A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2013=Results of Hungarian FADN Farms 2013

1. 2013-ban az előző évhez képest a mezőgazdaság jövedelmezősége országos szinten nem változott jelentősen. Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 1 százalékkal (138,04 ezer forint/hektár), a társas gazdaságoké 16 százalékkal csökkent (77,81 ezer forint/hektár). A nettó hozzáadott érték – 2012-höz hasonlóan – országos szinten stagnált. 2. Az egy hektárra jutó beruházások átlagos értéke 96,75 ezer forint, az ehhez közvetlenül kapcsolódó támogatások nagysága 7,00 ezer forint volt hektáronként. A beruházások értéke 26 százalékkal, a folyósított beruházási támogatások összege pedig 44 százalékkal nőtt a megelőző évhez viszonyítva. 3. A beruházások számottevő bővülése a vállalkozások finanszírozásában is érzékelhető változást hozott, amellyel egy több éves trend dőlt meg. A mezőgazdaságban nagymértékben növekedett a hosszú lejáratú pénzintézeti finanszírozás: a hosszú lejáratú kötelezettségek 26 százalékkal bővültek és ezen belül különösen kedvező, hogy a beruházási és fejlesztési hitelek 54 százalékkal emelkedtek. 4. A földárak növekedése 2013-ban sem torpant meg: a szántóterület ára – az inflációt meghaladóan – 7,7 százalékkal emelkedett (622,2 ezer forint/hektárra). Ezzel összefüggésben a földbérleti díjak is – 4,2 százalékkal – növekedtek

AZ APRÓVAD, MINT AZ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK HATÁSINDIKÁTORA – MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS

Az Európai Unió számos tagországában hoztak létre agrár-környezetgazdálkodási programokat, melyek az intenzív mezőgazdaság káros hatásait hivatottak mérsékelni. Eredményességüket komoly szakmai vita kíséri, mely pusztán gazdasági jelentőségük miatt is kiemelt fontossággal bír. Hazánkban 2014-ben zárult le az Agrár-környezetgazdálkodási Támogatási Rendszer (AKG) 5 éves ciklusa. Ennek apróvadfajokra gyakorolt hatásának felmérésével a Vadvilág Megőrzési Intézetet bízta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az apróvadfajok – kiemelten a mezei nyúl (Lepus europaeus) – kiváló bioindikátorai a hasonló programoknak, illetve a mezei ökoszisztémáknak, az extenzív gazdálkodási módoknak. Állományváltozásuk számos egyéb, sok esetben veszélyeztetett, nehezen megfigyelhető faj állományalakulását is jelzi. Az AKG és az apróvadállományok kapcsolatát kis és nagy térléptékű elemzésekkel is vizsgáltuk, előbbiek magukba foglalták a széles körben alkalmazott állománybecslési, területhasználat-elemzési módszereket, utóbbiak pedig az Országos Vadgazdálkodási Adattár állománybecslési- és terítékadatait vetették össze az AKG-ben résztvevő mezőgazdasági parcellák adataival. Ezen adatsorok kiértékelése által lehetővé vált az AKG gyakorlati eredményeinek minél pontosabb felmérése, valamin kialakításra került egy, a jövőben is jól használható monitoring-rendszer a későbbi programok ellenőrzésére

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2012=Results of Hungarian FADN Farms 2012

A kiadvány 1599 egyéni gazdaság és 385 társas vállalkozás feldolgozott adatát tartalmazza. A mintavételre kijelölt gazdaságok üzemtípus, méret és gazdasági forma szerint reprezentálják a magyarországi árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokat (106 ezer gazdaságot). A 2009-es pénzügyi válság óta folyamatosan növekszik a mezőgazdaság jövedelmezősége, bár 2012-ben a növekedés üteme jelentősen lassult. Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 6 százalékkal, a társas gazdaságoké 7 százalékkal növekedett. A növénytermesztés átlag alatti hozamait a kedvező árváltozás kompenzálta, illetve éves szinten az állati termékek árai is meghaladták az előző évit. A nettó hozzáadott érték alapján a legnagyobb mértékben – 48 százalékkal – a sertéstartó gazdaságok növelték a jövedelmüket. Jelentős mértékben – 25 százalékkal – bővült a zöldséghajtató gazdaságok jövedelme, továbbá 10 százalék körül bővült a baromfitartó és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok jövedelme. A szántóföldi növénytermesztők és a tejelő tehenészetek jövedelme stagnált, a húsmarha- és juhtartók, valamint a gyümölcstermesztő gazdaságok jövedelme 10 százalék körüli értékben csökkent, ugyanakkor a jövedelem jelentősen visszaesett a vegyes gazdaságoknál (25 százalékkal) és a szőlőtermesztőknél (32 százalék)

A tesztüzemi információs rendszer 2009. évi eredményei=Results of Hungarian FADN Farms 2009

Az európai uniós csatlakozás óta először csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek csak 8 százalékkal csökkentek, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem visszaesését. A nettó hozzáadott érték 35%-kal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36%-kal csökkent (43,2 ezer forint/hektárra), addig a társas gazdaságoké 66%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A társas gazdaságok nagyobb mértékű eredménycsökkenése a pénzügyi válság hatásaival van összefüggésben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései 2009-ben fűtötték a beruházásokat, ezzel szemben a pénzügyi válság szűkítette a vállalkozások forrásait. A két egymással ellentétes folyamat miatt a gazdaságok nagyobbik része – különösen a társas vállalkozások – a termelés finanszírozása elől volt kénytelen elvonni forrásokat, így csökkentették az input-anyag ráfordításokat, melynek következtében a hozamok is alacsonyabbak lettek. A fizetőképesség fenntartása és a fejlesztések miatt a mezőgazdasági vállalkozások nyomott áron értékesítették készleteiket. Ez az aktivált saját teljesítmények évek óta növekvő értékét 59%-kal mérsékelte. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a korábbi években felhalmozott készletek részben ellensúlyozták a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A beruházások a tavalyi évhez hasonlóan tovább növekedtek (10%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) hektáronként a meghaladta 29 ezer forintot. A beruházások emelkedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, de több év után az ingatlan beruházások is 16%-kal bővültek. A tenyészállat beruházások szinten maradtak. Az egyéni gazdaságok esetében az átlagnál jóval magasabb mértékben bővültek a beruházások. Esetükben az egy hektárra jutó beruházások értéke 55,1 ezer Ft volt, amely egy harmaddal magasabb az előző évinél. A nettó beruházás 14,7 ezer Ft/ha volt, így a befektetések 2009-ben – az Európai Uniós csatlakozás óta először – már a nettó állóeszköz-állomány növekedését szolgálták. A társas vállalkozások esetében 2009-ben először mértük fel az üzemtulajdonosoktól bérelt mezőgazdasági terület arányát. Ez a korábban igen tág határértékek között becsült arány 15,1%. Azok az üzemek, amelyek a tulajdonosoktól (saját maguktól) bérelnek földet, 10%-kal magasabb bérleti díjat fizetnek hektáronként. A jövedelmeket Európai Uniós (EU-27) összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemek az átlag 65,9%-át érik el. Bár a tesztüzemi rendszer csak a 2 EUME feletti üzemekről gyűjt adatokat, az ennél kisebb gazdaságok jövedelme is becsülhető a KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásából nyert termelési szerkezeti és munkaerő-felhasználási adatok segítségével. A 2 EUME alatti egyéni gazdaságok részesedése a mezőgazdasági területből 7%, az állatlétszámból 17%, az egy főre jutó nettó hozzáadott érték 222 ezer forint. Ez kevesebb, mint havi 20 ezer forint, ami nem elegendő egy fő megélhetéséhez, viszont sok esetben fontos jövedelem-kiegészítés lehet. A 2 és 4 EUME közötti üzemeknél az egy főre jutó nettó hozzáadott érték ennél egy nagyságrenddel magasabb, meghaladja az egymillió forintot. A 16 EUME feletti egyéni gazdaságok munkajövedelmezőségi mutatói alig maradnak el a hasonló méretű társas gazdaságok mutatóitól, míg a 16 EUME alatti üzemek kedvezőtlenebb munkajövedelmezőségi mutatókkal rendelkeznek. A földárak növekedése 2009-ben 3,4%-ot tett ki. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 457 ezer Ft volt. A földbérleti díjak a földárral megegyező mértékben 3,6%-kal emelkedtek 2009-ben. Egy hektár szántó bérleti díja átlagosan 23 329 Ft volt

Az infláció hatásai a vállalatértékelésben

A tanulmány első része elméleti síkon, az infláció és a vállalati gazdálkodás speciális, de nem teljesen önkényes feltételrendszerében vizsgálja az infláció vállalatértékre gyakorolt hatásait. A második részben a szerző megkísérli az előzetesen megfogalmazott következtetéseket a magyar gazdaságra vonatkozóan aktualizálni

A részvényesi értékmaximalizálás elméleti háttere

A tanulmány célja a részvényesi értékmaximalizálás vállalatelméleti hátterének rövid áttekintése, a részvényesi érték definiálása és a koncepció alkotóelemeinek a bemutatása. Az első fejezet a részvényesi értékmaximalizálás vállalatelméleti hátterét ismerteti felhasználva a neoklasszikus elméletből, összefoglalva a megbízó-ügynök elméletet, utalva a felelős vállalat koncepció kialakulására és a modern vállalati pénzügyek fejlődésére. A második fejezet a fogyasztói értékből kiindulva a vállalati érték meghatározásán keresztül definiálja a részvényesi értéket, és bemutatja miért az érték - cash-flow - a legjobb teljesítménymérce; levezetve a szabad cash-flow egy lehetséges felépítését. A harmadik fejezet meghatározza az értékteremtő folyamatok és értékteremtő tényezők fogalmát

A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata = The relationship between renewable energy consumption, net energy import, greenhouse gas emission and human capital

L

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2011=Results of Hungarian FADN Farms 2011

A kiadvány 1537 egyéni gazdaság és 388 társas vállalkozás feldolgozott adatát tartalmazza. A mintavételre kijelölt gazdaságok üzemtípus, méret és gazdasági forma szerint reprezentálják a magyarországi árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokat (106 ezer gazdaságot). A mezőgazdaság jövedelmezőségében a 2009-es visszaesést követő fellendülés tovább folytatódott. 2011-ben a nettó hozzáadott érték 194,6 ezer forint/ hektárral csúcsértéket ért el, mely 47 százalékos emelkedést jelent. A 2011-es nagymértékű bővülés legfontosabb sajátossága, hogy a hozamok és az árak is egyszerre növekedtek. Ennél kisebb mértékben emelkedtek a költségek (16 százalékkal), így a növekvő támogatások is hozzájárultak a jövedelem emelkedéséhez. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 71 százalékkal, addig a társas vállalkozásoké – az eredményüket több mint megduplázva – 139 százalékka