A személy- és csoportközi értékelés pszichológiai szempontú elemzése elbeszélő szövegekben

A Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének és az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének narratív pszichológiai kutatócsoportja egy, az automatizált narratív pszichológiai tartalomelemzést lehetvé tev módszer fejlesztésén dolgozik. A módszer az élettörténeti – önéletrajzi és csoporttörténeti – szövegek számítógéppel támogatott elemzésével olyan nyelvi markereket azonosít, amelyek szövegbeli mintázata összefüggésbe hozható különböz pszichológiai dimenziókkal, így a kapott kvantitatív adatok alapján a személyes ill. csoportidentitás állapotaira és folyamataira vonatkozó diagnosztikus és prediktív következtetések tehetk. A kutatócsoport több, azonos elven mköd számítógépes elemzeszközt, modult fejlesztett ki, melyek mindegyike egy-egy meghatározott pszichológiai dimenzió nyelvi markereit vizsgálja. A modulok a NooJ nyelvtechnológiai rendszerben mködnek, amely lehetvé teszi a digitalizált szövegek megadott szempontok alapján történ morfológiai és szintaktikai elemzését, és erre épülve meghatározott nyelvi alakzatok azonosítását a szövegeken belül. A cikk a személy- és csoportközi értékelés moduljának elméleti hátterét és technikai megvalósítását mutatja be

A csoportközi értékelés mint a csoporttrauma érzelmi feldolgozásának indikátora a nemzeti történelem elbeszéléseiben

Egy hosszmetszeti tartalomelemzéses vizsgálatban a csoportközi értékelés mintázatait tártuk fel 1920 és 2000 között kiadott magyar középiskolai történelemtankönyvek trianoni békeszerzdésrl szóló narratíváiban. A történelmi id elrehaladtával változó narratív konstrukciókban a küls és a saját csoportra vonatkozó értékelések olyan eloszlási mintázatait tártuk fel három szemantikai dimenzióban, amelyek a pozitív csoportidentitást fenyeget traumatikus esemény érzelmi feldolgozására jellemzek. A szövegelemzést a NARRCAT (Narrative Psychological Content Analytical Tool) számítógépes tartalomelemz eszköz csoportközi értékelés moduljával végeztük, melyet a PTE Pszichológiai Intézet és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet közös narratív pszichológiai kutatócsoportja fejlesztett ki. A komplex elemzeszköz a NooJ nyelvtechnológiai rendszerben mködik, amely lehetvé teszi meghatározott, szószint feletti nyelvi alakzatok azonosítását nagy terjedelm szövegbázisokban

The Role of Perceived In-Group Moral Superiority in Reparative Intentions and Approach Motivation

Three studies examined how members of a national group react to in-group wrongdoings. We expected that perceived in-group moral superiority would lead to unwillingness to repair the aggression. We also expected that internal-focused emotions such as group-based guilt and group-based shame would predict specific, misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation toward the victim groups. In Study 1, facing the in-group’s recent aggression, participants who believed that the Hungarians have been more moral throughout their history than members of other nations, used more exonerating cognitions, experienced less in-group critical emotions and showed less willingness to provide reparations for the members of the victim group. Study 2 and Study 3 confirmed most findings of Study 1. Perceived in-group moral superiority directly or indirectly reduced willingness to provide either general or specific reparations, while internally focused in-group critical emotions predicted specific misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation. The role of emotional attachment to the in-group is considered

Towards a Narrative Understanding of Victimhood : The Perception of Intergroup Conflicts in Light of Past Ingroup Victimization

The present study explores the role of linguistic compositional characteristics in transmitting collective victimhood beliefs. Experimentally manipulated excerpts of history textbooks were used to examine the perception of the victim position of national outgroups and its intermediary social psychological processes with Hungarian (N = 415) and Finnish (N = 116) participants. The results reveal that the narrative composition of the victimhood narrative had a significant effect on the perception of the target groups’ victimhood position. The evaluation of the groups changed according to which variant of the story was introduced. The results demonstrate that the perception of a perpetrator group can be changed purely by means of narrative construction and that their actions can acquire a “victim tone”. This effect is present in both the Hungarian and Finnish samples, suggesting that narrating an event of victimhood has certain universal characteristics, although their effect is partially dependent on the national-historical-cultural contexPeer reviewe

Narrative Language as an Expression of Individual and Group Identity

Scientific Narrative Psychology integrates quantitative methodologies into the study of identity. Its methodology, Narrative Categorical Analysis, and its toolkit, NarrCat, were both originally developed by the Hungarian Narrative Psychology Group. NarrCat is for machine-made transformation of sentences in self-narratives into psychologically relevant, statistically processable narrative categories. The main body of this flexible and comprehensive system is formed by Psycho-Thematic modules, such as Agency, Evaluation, Emotion, Cognition, Spatiality, and Temporality. The Relational Modules include Social References, Semantic Role Labeling (SRL), and Negation. Certain elements can be combined into Hypermodules, such as Psychological Perspective and Spatio-Temporal Perspective, which allow for even more complex, higher level exploration of composite psychological processes. Using up-to-date developments of corpus linguistics and Natural Language Processing (NLP), a unique feature of NarrCat is its capacity of SRL. The structure of NarrCat, as well as the empirical results in group identity research, is discussed