Komplex hálózatok szerkezete és dinamikája = Structure and dynamics of complex networks

A komplex rendszerek tanulmányozásának jelenleg legsikeresebb eszköze a hálózati megközelítés. Az elméleti leírás kereteit tágítottuk azzal, hogy fogalmakat általánosítottunk a súlyozott hálózatok esetére, részletesen elemeztük a modulok meghatározásához használt algoritmusokat, új módszert dolgoztunk ki, valamint elemeztük az eljárások korlátait. A tőzsdei adatok példáján a korrelációs mátrix hatékony zajmentesítési lehetőségeit taulmányoztuk. Kommunikációs adatok elemzésével először sikerült a szociális hálózatra vonatkozó Granovetter-hipotézist, (""a gyenge kötések ereje"") társadalmi méretekben igazolni, és ennek alapján működő modellt konstruálni. A hálózatokon zajló dinamikai jelenségek közül a terjedés az egyik legfontosabb. Vizsgáltuk, hogyan hat a topológia és az élsúlyok kapcsolata az ilyen jelenségekre és mi a katasztrofális kaszkádok mechanizmusa. Bebizonyítottuk, hogy az emberi viselkedés rendkívül inhomogén jellege lényegesen befolyásolja az információterjedés sebességét. Vizsgálatainkból azt a következtetést lehet levonni, hogy annak ellenére, hogy nagyon különböző hálózatok meglepően hasonló sajátosságokat mutathatnak, működési szempontból igen eltérő optimalizációs elveknek felelnek meg. Végül megmutattuk, hogy a komplex hálózatokon, de általában a komplex rendszerekben lezajló dinamika általánosan mutatja a fluktuációs skálázást, elemeztük ennek lehetséges okait, valamint az egyszerű skálázáson túlmutató jelenségeket. | The network approach is presently the most efficient tool to study complex systems. We broadened the framework of theoretical description by generalizing concepts to the case of weighted networks, analyzing in detail community detection algorithms, constructing a new detection method and analyzed the limitations of the procedures. On the example of stock market data we studied the possibilities of denoising efficiently the correlation matrix. Using communication data we proved for the first time on a societal scale the Granovetter hypothesis (""The strength of weak ties"") on the social network. One of the most important dynamic phenomena on networks is that of spreading. We investigated how the topology and its relation to the link weights affect such phenomena and what is the mechanism of catastrophic cascades. We proved that the inhomogeneous, bursty character of human behavior substantially influences the speed of spreading of information. We can conclude from our investigations that in spite of the fact that very different networks may show surprisingly similar properties, they obey very different optimization principles from the point of view of their functioning. Finally, we showed that dynamics in complex networks but in complex systems in general shows fluctuation scaling, we analyzed the possible origins and the phenomena, which go beyond simple scaling

Diffúziós folyamatok, hálózati dinamika, és önszerveződés az írott sajtóban = Dissemination Processes, Network Dynamics and Selforganization in the Newspapers

Fontos új nemzetközi példákkal finomítottuk médiadinamikai tipológiánkat. Ezen a téren különösen termékenynek bizonyult a Watergate botrány a – World Trade Center”, “Terrorist Attack”, a „Ground Zero”, vagy a „Twin Towers” neveken megjelenő – New York-i terrortámadás, valamint a Guernica közbeszédi témák elemzése. Megállapítottuk, hogy a szenzációk megteremtik az emlékezés Pierre Nora értelmében vett közegét. Feltártuk a szenzációk lieux de mémoire-oká való átalakulásának médiadinamikai mechanizmusát, s azt a folyamatot is, amelynek során a Guernica lieux de mémoire-ból kultúrákon átívelő univerzális szimbólummá vált. A 2008-as válság lehetőséget adott arra, hogy a magyar és európai sajtón kívül amerikai és ázsiai sajtótermékekben is megvizsgáljuk a közbeszédi dinamikában megnyilvánuló helyettesítési folyamatokat. A közbeszédi témahálózatok elemzésére kifejlesztettünk egy speciális szoftvert. A szoftver három (angol, görög, magyar) nyelven képes elkészíteni a különböző szövegállományban együttesen előforduló szavak gyakoriságaként értelmezett súlyozott távolságmátrixát. A válság-diszkurzus elemzése elvezetett a válság és társadalmi innováció kapcsolatának rendszerelméleti vizsgálatához. Arra jutottunk, hogy azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik a legkülönfélébb újdonságok megszületését az instabilitás és kényszer metaforapárral írhatók le. Létrehoztuk a http://www.peripato.hu/ portált. Számos konferencián vettük részt és sok szakmai rendezvényt szerveztünk. | Based on important new international examples we introduced a three-fold typology how the life cycle of different topics may evolve in the media. We distinguish between three types of dynamics, which are: actualities, evergreens and sensations. In this regard the topics of Watergate scandal, the terrorist attacks in New York – named “World Trade Center”, “Terrorist Attack” ""Ground Zero"", or the ""Twin Towers"" – and Guernica has proved to be very useful. It was found that the sensations create a community of attention similar to those in the case of Nora’s milieus of memory. We found also evidences that some sensations may get transformed into what Nora called the places of remembering. We analysed the process during which the Guernica transformed from lieux de mémoire to cross-cultural universal symbol. The financial crisis in 2008 provided good opportunity to analyse the substitution processes in the Hungarian, European, as well as Asian press. We have developed the software in order to analyse the networks between different topics. Based on the analysis of discourse about crises we begin the analysis of the relationship between crises and social innovation. We may conclude that big, that is, dramatic changes affecting the whole of one social system are possible if the said system becomes unstable. We have created the http://www.peripato.hu Portal. We were involved in many conference and organized professional workshops

The impact of hypocrisy on opinion formation: A dynamic model

Humans have a demonstrated tendency to copy or imitate the behavior and attitude of others and actively influence each others opinions. In plenty of empirical contexts, publicly revealed opinions are not necessarily in line with internal opinions, causing complex social influence dynamics. We study to what extent hypocrisy is sustained during opinion formation and how hidden opinions change the convergence to consensus in a group. We build and analyze a modified version of the voter model with hypocrisy in a complete graph with a neutral competition between two alternatives. We compare the process from various initial conditions, varying the proportions between the two opinions in the external (revealed) and internal (hidden) layer. According to our results, hypocrisy always prolongs the time needed for reaching a consensus. In a complete graph, this time span increases linearly with group size. We find that the group-level opinion emerges in two steps: (1) a fast and directional process, during which the number of the two kinds of hypocrites equalizes; and (2) a slower, random drift of opinions. During stage (2), the ratio of opinions in the external layer is approximately equal to the ratio in the internal layer; that is, the hidden opinions do not differ significantly from the revealed ones at the group level. We furthermore find that the initial abundances of opinions, but not the initial prevalence of hypocrisy, predicts the mean consensus time and determines the opinions probabilities of winning. These insights highlight the unimportance of hypocrisy in consensus formation under neutral conditions. Our results have important societal implications in relation to hidden voter preferences in polls and improve our understanding of opinion formation in a more realistic setting than that of conventional voter models.Funding Agencies|European Research Council (ERC) under the European Unions Horizon 2020 research and innovation programme [648693]; NKFIH-OTKA [K109215, K124438, K112929]; Szechenyi 2020 program [GINOP-2.3.2-15-2016-00019]</p

StaffTalk : magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált

StaffTalk: magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált