Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért. Vezetői összefoglaló

Az utóbbi években több tanulmány rámutatott, hogy aggasztóan visszaesett a fiatalság érdeklődése a kulcsfontosságú természettudományok (2) és a matematika iránt. Annak ellenére, hogy számos projekt és kezdeményezés van folyamatban a trend megfordítására, egyelőre csak a fejlődés visszafogott jelei mutatkoznak. Ha nem kerül sor hatékonyabb fellépésre, Európa hosszú távú kapacitásai az innováció, valamint az innovációhoz szükséges kutatások terén hanyatlani fognak. Ezen felül a népesség egészét nézve, egy olyan társadalomban, amely egyre nagyobb mértékben támaszkodik a tudás felhasználására, a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzését is egyre nagyobb veszélyben látjuk

Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért. Vezetői összefoglaló

Formación militar a un costado del Capitolio Nacional, durante la ceremonia de trasmisión de mando.Enrique Olaya Herrera (Guateque, noviembre 12 de 1880 - Roma, febrero 18 de 1937) ocupó la presidencia de Colombia en el periodo 1930-1934. Sucedió en el cargo al conservador Miguel Abadía Méndez. La elección presidencial de Olaya significó la caída de la hegemonía conservadora y el inició de la llamada República Liberal (1930-1946). Gumersindo Cuéllar registro la trasmisión del mando, llevada a cabo el 7 de agosto de 1930. Durante el gobierno de Olaya, se adelantaron reformas sociales, en especial relacionadas con la protección a los sectores obreros y campesinos; se fomentó la industria nacional; se adelantaron importantes obras públicas; se apoyó el desarrollo de la infraestructura de transporte, por medio de la construcción de carreteras, fomento del sistema de ferrocarriles, y el impulso a la infraestructura portuaria; también se estimuló la educación pública; entre otros aspectos. Reformas que luego se adelantaría, de manera más radical, durante la llamada “Revolución en marcha”, nombre con el que se conoció el primer periodo presidencial de Alfonso López Pumarejo (1934-1938)

Governance traditions and narratives of public sector reform in contemporary France.

This article explores the basic traditions of governance in contemporary France and the narratives of public sector reform associated with them. It should be stressed right from the outset that this article does not aim to describe the set of public sector reforms that have been implemented in France in the last ten years or so. Instead, the aim is to demonstrate the similarities and differences between the narratives of the left and the right with regard to these reforms and to show how these narratives help to explain the types of reform that have been enacted. The basic argument is that there is a certain commonality to both the left and the right with regard to their narratives of public sector reform. At the same time, though, there are differences of emphasis both within each tradition and between the two main traditions themselves. Except where indicated, all translations are the author's own

Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért : vezetői összefoglaló

Az utóbbi években több tanulmány rámutatott, hogy aggasztóan visszaesett a fiatalság érdeklődése a kulcsfontosságú természettudományok (2) és a matematika iránt. Annak ellenére, hogy számos projekt és kezdeményezés van folyamatban a trend megfordítására, egyelőre csak a fejlődés visszafogott jelei mutatkoznak. Ha nem kerül sor hatékonyabb fellépésre, Európa hosszú távú kapacitásai az innováció, valamint az innovációhoz szükséges kutatások terén hanyatlani fognak. Ezen felül a népesség egészét nézve, egy olyan társadalomban, amely egyre nagyobb mértékben támaszkodik a tudás felhasználására, a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzését is egyre nagyobb veszélyben látjuk

Interview about the French Overseas Territories

Michel ROCARD's political doctrine since 1982 as far as the French overseas territories are concerned, was to give them the means to develop their own economic autonomy. This was reflected in the "contractual plans", the development of the power of the Region, the end of the principle of exclusivity and the creation of the University of the Pacific. Thanks to a large degree of institutional autonomy, and a large amount of public investment, these "DOMTOMs" have now the means required for their political, economical and cultural development.La doctrine politique de Michel ROCARD vis-à-vis des DOM-TOM depuis 1982 a été de leur fournir les moyens d'assurer leur autonomie économique : mise en place des « contrats de plan », développement du pouvoir des régions, fin du principe de « l'exclusive », création de l'Université du pacifique, etc. Compte tenu de la large autonomie institutionnelle et des transferts financiers publics actuels, ces DOM-TOM dispose désormais des moyens politiques, économiques et culturelles de leur développement

Patents and Liberties

Conference of Michel Rocard, Collège International de philosophie, Paris, 01/2006. The original french version is available in Les Cahiers Sens Public, "L'Internet entre savoirs, espaces publics et monopoles", n°7/8, octobre 2008

L’économie sociale et solidaire : une perspective Nord-Sud, discours de clôture

Cette contribution est la retranscription du discours de clôture qu’a tenu Michel Rocard lors de la rencontre « Globalisation de la solidarité » qui se déroulait à Québec du 9 au 12 octobre. Revenant sur l’unification des mouvements coopératifs, mutualistes et associatifs au sein de l’économie sociale, il précise les trois dynamiques essentielles de cette économie : la production de services, la volonté collective d’insérer professionnellement et socialement les populations exclues du marché du travail et la création d’activités sur des territoires défavorisés. Michel Rocard développe ensuite quelques thèmes centraux pour l’économie sociale et solidaire : le développement local, le financement de la création d’entreprises sociales et solidaires, le commerce équitable. Au-delà des querelles sémantiques, Michel Rocard plaide pour une recherche systématique de solidarités et de complémentarités entre toutes les initiatives qui partagent les valeurs de la démocratie.In this transcript of the closing speech given at the « Globalization of solidarity » conference, which took place in Quebec on October 9-12, Michel Rocard explains his conception of the social economy. The cooperative, mutualist and non-profit movements come together in the social economy, and he identifies its three main features. These are the production of services, the collective determination to integrate socially and professionally populations excluded from the labor market, and job creation in poor communities. He then examines a few key issues of the social economy, which are community development, funding the creation of social enterprises, and fair trade. Beyond the arguments over terminology, Michel Rocard calls for a systematic search for solidarity and complementarity among the initiatives, which all share the values of democracy