylphosphocholine (DPPC) vesicles was investigated. PAMAM was added in two different concentration to the lipids (10-3 and 10-2 dendrimer/lipid molar ratios). The thermal behavior of the evolved systems was characterized by DSC; while the structure and the morphology were investigated with small- and wide-angel X-ray scattering (SWAXS), freeze-fracture electron microscopy (FFTEM) and phosphorus-31 nuclear magnetic resonance (31P-NMR) spectroscopy, respectively. IR spectroscopy was used to study the molecular interactions between PAMAM and DPPC. The obtained results show that the dendrimers added in 10-3 molar ratio to the lipids generate minor perturbations in the multilamellar structure and thermal character of liposomes, while added in 10-2 molar ratio dendrimers cause major disturbance in the vesicular system. The terminal amino groups of the dendrimers are in strong interaction with the phosphate headgroups and through this binding dendrimers disrupt the regular multilamellar structure of DPPC. Besides highly swollen, fragmented bilayers, small vesicles are formed

A MÉM NAK genetikus talajtérkép bemutatása és talajosztályozási kategóriáinak elemzése

Tanulmányunkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik jogelődje, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) által készített genetikus talajtérkép digitális állományát mutatjuk be. Az 1983-ban elkészült MÉM NAK talajtérkép az egyetlen olyan országos (1:200.000 méretarányú) kartográfiai munka, amely a jelenleg érvényes talajosztályozási rendszerünkből mind a 9 talaj főtípust, a 40 talajtípusból 36-ot, és a 86 altípusból 70-et jelenít meg, továbbá információval szolgál 28 különféle talajképző kőzetről és 9 fizikai féleségéről is. A vektoros térinformatikai állomány első verziója a 2000-es évek végén, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásával készült el. A Genetikus talajtérkép javításával jött létre a dolgozatban bemutatott állomány, amelyet kiválasztott területeken a földrajzi tájbeosztás középtájai és az SRTM modell magasság adatai segítségével értékeltünk és az Agrotopográfiai (AGROTOPO) Adatbázis vektoros állományának talajinformációival hasonlítottuk össze. A genetikus talajtérkép az országos talajtérképek evolúciójának fontos állomása. STEFANOVITS és SZŰCS térképét tekinthetjük a jelenkori talajosztályozás szerinti talajtérképezés első kartográfiai összegzésének, az AGROTOPO ezt adat tartalmában és a rajzolat részletességében továbbfejlesztette, majd a MÉM NAK talajtérkép a talajosztályozási egységek ábrázolása tekintetében jelentett előrelépést. A MÉM NAK genetikus talajtérkép alapot nyújthat koncepcionális talajtérképek elkészítéséhez és minden olyan munkához, amelyben a talajosztályozási kategóriákat érintő tematikus részletessége előnyt jelent

Az atomi környezet hatása erősen kötött elektronok atomi átmeneteire = Effects of the atomic environment on atomic transitions of strongly bound electronic states

3d átmeneti fémek (Cu, Ni, Co) rezonáns KLL Auger átmeneteiben rezonáns Raman folyamatokat azonosítottunk és a spektrumok alakját értelmezni tudtuk a 4p be nem töltött elektronállapotok segítségével. Eredményeink szerint a 3d elemek KLL Auger átmeneteiben a multiplett felhasadást a szilárdtest környezet csak kis mértékben változtatja meg. A Cu és Ni fémek rezonáns KLL Auger spektrumaiban kezdeti, ill. végállapoti gerjesztéseknek megfelelő szatelliteket azonosítottunk modellszámításaink és a szatellit-intenzitások fotonenergiától való megfigyelt függése alapján. Szilárd Si és Ge belsőhéj fotoelektron és KLL Auger spektrumaiban meghatároztuk a különböző módusú plazmongerjesztésekből származó járulékokat, függésüket a fotonenergiától és a kísérleti geometriától, kimutatva a belsőhéj-vakanciakeltés jelentős szerepét. Elektron-visszaszórási kísérleteinkkel és az elektrontranszport modellezésével meghatároztuk Ge esetében az elektronok rugalmatlan szórási hatáskeresztmetszetét és közepes szabad úthosszát (IMFP) széles energiatartományban. Eljárásokat dolgoztunk ki és alkalmaztunk különböző anyagoknál az IMFP felületi effektusokra történő korrigálására. Igazoltuk, hogy a rugalmasan visszaszórt elektronok spektroszkópiája alkalmas a felületi H kimutatására és a többszörös szórást figyelembe vevő szimulációnkkal kvantitatíve értelmeztük a polietilénről rugalmasan visszaszórt elektronok spektrumát. A kemény röntgensugárzással keltett elektronok nagy energiafelbontású spektroszkópiájának módszerét sikeresen alkalmaztuk röntgendetektor-válaszfüggvények, ill. ötvözetek komponensei közötti töltésátadás meghatározásában | Resonant Raman processes were identified in the resonant KLL Auger transitions of 3d metals (Cu, Ni, Co). The shape of the Auger lines was interpreted by the help of the unoccupied 4p electronic states. Our results show that the solid environment causes only a small change in the multiplet structure of the KLL Auger spectra of 3d metals. Satellites due to initial or final state excitations were identified in the resonant KLL Auger spectra of Cu and Ni metals, on the basis of our model calculations and of the observed dependence of the satellite intensities on the photon energy. In the core photoemission and KLL Auger spectra of solid Si and Ge, the contributions of plasmon excitations of various mode (dependending on photon energy and experimental geometry) were quantitatively interpreted, showing the great role of core vacancy production. From electron backscattering experiments and modeling the electron transport the cross section of inelastic scattering and the inelastic mean free path (IMFP) of electrons in Ge were determined in a wide energy range. Procedures were elaborated and applied for various materials for correcting IMFPs for surface effects. The applicability of the elastic peak electron spectroscopy for identification of surface H was proved and using our simulation accounting for multiple scattering, the spectrum of electrons backscattered elastically from polyethylene was interpreted quantitatively. The high resolution spectroscopy of electrons excited by hard X-rays was used successfully in determining response function of X-ray detectors and charge transfer between components of alloys

Can aquatic macrophytes be biofilters for gadolinium based contrasting agents?

The use of gadolinium-based contrasting agents (GBCA) is increasing because of the intensive usage of these agents in magnetic resonance imaging (MRI). Waste-water treatment does not reduce anthropogenic Gd-concentration significantly. Anomalous Gd-concentration in surface waters have been reported worldwide. However, removal of GBCA-s by aquatic macrophytes has still hardly been investigated. Four aquatic plant species (Lemna gibba, Ceratophyllum demersum, Elodea nuttallii, E. canadensis) were investigated as potential biological filters for removal of commonly used but structurally different GBCA-s (Omniscan, Dotarem) from water. These plant species are known to accumulate heavy metals and are used for removing pollutants in constructed wetlands. The Gd uptake and release of the plants was examined under laboratory conditions. Concentration-dependent infiltration of Gd into the body of the macrophytes was measured, however significant bioaccumulation was not observed. The tissue concentration of Gd reached its maximum value between day one and four in L. gibba and C. demersum, respectively, and its volume was significantly higher in C. demersum than in L gibba. In C. demersum, the open-chain ligand Omniscan causes two-times higher tissue Gd concentration than the macrocyclic ligand Dotarem. Gadolinium was released from Gd-treated duckweeds into the water as they were grown further in Gd-free nutrient solution. Tissue Gd concentration dropped by 50% in duckweed treated by Omniscan and by Dotarem within 1.9 and 2.9 days respectively. None of the macrophytes had a significant impact on the Gd concentration of water in low and medium concentration levels (1-256 mu g L-1). Biofiltration of GBCA-s by common macrophytes could not be detected in our experiments. Therefore it seems that in constructed wetlands, aquatic plants are not able to reduce the concentration of GBCA-s in the water. Furthermore there is a low risk that these plants cause the accumulation of anthropogenic Gd in the food chain. (C) 2017 Published by Elsevier Ltd

Thermotropic and structural effects of poly(malic acid) on fully hydrated multilamellar DPPC–water systems

The thermotropic and structural effects of low molecular weight poly(malic acid) (PMLA) on fully hydrated multilamellar dipalmitoylphosphatidylcholine (DPPC)-water systems were investigated using differential scanning calorimetry (DSC), small-angle X-ray scattering (SAXS), and freeze-fracture transmission electron microscopy (FFTEM). Systems of 20 wt% DPPC concentration and 1 and 5 wt% PMLA to lipid ratios were studied. The PMLA derivatives changed the thermal behavior of DPPC significantly and caused a drastic loss in correlation between lamellae in the three characteristic thermotropic states (i.e., in the gel, rippled gel and liquid crystalline phases). In the presence of PBS or NaCl, the perturbation was more moderate. The structural behavior on the atomic level was revealed by FTIR spectroscopy. The molecular interactions between DPPC and PMLA were simulated via modeling its measured infrared spectra, and their peculiar spectral features were interpreted. Through this interpretation, the poly(malic acid) is inferred to attach to the headgroups of the phospholipids through hydrogen bonds between the free hydroxil groups of PMLA and the phosphodiester groups of DPPC