Önigazgatás és föderalizmus: Rehák László és a jugoszláviai nemzetiségi kérdés

Az alábbi tanulmány a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) nemzetiségi doktrínájáról és politikájáról, valamint a JKSZ egyik prominens vajdasági magyar teoretikusának, Rehák Lászlónak az idevágó írásairól szól. Rehák Lenin és Kardelj nyomán magyarázza a nemzetiségi kérdés összefüggését a gazdasággal. Habár a munkáiban nincs nyílt kritika az alkotmányos renddel és a politikával szemben, amellett érvelek, hogy ha összeszedjük az elszórt és valamicskét burkolt kritikai megjegyzéseit, világos, hogy elég jól látta a rezsim hibáit és igazságtalanságait

Vajdasági magyar autonómia - egy politikai eszme tíz esztendeje (1989-1999)

A tanulmány a vajdasági magyar autonómia eszmetörténetének talán legfontosabb időszakáról, az 1990-es évekről szól. Ismerteti az autonómiatervezeteket, elemzi és összeveti a különféle érdekérvényyesítési stratégiákat, és elhelyezi az autonómiatörekvést a szélesebb társadalom- és politikatörténeti kontextusban

Sprachgeschichtliche und -typologische Fragen der Movierung unter besonderer Berücksichtigung des alten Südestnischen

Im Artikel wird es versucht, die Erscheinungen der estnischen Sprache, die zur Movierung (Motion) zugeordnet werden können, im ostseefinnischen und europäischen Kontext diachronisch in ihrer Dynamik zu beschreiben. Es wird eine Antwort auf die Frage gesucht, ob das Fehlen der Kategorie des grammatischen Genus im Estnischen die Movierung als Mittel der Wortschatzerweiterung zulässt. Auf der Grundlage der Grammatik Johannes Gutslaffs wird bewiesen, dass im Estnischen das Wortbildungssuffix -ik auch für Bildung der Feminina gedient hat. Die erwiesene uralte ostseefinnische Gendermarkierung (genauer: die Markierung des Sexus) hängt mit der Markierung der stereotypisch geringen Größe der Frau zusammen. Die Sexusneutralisierung des Suffixes hatte im 18. Jahrhundert ihren Anfang. Deren Grund war eine komplizierte Abfolge von Bedeutungsveränderungen von bestimmten Lexemen

Justifying Republican Patriotism

My paper is on the republican version of patriotism and its justification, as developed most systematically by Philip Pettit and Maurizio Viroli. The essence of the justification is as follows: patriotism is to be viewed as valuable insofar as it is an indispensable instrument for the upholding of the central republican ideal, namely freedom understood as non-domination. My primary aim is to evaluate the normative force of this justification. In the first section, I introduce minimal descriptive definitions of the concepts of patriotism and the patria. Second, I reconstruct the republican patria-ideal to which patriotism is linked to. In the third section, I reconstruct the republican justification of patriotism. Finally, I ask what we justify when we justify republican patriotism. Two views are prevalent in this regard. According to the first, republican patriotic motivation, similarly to its justification, ought to be instrumental itself too (Pettit, Viroli). I argue that this view is untenable, since it is in tension with the minimal definition of patriotism. The conclusion is that the other view – according to which the patriotic motivation ought to be of intrinsic character (Miller) – possesses greater normative force.Članak se bavi republikanskom verzijom patriotizma i njenim opravdanjem, sa posebnim osvrtom na sistematizovane teorije Filipa Petita i Mauricija Virolija. Srž opravdanja je slede-će: patriotizam je vredan utoliko što je neophodan instrument za podržavanje centralnog ideala republikanizma, naime, slobode kao ne-dominacije. Moja glavna namera je da preis-pitam normativnu snagu ove argumentacije. U prvom delu članka uvodim minimalne deskrip-tivne definicije patriotizma i domovine. U drugom delu rekonstruišem republikanski ideal domovine, zatim u trećem rekonstruišem republikansko opravdanje patriotizma. U posled-njem delu preispitujem šta tačno opravdamo prilikom opravdanja republikanskog patriotiz-ma. Dve perspektive su preovlađajuće u tom pogledu. Prema prvoj, republikanska patriotska motivacija mora da bude, kao i njeno opravdanje, instrumentalnog karaktera (Petit, Viroli). Smatram da je ova argumentacija nebranjiva jer je u izvesnoj napetosti sa minimalnom defi-nicijom patriotizma. Prema tome, zaključujem da druga pojmovna strategija, prema kojoj pa-triotska motivacija mora da bude intrinsična (Miler), ima veću normativnu snagu

Book reviews

Katalin É. Kiss: The syntax of Hungarian. Cambridge University Press, Cambridge, 2002, 278 pp. ; Jacqueline Guéron – Jacqueline Lecarme (eds): The syntax of time (Current Studies in Linguistics 37). MIT Press, Cambridge MA, 2004, 760 pp. ; Ken Safir: The syntax of (in)dependence (Linguistic Inquiry Monograph 44). MIT Press, Cambridge MA 2002, xvi + 194 pp