A láz, amelyre nincs gyógyszer. A dél-koreai társadalom és az oktatás kapcsolatának problématörténeti bemutatása

Dél-Korea jelenleg sok tekintetben a nemzetközi figyelem középpontjában áll: kulturális, oktatásügyi, gazdasági és politikai szempontból is. Viszont Magyarországon eddig a megérdemeltnél kevesebb figyelmet kapott, különösen az oktatásügyi kérdései. A tanulmány célja, hogy bemutassa azokat a társadalmi változásokat, amelyek egy háború sújtotta, kettészakított nemzetből egy vezető gazdasági pozíciójú társadalom felemelkedését segítették elő. Írásunkban kitérünk az oktatáspolitika e tekintetben alkalmazott fejlesztési stratégiáira, valamint ezen intézkedések és a társadalom kölcsönhatására. Továbbá a koreai diákok tanulmányi sikeressége és az állami oktatásügy sikertelensége mögött rejlő háttértényezőket kívánjuk feltárni, ezek begyűrűzését a nemzetközi hallgatói mobilitás színterére, amelyben Magyarország is egyre inkább érdekelt

Civil szervezetek szerepe a vidékfejlesztésben

A civil szervezetekkel kapcsolatos viták a rendszerváltás idÅ‘szakát követÅ‘en folyamatosan napirenden szerepelnek. Jelenleg új kerettörvény készül, amely a definíciós viták végére is pontot tehet. A jövÅ‘beli vidékfejlesztési irányokat kijelölÅ‘ Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció a szakirodalomban és a statisztikákban gyengének minÅ‘sített civil szektor helyett erÅ‘s civil szférát vizionál, és a vidékfejlesztésben elkötelezett civil szervezÅ‘dések bevonását tervezi a fejlesztÅ‘ programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásába. Magyarországon azonban egyelÅ‘re nem látszanak tisztán a vidéki civil szervezetek szerepkörei, amelyek ismerete pedig szükséges a tervezésben. A Dél-Dunántúl régióban végzett empirikus felmérés eredményei szerint a legnagyobb eséllyel a „stabil, aktív, nyitott†civil szervezetek tartozhatnak a programozásba bevonható civil szervezÅ‘dések közé. Az Å‘ szerepük azonban túlmutat a fejlesztÅ‘ programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásán, mert a vidéki lakosság mobilizálásában is nagy segítséget nyújthatnak. Ezek mellett léteznek a LEADER akciócsoportok, akik a jelenleg betöltött funkcióik alapján az említett elvárásoknak már meg is felelnek, de az kérdéses, hogy az önkormányzati és a vállalkozói szféra képviselÅ‘it is magába integráló akciócsoportok mennyire tekinthetÅ‘k tisztán civil szervezÅ‘déseknek. ------------------------------------------ Debates on non-governmental organisations were constantly on the agenda in the period after the transformation of the country’s political system. Currently a new framework law is being developed, which might put an end to the debate on the definition of NGOs. The National Rural Strategy Concept outlining the future directions of rural development envisions a strong NGO sector instead of the weak one currently depicted by literature and statistics. It plans to include NGOs committed to rural development in the drawing up of development programmes and solutions to the crisis of the countryside. The role of rural non-governmental organisations in Hungary, however, is still unclear, even though it would be pertinent information for planning. Empirical surveys concluded in the southern part of the Transdanubian region indicated that “stabile, active and open†NGOs had the best chances of being included in the programming process. Their role, however, goes farther than the creation of development programmes and the finding of solutions to the crisis of the countryside, as they may be extremely helpful in mobilising rural populations. There exist LEADER action groups as well, which meet the above expectations based on their current role. It is unclear, however, to what extent these action groups, which include representatives of the municipal and business spheres as well, can be considered genuine non-governmental organisations.vidékfejlesztés, civil szervezetek, LEADER akciócsoportok, Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció, rural development, non-governmental organisations, LEADER action groups, National Rural Strategy Concept, Community/Rural/Urban Development, Institutional and Behavioral Economics,

A LEADER Program hazai gyakorlatáról

A LEADER Programban az ország területén közel száz helyi akciócsoport működik a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködésében, amivel lehetÅ‘ség nyílott az alulról jövÅ‘, a helyi érintettek igényeit is figyelembe vevÅ‘ széles körű és integrált vidékfejlesztésre. Ezt a lehetÅ‘séget azonban egyelÅ‘re nem sikerült kellÅ‘en hasznosítani. Ennek alapvetÅ‘ okai között említhetÅ‘ a megfelelÅ‘ idÅ‘ben végzett átfogó és korábbi tapasztalatokra építÅ‘ tervezés hiánya, az akciócsoportok autonómiájának alacsony szintje, a megvalósítás rendszerének túlbonyolítása, rugalmatlansága, valamint a résztvevÅ‘k folyamatos és széles körű aktív részvételének hiánya. Továbbá megállapítható, hogy a magyarországi LEADER Program alapvetÅ‘ problémáinak, nehézségeinek jelentÅ‘s része a Program kulcselemeinek gyakorlatba ültetési nehézségeibÅ‘l adódik, ami nem tipikusan magyarországi sajátosság. A helyi partnerségek lehetÅ‘ségeit az Å‘ket körülvevÅ‘ társadalmi és gazdasági környezet állapota, fejlettségi szintje is befolyásolja, amely gyakran torzítja a LEADER-elvek eredeti elgondolások szerinti megvalósítását. -------------------------------------------------------- As part of the LEADER Program, there are currently nearly a hundred local action groups operating in the Hungarian countryside, establishing a venue for local governance throughout the country (based on the local partnerships of local governments, enterprises and NGOs). Their existence creates an opportunity for the bottom-up, stakeholder oriented, comprehensive and integrated development of the countryside. This opportunity has not yet been made full use of, however. Fundamental reasons thereof include the lack of experience-based, comprehensive and timely planning; the low level of autonomy of the local action groups; the inflexible and overcomplicated implementation procedures; as well as the lack of extensive ongoing involvement of the stakeholders. It can be concluded that a considerable portion of the basic problems and issues in realising the LEADER Programme in Hungary stems from the difficulties in implementing the programme’s key elements – i.e. they are not limited to Hungary. The possibilities open to local partnerships are determined by the condition and the level of development of their surroundings, which often distorts implementation away from the original LEADER principles. It is essential that the Programme itself should not be blamed for cases like this, as it only reflects the state and conditions of its environment.vidékfejlesztés, LEADER Program, helyi akciócsoport, alulról jövÅ‘ (bottom-up) fejlesztés, rural development, LEADER programme, local action group, bottom-up development, Agricultural and Food Policy, Community/Rural/Urban Development,

Hungarian named entity recognition with a maximum entropy approach

In the analysis of natural language text a key step is named entity recognition, finding all complex noun phrases that denote persons, organizations, locations, and other entities designated by a name. In this paper we introduce the hunner open source language-independent named entity recognition system, and present results for Hungarian. When the input to hunner is already morphologically analyzed, we apply the system together with the hunpos morphological disambiguator, but hunner is also capable of working on raw (morphologically unanalyzed) text

Nonprofit szervezetek a magyarországi vidékfejlesztésben A Dél-Dunántúl régió példája

17

Az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenése az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban

L

Az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenése az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban

Jelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006). A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban