Dinamikus egyensúlyok víziója és lehetősége a szociálismunkás - képzésben II.

A kétrészes tanulmány a hazai szociális munka professzionalizációját, változásait, az elmúlt harminc év szociálismunkás-képzési gyakorlatát és fejlődését, legfontosabb eredményeit és problémáit alapul véve próbál megközelítéseket és szempontokat adni a képzés legáltalánosabb kérdéseiben. Új paradigmaként különböző egyensúlyok vízióját és lehetőségeit teszi a fókuszba, így az értelmiségi–„technikusi/technokrata” szakember képének, a képzésben együttműködők, az elmélet– gyakorlat, a képző folyamat, valamint a képzés–praxis–kutatás egyensúlyainak kérdéseit. Mindezekkel segítséget kíván adni a képzésfejlesztés kérdéseivel foglalkozó és a képzés gyakorlatában dolgozó szakemberek számára

Dinamikus egyensúlyok víziója és lehetősége a szociálismunkás-képzésben I.

A kétrészes tanulmány a hazai szociális munka professzionalizációját, változásait, az elmúlt harminc év szociálismunkás-képzési gyakorlatát és fejlődését, legfontosabb eredményeit és problémáit alapul véve próbál megközelítéseket és szempontokat adni a képzés legáltalánosabb kérdéseiben. Új paradigmaként különböző egyensúlyok vízióját és lehetőségeit teszi a fókuszba, így az értelmiségi – „technikusi/technokrata” szakember képének, a képzésben együttműködők, az elmélet–gyakorlat, a képző folyamat, valamint a képzés–praxis–kutatás egyensúlyainak kérdéseit. Mindezekkel segítséget kíván adni a képzésfejlesztés kérdéseivel foglalkozó és a képzés gyakorlatában dolgozó szakemberek számára

Képzés a szociális munkában – szociális munka a képzésben

 &nbsp

A szociálismunkás-képzés dilemmái a tanterv- és képzésfejlesztés tükrében

A tanulmány egy olyan, nagyobb kutatás része, amely a magyarországi szociálismunkás-alapképzés fejlődési tapasztalatait, értékeit, eredményeit, erős és gyenge pontjait, nehézségeit, ellentmondásait, dilemmáit és ezek összefüggéseit vizsgálja. A kutatás során egyebek közt négy különböző, egymásra épülő és egymásból következő interjúsor készült: elsőként nem strukturált, második és harmadikként egy-egy strukturált és negyedikként fókusz-group kérdéseket tettek föl a kérdezők. Jelen tanulmány a szociálismunkás-képző iskolák szakvezetőivel lefolytatott, nem strukturált interjúk tapasztalatait mutatja be és elemzi

Megközelítések a szociális munkás-képzés fejlesztéséhez III.

A hazai és a nemzetközi, de főleg az európai szakmai tapasztalatok, a szakirodalomban megjelent teoretikus elemzések és a különböző szakmai viták alapján három egymásra épülő tanulmány a szociális képzések alapvető összefüggéseire, a „MIT, MIÉRT, HOGYAN tanítsunk, és a MILYEN KERETEKBEN történjék a szociális munkás-képzés” kérdésekre keresi a válaszokat. Az első tanulmány a szakmai tudás és a kompetencia-alapú képzés néhány kérdését vizsgálta meg. A második választ kívánt adni arra, hogy milyen módszerekkel, tanulási stratégiákkal, eszközökkel ruházza fel a képzés a diákokat szociális munkás tevékenységük végzésére, azaz a képzés metodikai kérdéseire kereste a válaszokat (Budai 2006, 2007). Jelen tanulmány a brit szakirodalomra támaszkodva és a Global Standards-ek hátterében a curriculum- és a rendszer-szemléletű képzésfejlesztés előnyeiről és lehetőségeiről, a tantervről magáról mint a képzés keretéről, valamint a permanens tanterv- és képzésfejlesztés néhány, kiemelhetően fontos összefüggéséről kíván áttekintést adni. A három tanulmány szorosan összefügg egymással, így az alábbi tanulmány megértéséhez és használatához szükséges az előzők ismerete

A szociálismunkás-képzés dilemmái a tanterv- és képzésfejlesztés tükrében II.

A tanulmány egy olyan, nagyobb kutatás része, amely a magyarországi szociálismunkás-alapképzés fejlődési tapasztalatait, értékeit, erős és gyenge pontjait, nehézségeit, ellentmondásait, dilemmáit és ezek összefüggéseit vizsgálja. A kutatás során négy, egymásra épülő és egymásból következő interjúsor készült. A nem strukturált interjúk tapasztalatait korábban már bemutattuk. Jelen tanulmány a strukturált interjúk tapasztalatait mutatja be és elemzi