77 research outputs found
Hátrányos helyzetű cigány fiatalok középfokú oktatási intézményei és lehetőségei
Tanulmányomban bemutatom Ă©s elemzem azokat az intĂ©zmĂ©nyeket, amelyek a perifĂ©riális terĂĽleten Ă©lĹ‘, hátrányos helyzetű cigány fiatalok iskolai Ă©s munkaerĹ‘-piaci esĂ©lyegyenlĹ‘sĂ©gĂ©t hivatottak elĹ‘segĂteni, elsĹ‘sorban az általános iskola Ă©s a közĂ©piskola között kialakult mĂ©ly szakadĂ©k kĂĽlönbözĹ‘ mĂłdszerekkel valĂł áthidalásával. Az általunk vizsgált telepĂĽlĂ©sen Ă©lĹ‘k iskolai vĂ©gzettsĂ©gĂ©nek, oktatási lehetĹ‘sĂ©geinek elemzĂ©sĂ©vel, szerkesztett Ă©letĂştinterjĂşkon (1) keresztĂĽl vázolom az általam tipikusnak tartott, az oktatási rendszeren keresztĂĽlvezetĹ‘ mobilitási utakat
Közfoglalkoztatás és idősgondozás - szegénységre adott válaszok egy alföldi kisvárosban és tanyavilágában
Tanulmányomban egy alföldi kisváros szociálpolitikáját, annak intĂ©zmĂ©nyeit, munkatársainak szegĂ©nysĂ©ghez valĂł viszonyát Ă©s szegĂ©nysĂ©gkĂ©pĂ©t mutatom be. A kisvárosban Ă©s az azt körĂĽlölelĹ‘ tanyavilágban Ă©lĹ‘k többsĂ©ge generáciĂłkon át mezĹ‘gazdaságbĂłl Ă©lĹ‘, szegĂ©ny családok tagja. Az elmĂşlt Ă©vekben az önkormányzat Ă©s nĂ©hány egyház – a közfoglalkoztatás Ă©s az alacsony iskolai vĂ©gzettsĂ©get igĂ©nylĹ‘, szociális szolgáltatások után járĂł források maximalizálása rĂ©vĂ©n – számos olyan, munkahely-jellegű státust teremtett a telepĂĽlĂ©sen, amely nagyon alacsony, de állandĂł jövedelmet biztosĂt. Ezeknek a kvázi-munkahelyeknek a megszervezĂ©se Ă©s működtetĂ©se nagyon drága Ă©s pazarlĂł megoldás, emellett alapvetĹ‘en az állami ĂşjraelosztástĂłl valĂł fĂĽggĹ‘sĂ©get erĹ‘sĂti Ă©s konzerválja a szegĂ©nysĂ©get, ugyanakkor a munka világához valĂł kapcsolĂłdás látszatával, az egyházaknál a szervezeten belĂĽli segĂtsĂ©gnyĂşjtás rĂ©vĂ©n enyhĂti a társadalombĂłl valĂł kirekesztettsĂ©g Ă©rzetĂ©t
Etnikailag homogén (cigány) településeken élő közösségek belső differenciáltságának és tagoltságának vizsgálata = Differential social pattern in ghetto villages
A kutatás legfontosabb eleme kĂ©t, eltĂ©rĹ‘ gazdasági helyzetű tĂ©rsĂ©gben kĂ©szĂtett esettanulmány, ahol a vizsgált telepĂĽlĂ©seken a statisztikák alapján szinte csak Ă©s kizárĂłlag munkanĂ©lkĂĽliek, inaktĂvak Ă©lnek, ahol a lakĂłnĂ©pessĂ©g harmada gyermek; ezekkel a társadalmi jellemzĹ‘kkel ĂrhatĂł le a gettĂł. A munkalehetĹ‘sĂ©gek hiányával jellemezhetĹ‘ tĂ©rsĂ©g gettĂłfalujában – a kĂ©nyszerű migráciĂł eredmĂ©nyekĂ©ppen – a falu mindennapi Ă©letĂ©nek szervezĂ©sĂ©ben nincsenek jelen azok a legtöbb szimbolikus Ă©s anyagi erĹ‘forrással rendelkezĹ‘k, akik informálisan vagy formálisan munkát vállalnak az ország más rĂ©szeiben. Ezzel szemben a prosperálĂł mezĹ‘gazdasági vidĂ©k perifĂ©riáján, ahol a tĂ©rsĂ©gen belĂĽl nyĂlik lehetĹ‘sĂ©g a boldogulásra, az anyagilag megerĹ‘södĹ‘ családok sem tudnak/akarnak elköltözni a telepĂĽlĂ©srĹ‘l, ezĂ©rt a differenciálĂłdás a telepĂĽlĂ©sen belĂĽl zajlik. ĂŤgy ma többĂ©-kevĂ©sbĂ© sikeres vállalkozĂłk, tanĂtĂłk is Ă©lnek a faluban, azaz a gettĂł – a többsĂ©gi társadalom egĂ©sz csoportot sĂşjtĂł, erĹ‘s elĹ‘ĂtĂ©lete Ă©s elutasĂtĂł magatartása mellett – felĂ©pĂtette saját társadalmát. MĂg az egyik esetben a helyi társadalmat gazdaságilag felesleges, gyenge Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĹ‘ kĂ©pessĂ©gű szegĂ©nyek alkotják, akik mĂ©g a helyi hatalmat, az azok által fenntartott közszolgáltatások minĹ‘sĂ©gĂ©t Ă©s mennyisĂ©gĂ©t, sem tudják befolyásolni, a másik esetben egy erĹ‘sen differenciált, saját intĂ©zmĂ©nyeket, önállĂł belsĹ‘ szabályok Ă©s elvek mentĂ©n működtetĹ‘ helyi társadalmat találunk. | The research contains two case studies carried out in two small regions characterized by different economic situations where, according to the statistics, only unemployed, inactive populations live and of which two thirds are children. These are the social features that generally characterize the “ghetto”. The first, the ghetto village of the region lacking employment possibilities is marked by the out-migration of those who would have the symbolic and material resources and could find formal or informal employment in other regions of the country. The second type, on the other hand, located at the margins of a prosperous agricultural region, provides employment possibilities in the vicinity of the village. Families accumulating some wealth are either incapable or unwilling to move out and, as a result, social stratification takes place within the village society. Today successful entrepreneurs, schoolteachers live in the village. Despite the strong prejudices and discrimination by the majority society impacting the whole local population, the village has constructed its own society. In the first case the local society is made up of economically superfluous population with weak interest promotion capacities. It is incapable of influencing the local authority and the quality of public services maintained by them. In the second case, the local society is strongly differentiated and stratified; it has its own institutions and internal rules and norms
Élet a pusztán
A magyar telepĂĽlĂ©shálĂłzatban a tanyáknak 2 rendkĂvĂĽl differenciált formái alakultak ki a várostĂłl valĂł távolságuk, az ott Ă©lĹ‘ családok mezĹ‘gazdasághoz valĂł viszonya, társadalmi státusza alapján, amelyek az elmĂşlt Ă©vtizedek gazdasági- társadalmi átalakulásainak fĂĽggvĂ©nyĂ©ben tovább differenciálĂłdtak. Tanulmányomban a városhoz tartozĂł „pusztát” mint társadalmi teret vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a rendszerváltást követĹ‘en milyen tĂ©rbeli-társadalmi mozgások, gazdasági tevĂ©kenysĂ©gek jellemzik ezeket a világokat, milyen egyĂ©ni stratĂ©giákkal ĂrhatĂł le a „pusztai lĂ©t”
Élet egy kisváros peremén
A folyamatosan változĂł, városvezetĂ©s Ă©s városlakĂłk által kĂ©pzett elkĂĽlönĂĽlt terek tĂ©rbeli kĂĽlönállásukkal a társadalmi távolságokat is lekĂ©pezik. A kutatásunk terepĂ©ĂĽl szolgálĂł alföldi kisváros három bĂ©rlakástömbje közĂĽl a legalacsonyabb státuszĂş, 14 lakásos telep törtĂ©nete a hajdani elĹ‘kelĹ‘ tiszti telepi mĂşlttĂłl a cigány gettĂłvá válásig Ăvel. Abban, hogy a város e szociálisbĂ©rlakás-tömbje napjainkra nemcsak tĂ©rben, hanem társadalmilag is peremhelyzetbe kerĂĽlt, egyfelĹ‘l a városban zajlĂł telepfelszámolások Ă©s az ehhez köthetĹ‘ költöztetĂ©sek, a város bĂ©rlakás-politikája Ă©s a szelektĂv lakáskiutalási rendszer, másfelĹ‘l a marginalizálĂłdĂł tömbben elindulĂł szelekciĂłs folyamatok egyaránt szerepet játszottak. A többsĂ©gi társadalom szemĂ©ben társadalmilag Ă©s etnikailag homogĂ©nnek tűnĹ‘, a város lakĂłi Ă©s intĂ©zmĂ©nyei által stigmatizált tömbben Ă©lĹ‘k gazdasági stabilitását Ă©s boldogulási mintáit vizsgálva az itt Ă©lĹ‘ családok rendkĂvĂĽl heterogĂ©n kĂ©pet mutatnak. A legalább egy állandĂł keresettel rendelkezĹ‘, gazdaságilag viszonylag stabilnak tekinthetĹ‘ családoktĂłl a billenĂ©keny anyagi helyzetűeken át az eladĂłsodott, márĂłl holnapra Ă©lĹ‘ kilakoltatásra várĂłkig sokfĂ©le helyzetben Ă©lĹ‘ családot találunk. A hosszĂş Ă©vek, Ă©vtizedek Ăłta egymás mellett Ă©lĹ‘ családok között szoros, gyakran rokoni kapcsolatok szövĹ‘dtek, amelyek segĂtik a mindennapi tĂşlĂ©lĂ©st, de be is zárják a családokat e kapcsolatrendszerbe
- …