Budai, István

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

SZEMLEa civil életmód tu dományágai: táplálkozás egészség háztartás gazdálkodás környezettudo­mány \filozofia antropológiajogtudománypolitológia^-síervezet- és vezetéstudományandragógia^művelődéstudományX \E szakok mindegyike multidiszciplináris jellegű: más-más arányban mindegyik több tudomány ill. határtudomány vagy tudományág találkozási pontján lévő ismeretekből me- rftkezik. Emiatt is fontos e tudományok művelőinek együttműködése a képzés minősé­gének az érdekében.S. FARAGÓ MAGDOLNAA szociálpedagógus-képzés kezdetei MagyarországonA magyarországi felsőfokú szociális szakképzés nyolcvanas évek második felétől kez­dődő folyamatában sajátos szerepe van a szociálpedagógus-képzésnek. 1991. szep­temberében megtörtént a szakalapítás; ma az esztergomi tanítóképző, az egri tanárkép­ző és a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskolán folyik szociálpedagógus-képzés. Legál­talánosabb összefüggései szempontjából három, egymással kapcsolatban lévő kardiná­lis kérdést javaslok vitára, átgondolásra.A „m egrendelők"és a képzés viszonya, azaz m ilyen szakembert vár(hat) a terep ?Ténykérdés, hogy gyermekvédelmi tevékenység jól/rosszul eddig is folyt a szociális, gyermek- és nevelési/oktatási intézményrendszerben, s tudjuk, hogy a közelmúlt és jelen társadalmi, gazdasági, politikai változásai előtérbe helyezték a gyermekjóléttel össze­függő társadalmi szükségleteket is. Ám ma még elenyésző a képesített szociális szak­emberek száma, és az e területen dolgozó kollégák tömegesen nem fogalmaznak meg a képzéssel szembeni konkrét elvásárokat. így a szociálpedagógusok kompetenciáinak, szakmai határainak, viszonyrendszerének meghatározása is inkább a képző intézmé­nyekre marad, még akkor is, ha ezek munkájuk nélkülözhetetlen velejárójaként szorosan együttműködnek a terep, intézményeivel és prominens képviselőivel, munkatársaival.54SZEMLEA kérdés teljesebb átgondolásához a humán ökológiai, rendszerszemléletű megköze­lítést javaslom kiindulásul, mely szerint a segítő szakma és szakember -  így a szociál- pedagögus is -  az ember (jelen esetben a gyerek) és környezetére összpontosít. Aszo­ciális problémák többszörösen összetett voltából következően a mikro- és makroössze- tevők feltárására, azok kritikai elemzésére vállalkozik, és ezek alapján minimálisan a megbomlott egyensúly visszaállítására, maximálisan pedig magasabb rendű egyensúly kialakítására törekszik.A segítő szakember célja így tehát a kliens (gyerek) támogatása, a problematikus kör­nyezet változtatásának elősegítése, valamint e kettő egymáshoz illesztése.Mindebből két következtetés kívánkozik: Egyfelől az alapképzés szintjén célszerűnek látszik elsősorban funkcióra, feladatra, széles területre képezni, azaz az óvodára, isko­lára és ezen intézmények „köré", a gyermekjóléti szolgálatokra, és célszerű felül­emelkedni az azonnali specializálódó képzés kísértésén. Másfelől a szociálpedagógus- képzés is rendszerszemléletűnek tekinthető a szakmai tudás megítélése, a képző hely és környezete, a diákok (alkotó csoportjaik), oktatók (és stábjaik) stb. vonatkozásábanA képzés helye a felsőoktatás rendszerében -  dilemmáiA szociálpedagógus-képzés egyrészt a pedagógusképzés keretei közül nőtt és nő ki. A pedagógia önmegújulása során eljutott a fontos felismerésig, miszerint a jövőben min­den pedagógusnak a jelenleginél jelentősebb és szűnvonalasabb szociális szaktudásra, érzékenységre és képességekre van szüksége. Beépítendő e tartalom tehát a pedagó­gusképzés egészébe. De nem lehet minden tanító, tanár egyben szociálpedagógus, utóbbiak képzése a fent már említett specifikus célkitűzésekből eredeztethető.Másrészt az elindított szociálismunkás-képzések részeként, előszakosodásként is tör­ténnek specializálódások az iskolai szociális munkára, vagy a gyermekjólétre, -védelem­re. A természetes folyamatok eredményeként létrejött helyzet feszültségeket is indukál, de talán az ügy előnyére szolgálhat, hogy a pedagógus és szociális szakma egyaránt fontosnak tartja e határterületet. A közös érdekek felismerése, kezelése, az együttműkö­dések és szövetkezések bizonyára jótékony hatásúak lehetnek.További dilemma: miként lehet, szabad összekapcsolni a szociálpedagógus-képzést az óvó-, a tanítói és a szaktanári képzésekkel. Kérdés, hogy a tradicionálisabb (konzer­vatívabb) pedagógusképzés és az ettől karakterben, logikában, metodikában stb. eltérő -ta lán kimondható: modernebb -szociális képzés mennyire „bírják ki", erősítik egymást? Egyúttal felvetődik, hogy a leendő szociálpedagógusok belső és/vagy külső szakemberei legyenek pl. az iskolának, óvodának. Előnyök, hátrányok mindkét vonatkozásban van­nak.CurriculumfejlesztésA kimenetszabályozás felé haladás, az egyes képzések akkreditálása igen jelentős erőfeszítéseket igényel a képzést vállaló oktatói stáboktól, mely erőfeszítés egyben per­sze a stábok hitelességének megerősödésével, a szociális képzésben és szakmában oly nélkülözhetetlen team-munka kiteljesedésével jár. Mindez szükségszerűen ráirányít­ja figyelmünket a nemzetközi felsőfokú szociális és pedagógusképzési gyakorlatra, ill. a folyamatos curriculumfejlesztés szükségletére.Ma nálunk a tradicionális és curriculum szemléletű tantervalakítás és -fejlesztés keve­redik, „jól megfér" egymással, akár a szociális képzés egészét, akár egy-egy intézmény (képzés) dokumentumait és gyakorlatát nézzük. Érzékelhető a diszciplinaritás, az aka­démikus tananyagleírásos mechanizmus, másrészt sokszor ugyanott tapasztalható az integrációra, a probléma-, gyakorlat- és ember(személy)központú képzésre való törek­vés. A képzésfejlődés természetes velejárójának tudható be, hogy ezen ellentétes hatá­sok akár „ki is üthetik" egymást. Ezek is indokolják a hazai és külföldi oktatói stábok to­55SZEMLEvábbi minőségi együttműködését, szervezettségét (lásd Iskolaszövetség), továbbképzé­sét.Összefoglalásul tehát az alábbi kérdéseket javaslom a szekciókban megvitatni:-  Milyen szociálpedagógust vár a terep?-  Melyek a szociális munkás és szociálpedagógus közötti azonosságok, különbsé­gek?-  Miképpen lehet a képzésben és terepen dolgozóknak közelebb kerülni egymáshoz, milyen szerepe lehet ebben a kialakuló-fejlődő tereptanári stáboknak?-  Mi köti össze a szociálpedagógus-képzést más pedagógus- és szociális képzések­kel?-  Mi köti össze a szociális képzést folytatókat? Milyen kérdésekben célszerű konszen­zusra jutni (képesítési feltételek, kibocsájtási minimumkövetelmények, vagy másban is)?-  Hogyan tudunk curriculum- és rendszerszemléletű tantervfejlesztést folytatni?-  Miben kellene a képző stáboknak önállóság (tananyagstruktúrák, kiválasztás, taní­tási stratégiák)?-  Kapcsoljuk-e össze más pedagógus és szociális szakokkal e képzést, vagy pers­pektivikusan elképzelhető-e az önállóság?BUDAI ISTVÁNA képzők képzésérőlA konferencián elhangzott előadás rövidített változataPilinszky János írja: „Az iskolák föladata -  messze túl az ismeretek közlésén -  a figye­lem nevelése." Majd Simoné W eif\ idézi: „A valódi szerencsétlen nem enged magához nyúlni, szerencsétlenségét leplezi a világ, de főként önmaga előtt, ahogy a rákos bete­gek. A jótékonykodás velük szemben atrocitás, melléfogás. Nem csoda hát, ha a jóté­konykodás csak még keserűbbé, zárkózottabbá, gyűlölködővé és ellenségessé teszi őket. Egyedül az iskolázott figyelemnek, a tökéletes diagnózisnak nem tudnak ellenállni.Mi történt az irgalmas szamaritánus esetében? Egy szerencsétlen vérbe borultan he­vert az árokszélen. Jött arra valaki, aztán egy másik, de figyelmük nem volt iskolázott. Aztán harmadiknak jött a szamaritánus, akinek iskolázott volt a figyelme. Elég volt egy pillantást vetnie, hogy fölmérje az árokparton heverő már-már önmagát föladó ember helyzetét. És mert a szamaritánus figyelme és fölismerése pontos volt, többé nem tudott nem cselekedni. Automatikusan cselekedett. És a szerencsétlen, aki különben minden segítség ellen föllázadt, és átkozódva rúgkapált volna, a pontos segítségnek éppúgy nem tudott ellenállni, éppoly automatikusan engedett, ahogy a szamaritánus nem tudott nem cselekedni..."Beszéljünk most arról a szociális tudásról, melyet nem igazol speciális diploma. Be­széljünk arról, hogy a magyarországi pedagógusdiplomával milyen-szociális ismereteket kap a leendő tanító s a tanár. Mindannyian tudjuk -  alig kap valamit. S amit kap, legtöbb­ször különleges ráadásként, speciálkollégium i'p/uszkéntkap\a, ahelyett, hogy a kötelező alapképzés részeként kapná. A szakjára talán fölkészítjük ifjú kollégánkat, de a szakmá­jára aligha.Nem tanítjuk meg figyelni őt. Pedig -  s erre a művészetpedagógia, azon belül is a drá­mapedagógia eredményei szolgálhatnak érvként -  megtaníthatnánk! A pályára alkalma­sakat megtaníthatnánk, a pályára alkalmatlanokat pedig olyan helyzetbe hozhatnánk a felkészítő gyakorlatok során, hogy időben eldönthessék, akarnak-e tanítani, vagy más szakmát választanak. (...)A jelenlegi felsőoktatási struktúra alkalmatlan arra, hogy közvetítő embert képezzünk benne, s az igazán felkészült szakemberek száma is igen csekély. Ezért átmeneti meg­oldásként, és azonnali segítségképpen a képzőket képző hálózat megteremtését java­soljuk. A következőkben az OSKOLA-rendszer tervét ismertetem:56

A szociálpedagógus-képzés kezdetei Magyarországon

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/29036/28754/

A szociálpedagógus-képzés kezdetei Magyarországon

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)