250 research outputs found
Ă©nekes nĂ©pszinmĂŒ 3 felvonĂĄsban - zenĂ©jĂ©t irta Szerdahelyi JĂłzsef
Debreceni Nemzeti SzĂnhĂĄz. Kedden Ăprilis 10-kĂ©n 1866. NĂ©methy György ur, Ă©s NĂ©methynĂ© Eötvös Borcsa asszony a pesti nemzeti szinhĂĄz tagjainak harmadik vendĂ©gjĂĄtĂ©kaDebreceni Egyetem Egyetemi Ă©s Nemzeti KönyvtĂĄ
Fizikai aktivitĂĄst befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezĆk elemzĂ©se a Debreceni Egyetem GyermeknevelĂ©si Ă©s GyĂłgypedagĂłgiai KarĂĄnak hallgatĂłi körĂ©ben
The assessment of physical activity has become a much-researched field of domestic and international scientific life. The drive behind the increase of interest is the emerging negative consequences that physical inactivity cause. In the development of various types of deseases including coronary, tumour, locomotor or psychic disorders, one of the key risc factors is the low level of physical activity. Emphasizing the relation between physical activity and a healthy fitness is a constantly discussed matter among health and sports experts as well as political decision makers. Students of the Faculty of Education for Children and Special Educational Needs at the University of Debrecen are going to work in fields where they will play a key role in educating young children for a healthy way of life â they will become nursery school teachers, infant and child development specialists or special needs teachers. In the process of mapping studentsâ motives concerning physical activity, we can learn not only about the order of motive factors but the analysis of factors influencing the different age group
Egyetemi hallgatĂłk aktĂv sportfogyasztĂĄsi szokĂĄsainak vizsgĂĄlata = Examination of the active sports consumption habits of students of the university of Debrecen
A Debreceni Egyetem hallgatĂłinak aktĂv sportfogyasztĂĄsi szokĂĄsainak vizsgĂĄlatĂĄt több szempontbĂłl is hasznosnak tartom. Ezen terĂŒlet feltĂ©rkĂ©pezĂ©sĂ©vel hatĂ©konyabbĂĄ vĂĄlhatnak a fizikai aktivitĂĄs növelĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł intĂ©zkedĂ©sek, Ăgy a kĂnĂĄlati oldal összetevĆinek meghatĂĄrozĂĄsa. A GyermeknevelĂ©si Ă©s GyĂłgypedagĂłgiai Kar speciĂĄlis helyzetben van a többi karhoz kĂ©pest. A hajdĂșböszörmĂ©nyi telephely Ă©s a hallgatĂłk szociokulturĂĄlis hĂĄttere egyarĂĄnt indokolttĂĄ teszi a helyi sajĂĄtossĂĄgok figyelembe vĂ©telĂ©t. KĂ©rdĆĂves kutatĂĄst alkalmaztam (N = 338). Elemeztem, hogy a hallgatĂłk fizikai aktivitĂĄsĂĄt a kĂŒlönbözĆ szociodemogrĂĄfiai, kulturĂĄlis Ă©s ökonĂłmiai tĂ©nyezĆk milyen mĂ©rtĂ©kben befolyĂĄsoljĂĄk. Elmondhatom, hogy a jövedelemtĂ©nyezĆ a rangsor közepĂ©n foglal helyet. A jövedelmi viszonyokra jellemzĆek a hallgatĂłk közti nagy kĂŒlönbsĂ©gek. A hallgatĂłkat alacsony rĂĄfordĂtĂĄsi hajlandĂłsĂĄg jellemzi a fizikai aktivitĂĄssal összefĂŒggĂ©sben. Az iskolai vĂ©gzettsĂ©g Ă©s a sporttevĂ©kenysĂ©gekhez kapcsolĂłdĂł havi kiadĂĄsok között nem talĂĄltam szignifikĂĄns kapcsolatot. A kutatĂĄs sorĂĄn vizsgĂĄltam, hogy milyen jellegƱ sporttevĂ©kenysĂ©gĂ©rt hajlandĂłk fizetni a hallgatĂłk. ElĆkelĆ helyet foglal el a tĂșrĂĄzĂĄs, illetve a âdivatos edzĂ©smĂłdszerekkĂ©ntâ aposztrofĂĄlt tevĂ©kenysĂ©gek (aerobik, zumba, spinning, jumping fitness, nordic walking, crossfit, jĂłga). A havonta megszerzett jövedelem Ă©s a sportfogyasztĂĄs közti kapcsolatot elemezve kĂ©t esetben tapasztaltam szignifikĂĄns összefĂŒggĂ©st: a konditerem Ă©s a âdivatos edzĂ©smĂłdszerekâ bĂ©rleteinek vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn
Enseignantes paradoxales. Femmes dâaction en EPS (1941 et 1989)
Ă partir de sources diversifiĂ©es - dossiers de carriĂšre, entretiens, questionnaires, presse syndicale -, cet article analyse la spĂ©cificitĂ© historique de paradoxes sexuĂ©s, reprĂ©sentĂ©s et rĂ©vĂ©lĂ©s par les « femmes dâaction » en EPS. Attentive Ă deux moments-clĂ©s de lâhistoire des enseignantes dâEPS en France (1941 et 1989), la rĂ©flexion souligne de persistantes contradictions de genre, articulĂ©es autour du masculin et du fĂ©minin, de lâĂ©galitĂ© et de la diffĂ©rence.This article deals with the historical specificity of gender-related paradoxes raised and represent-ed by âwomen in actionâ in physical education, through the analysis of diversified sources - career files, interviews, questionnaires, union press. By focusing on two key moments of female physical education teachers history in France (1941 and 1989), this study underlines perpetual gender con-tradictions, based on masculinity and femininity, equality and difference
Application of in vitro human digestion models in the field of nutrition science
Simulating digestion that takes place in the gastrointestinal tract is a widely used pro-cedure in various fields of food and nutrition science, as well as in the pharmaceuti-cal industry, as it is less costly and labor-intensive in human clinical trials and animal experiments, while not raising ethical issues either. The process of digestion converts nutrients and bioactive compounds in foods into physiologically active compounds. In vitro digestion models have been proved to be effective tools for the complete understanding and observation of the complex transformation processes that occur during digestion. Of course, in vitro studies cannot be substitutes for in vivo experiments, but they play a key role in the pre-screening, ranking and classification of samples before in vivo studies. In this article, we show why in vitro digestion models are important, how and in what systems they can be used. Several in vitro digestion models have been developed in static, dynamic and semidynamic forms. In this summary, we present the unified static model developed within the framework of the COST INFOGEST program, a unified, convention-based protocol for in vitro digestion of food samples prepared with the involvement of more than 200 researchers from 32 countries. The application of the unified model allowed the comparison of the results of different research groups
Csokonai könyvtår. Forråsok : (Régi kortårsaink)
E kötetben Szerdahely György Alajos, az elsĆ magyarorszĂĄgi esztĂ©tikaprofesszor 1778-as mƱvĂ©szetelmĂ©leti monogrĂĄfiĂĄjĂĄnak elsĆ teljes magyar fordĂtĂĄsĂĄt tartja kezĂ©ben az olvasĂł. A jezsuita professzor esztĂ©tikai ĂrĂĄsai a maga korĂĄban EurĂłpa-szerte ismertek Ă©s elismertek voltak. De ismertek Ă©s elismertek voltak magyar nyelven ĂrĂł kortĂĄrsai között is, közel fĂ©l Ă©vszĂĄzadon ĂĄt az egyetemi esztĂ©tikaoktatĂĄs tankönyveikĂ©nt szolgĂĄltak. Olyan szerzĆk forgattĂĄk kĂ©zikönyvkĂ©nt az itt közölt kötet latin eredetijĂ©t, azaz az elsĆ magyarorszĂĄgi esztĂ©tikai monogrĂĄfiĂĄt, mint BatsĂĄnyi JĂĄnos, vagy Csokonai VitĂ©z MihĂĄly. Szerdahely mƱve azonban nemcsak a magyar irodalomtörtĂ©net szempontjĂĄbĂłl alapszöveg, hanem ĂșjragondolandĂł szempontokat nyĂșjthat a magyar mƱvĂ©szettörtĂ©net, filozĂłfiatörtĂ©net, klasszikafilolĂłgia szĂĄmĂĄra is.EsztĂ©tika, avagy a jĂłĂzlĂ©s tudomĂĄnya a tudomĂĄnyok Ă©s a szĂ©pmƱvĂ©szetek rendszerĂ©hez igazĂtva... 15; ElĆszĂł... 19; I. kötet... 23; ElsĆ könyv. Az ĂzlĂ©srĆl, Ă©s annak tanĂĄrĂłl... 25; ElsĆ fejezet. Mi az ĂzlĂ©s?... 25; I. Annak kifejtĂ©se, mi az ĂzlĂ©s... 25; II. ValamifĂ©le ĂzlĂ©s termĂ©szetĂ©tĆl fogva meg van minden emberben... 26; III. De kĂŒlönbözĆ mĂ©rtĂ©kben... 27; IV. ElĂĄrulja magamagĂĄt... 28; V. EsetenkĂ©nt elfojtĂłdik... 28; MĂĄsodik fejezet. A termĂ©szetes ĂzlĂ©st oktatni Ă©s mƱvelni kell... 29; I. Megmutatja magamagĂĄt... 29; II. Megfontoltan kell oktatni... 30; III. Ama tudomĂĄny ĂĄltal, melyet esztĂ©tikĂĄnak neveznek... 31; Harmadik fejezet. Az ĂzlĂ©s tudomĂĄnyĂĄt, avagy az esztĂ©tikĂĄt a szĂ©p filozĂłfiĂĄjĂĄbĂłl kell levezetni... 32; I. Az ĂzlĂ©s tudomĂĄnya a szĂ©psĂ©get tarja szem elĆtt... 32; II. Mi a szĂ©pmƱvĂ©szetek termĂ©szete?... 33; III. Hogyan osszuk fel az esztĂ©tikĂĄt?... 34; IV. KĂ©tsĂ©g tĂĄmad.... 34; Negyedik fejezet. Milyen eme tudomĂĄny eredete, fejlĆdĂ©se Ă©s hanyatlĂĄsa?... 35; I. Az ĂzlĂ©s tudomĂĄnya vajon antik diszciplina-e?... 35; II. Eredete Ă©s fejlĆdĂ©se... 36; A görögöknĂ©l... 36; Ăs a rĂłmaiaknĂĄl... 36; III. HanyatlĂĄsa, Ă©s hogy mik voltak ennek okai... 37; IV. Mekkora volt az ĂzlĂ©s romlĂĄsa egyetemesen nĂ©zve?... 38; KĂŒlönösen az Ă©kesszĂłlĂĄsban?.... 39; A szĂni elĆadĂĄsokban, szĂnjĂĄtĂ©kokban?... 40; Ătödik fejezet. ĂjjĂĄszĂŒletik az ĂzlĂ©s, Ă©s helyreĂĄllĂttatik... 41; I. Az esztĂ©tika segĂtsĂ©gĂ©vel... 41; II. Kik a MƱvelĆi?... 41; III. Mi a kĂŒlönbsĂ©g közöttĂŒk Ă©s köztem?... 42; Hatodik fejezet. A szĂ©pmƱvĂ©szetek eredetĂ©rĆl Ă©s cĂ©ljĂĄrĂłl... 42; I. Mi a mƱvĂ©szetek eredete Ă©s cĂ©lja?... 42; II. Hogy gyönyörködtessenek... 43; III. Hogy a gyönyörködtetĂ©s rĂ©vĂ©n hasznĂĄljanak... 44; Hetedik fejezet. E mƱvĂ©szetekhez mindenekelĆtt gĂ©niusz szĂŒksĂ©ges... 46; I. Mi a gĂ©niusz?... 46; II. Legyenek meg a megfelelĆ testi adottsĂĄgok Ă©s jĂł Ă©rzĂ©kek... 47;
Legyen nagy a kĂ©pzelĆereje... 47; Ăs az Ă©rtelem ereje... 47; III. GyakorlĂĄssal, mozgĂĄsban tartva tĂĄplĂĄlni, gyarapĂtani kell... 49; IV. LĂ©tezik eredeti, Ă©s lĂ©tezik kĂ©pzett gĂ©niusz... 50; V. Vajon egyetemes-e?... 51; VI. Kinek-kinek magĂĄnak kell kikutatnia sajĂĄt tehetsĂ©gĂ©t.... 52; MĂĄsodik könyv. A szĂ©prĆl... 53; ElsĆ fejezet. Mi a szĂ©p?... 53; I. A szĂ©p fogalmi megragadĂĄsa szĂŒksĂ©gszerƱ... 53; II. Hogy mi szĂ©p, igen nehĂ©z kĂ©rdĂ©s... 53; MĂĄsodik fejezet. A szĂ©p kifejtĂ©sĂ©t, magyarĂĄzatĂĄt mely dolgok akadĂĄlyozzĂĄk?... 54; I. A szĂł eltĂ©rĆ jelentĂ©sei... 54; II. A szĂ©psĂ©g sokfĂ©lesĂ©ge... 55; III. Az emberek szĂ©pĂ©rzĂ©ke Ă©s benyomĂĄsai nagymĂ©rtĂ©kben kĂŒlönbözĆek... 55; IV. A filozĂłfusok kĂŒlönbözĆ vĂ©lekedĂ©sei... 56; A platonistĂĄk vĂ©lemĂ©nye... 57; Cicero Ă©s többek vĂ©lemĂ©nye... 58; Home vĂ©lemĂ©nye... 58; Ăs mĂĄsok vĂ©lemĂ©nye... 60; Harmadik fejezet. Hogy a szĂ©psĂ©g mi lĂ©gyen, sajĂĄt erejĂ©t Ă©s hatĂĄsĂĄt kutatva kell vizsgĂĄlni... 61; I. A szĂ©psĂ©g a sajĂĄt nyomait követve keresendĆ... 61; II. Igen nagy erĆt tulajdonĂt neki Mendelssohn... 61;
Negyedik fejezet. Ami szĂ©p, az tetszik Ă©s gyönyörködtet... 62; I. A szĂ©p ereje az, hogy tetszik... 62; II. MiĂ©rt tetszik, ami szĂ©p?... 63; Ă s milyen mĂłdon hat a szĂ©p az Ă©rzĂ©kekre?... 64; III. Eme gyönyör teszi, hogy a szĂ©p dolgokat becsĂŒlik, szeretik, gondozzĂĄk... 65; Ătödik fejezet. De nem minden, ami tetszik, szĂ©p is. Mi kĂŒlönbözteti meg a többitĆl a szĂ©p keltette tetszĂ©st... 67; I. Nem minden, ami tetszik, szĂ©p is.... 67; II. A szĂ©psĂ©g a hasznossĂĄgra valĂł tekintet nĂ©lkĂŒl tetszik Ă©s gyönyörködtet... 68; Ennek bizonyĂtĂĄsa... 68; H atodik fejezet. A mi vĂ©lemĂ©nyĂŒnk... 70; I. A szĂ©psĂ©g nem az emberek vĂ©lekedĂ©sĂ©tĆl fĂŒgg... 70; II. Azt ĂĄllĂtjuk, a szĂ©psĂ©g a rĂ©szek vĂĄltozatossĂĄgĂĄban Ă©s ugyanezen rĂ©szek; egysĂ©gĂ©ben van, Ă©s az Ă©rzĂ©kletessĂ©gben.... 71; Harmadik könyv. A vĂĄltozatossĂĄgrĂłl, mint a szĂ©psĂ©g alapelemĂ©rĆl... 72; ElsĆ fejezet. A vĂĄltozatossĂĄg a szĂ©psĂ©g elsĆ alapeleme... 72; I. Mi a vĂĄltozatossĂĄg?... 72; II. Az egyformasĂĄg nem tetszik... 72; III. A vĂĄltozatossĂĄg gyönyörködtet... 72; IV. MiĂ©rt?... 73; V. EzĂ©rt magĂĄt a vĂĄltozatossĂĄgot is vĂĄltozatossĂĄ kell tenni... 74; MĂĄsodik fejezet. A vĂĄltozatossĂĄg alapja a bĆsĂ©g... 76; I. A bĆsĂ©g kĂ©tarcĂș... 76; II. MindkettĆ szĂŒksĂ©ges a mi mƱvĂ©szeteinkben... 77; III. E cĂ©lbĂłl elĆvezettetik nĂ©hĂĄny megfigyelĂ©s... 78; H armadik fejezet. A bĆsĂ©g a toposzokbĂłl gyƱlik össze... 80; A bĆsĂ©get a toposzok adjĂĄk... 80; Ilyenek: I. felosztĂĄs... 80; II. VilĂĄgismeret... 81; KĂŒlönösen az antik vilĂĄg ismerete... 83; III. KörĂŒlmĂ©nyek... 85; IV. A toposzok közötti kĂŒlönbsĂ©g... 86; Negyedik fejezet. A vĂĄltozatossĂĄggal kapcsolatos hibĂĄk... 87; I. Luxus ... 87; MĂ©rsĂ©klendĆ a takarĂ©kossĂĄggal... 88; Ăs a lekerekĂtett tömörsĂ©ggel... 88; II. SzegĂ©nyessĂ©g... 89; Milyen mĂłdon elĆzhetĆ meg?.... 89; Negyedik könyv. A vĂĄltozatossĂĄg egysĂ©gĂ©rĆl Ă©s egybehangzĂĄsĂĄrĂłl... 91; ElsĆ fejezet. A vĂĄltozatossĂĄg illĆ mĂłdon egysĂ©gesĂtendĆ... 91; I. A vĂĄltozatossĂĄg egysĂ©ge szĂŒksĂ©gszerƱ... 91; II. Ăs tökĂ©letes... 91; III. Ennek abszolĂșt mintĂĄjĂĄt a termĂ©szet mutatja.... 92; MĂĄsodik fejezet. A vĂĄltozatossĂĄg illĆ egysĂ©ge adja a harmĂłniĂĄt... 93; Mi a harmĂłnia?... 93; ElsĆ szakasz. A harmĂłnia bĂĄrmely rĂ©szt illĆ mĂłdon az egĂ©szhez alkalmaz... 94; MĂĄsodik szakasz. A harmĂłnia minden rĂ©szt illĆen eggyĂ© kovĂĄcsol egymĂĄssal.... 94
H armadik szakasz. Minden rĂ©szt egĂ©sszĂ© Ă©pĂt... . 95; I. A termĂ©szet mĂłdszere szerint... 95; II. A szemĂ©lyek Ă©s szokĂĄsok mĂłdszere szerint... 97; Minden egyes esetben az Ă©letkor szerint... 97; KĂŒlönbözĆ vagyoni Ă©s tĂĄrsadalmi helyzet szerint... 98; Nemzeti hovatartozĂĄs szerint... 99; III. A törtĂ©nelem szerint... 100; A szĂ©psĂ©gnek mely nemei keletkeznek közvetlenĂŒl a harmĂłniĂĄbĂłl?... 103; Harmadik fejezet. A harmonikus egysĂ©gbĆl keletkezik az igazsĂĄg Ă©s az esztĂ©tikai; valĂłszerƱsĂ©g... 103; I. Mi az igazsĂĄg?... 103; II. KĂŒlönbsĂ©g a logikai Ă©s az esztĂ©tikai igazsĂĄg között, azaz az elme Ă©s az
Ă©rzĂ©kek igazsĂĄga között... 103; III. Az esztĂ©tikai igazsĂĄg lehet valĂłs vagy imaginĂĄrius... 105; IV. MindkettĆ szĂŒksĂ©ges szĂĄmunkra... 106; V. Megvannak a maguk fokozatai Ă©s hatĂĄrai.... 106; VI. Ezek tĂșllĂ©pĂ©se a hamissĂĄg vĂ©tsĂ©ge... 107; Negyedik fejezet. MĂ©ltĂłsĂĄg... 109; I. Mi a mĂ©ltĂłsĂĄg?.... 109; II. Valamennyi mƱvĂ©szetet ezt kell, hogy uralja... 110; III. Bizonyos mƱvĂ©szetekben könnyebben feltƱnik bĂĄrmilyen mĂ©ltatlan dolog... . 112; IV. Ebben az egy tĂĄrgyban eltĂ©rĆek az ĂzlĂ©sĂtĂ©letek.... 113; Ătödik fejezet. EgyszerƱsĂ©g Ă©s ĆszintesĂ©g... 113; I. Mi a termĂ©szetes, azaz szĂŒletett szĂ©psĂ©g?... 114; II. KĂ©t formĂĄja van.... . 114; III. EgyszerƱsĂ©g.... 114; IV. ĆszintesĂ©g... 115; V. MindkettĆt sĂ©rti az affektĂĄlĂĄs... 116; Hatodik fejezet. GyönyörƱsĂ©g. BĂĄj. TekintĂ©ly.... 117; I. Mi a gyönyörƱsĂ©g? â Szavakkal Ă©s pĂ©ldĂĄkkal megmutattatik... 117; Ezen erĂ©ny... 118; Alapja... 118; II. A bĂĄj, Ă©s annak ereje... 119; Mely dolgokhoz illik, stb.?... 119; III. A tekintĂ©ly... 121; Hetedik fejezet. A nagy Ă©s a fensĂ©ges... 122; ElsĆ rĂ©sz... 122; I. A nagysĂĄg Ă©s a fensĂ©gessĂ©g utĂĄni vĂĄgyĂłdĂĄs bele van vĂ©sve az emberbe... 123; II. A nagy Ă©s a fensĂ©ges közötti kĂŒlönbsĂ©g.... 123; III. Mi az eredendĆen nagy?... 123; A nagysĂĄg kettĆs termĂ©szetƱ.... 124; IV. Mi a fensĂ©ges?... 126; A fensĂ©gessĂ©g is kettĆs termĂ©szetƱ... 126; V. Miben ĂĄll a nagy Ă©s a fensĂ©ges hatĂłereje?... 128; MĂĄsodik rĂ©sz... 129; I. A nagy Ă©s a fensĂ©ges a szĂ©pmƱvĂ©szetek hatĂłkörĂ©be tartoznak.... 129; II. Amely dolgok a nagyot Ă©s a fensĂ©gest a nemessel elsĆsorban összekapcsoljĂĄk... 129; III. MĂĄsodszor: mikor a szĂ©p Ă©s a fensĂ©ges megformĂĄltatik, rĂ©szleteik kivĂĄlasztĂłdnak... 131; IV. Harmadszor: a nagy Ă©s a fensĂ©ges az Ă©rzĂ©kekre hatnak... 132; V. Ăgy vĂĄlik a nagysĂĄg Ă©s a fensĂ©g az ember szĂĄmĂĄra kedvessĂ©... 134; H armadik rĂ©sz. A naggyal Ă©s a fensĂ©gessel ellentĂ©tes vĂ©tkek... 135; I. A kicsiny Ă©s az alacsonyrendƱ... 135; Ami az anyagban mutatkozik meg... 136; Ă s ami a mƱvĂ©szi kidolgozĂĄsban... 136; II. Ăs a TĂșlzĂĄs, azaz a DagĂĄly... 137; Mi az oka eme gĆgnek?... 139; Ăs miben ĂĄll az ereje?... 139; II. kötet ... 141; ElĆszĂł... 143; ElsĆ könyv. A fĂ©ny Ă©s a szĂn Ă©rzĂ©kelĂ©sĂ©rĆl... 144; ElsĆ fejezet. A mi szĂ©psĂ©gĂŒnk szĂŒksĂ©gkĂ©ppen esztĂ©tikai, azaz Ă©rzĂ©kletes; honnan ered ĂĄltalĂĄban ezen Ă©rzĂ©kletessĂ©g?... 144; I. A mi szĂ©psĂ©gĂŒnk szĂŒksĂ©gkĂ©ppen Ă©rzĂ©kletes... 144; II. A mi szĂ©psĂ©gĂŒnk nem kizĂĄrĂłlag a szĂ©p tĂĄrgyban lakozik... 144; III. Ăs nem kizĂĄrĂłlag az azt Ă©rzĂ©kelĆ emberben... 145; IV. Hanem mindkettĆben lakozik... 146; Ă s ĂtĂ©let hirdettetik... 146; V. Honnan ered ĂĄltalĂĄban vĂ©ve az aiszthĂ©zisz, azaz az Ă©rzĂ©kletessĂ©g... 147; MĂĄsodik fejezet. Az Ă©rzĂ©kletessĂ©g mindenekelĆtt a fĂ©nybĆl fakad. FĂ©nyt a szĂnek adnak. ElsĆsorban melyek?... 147; I. Az Ă©rzĂ©kletessĂ©ghez mindenekelĆtt fĂ©ny szĂŒksĂ©geltetik... 147; II. Többnek kell lennie ennek a vilĂĄgossĂĄgnĂĄl... 147; III. De nem tĂșlsĂĄgosan soknak... 148; IV. HatĂĄrt kell szabni szĂĄmĂĄra az ĂĄrnyĂ©k rĂ©vĂ©n... 148; V. A fĂ©ny Ă©s ĂĄrnyĂ©k eme kevercse a szĂn... 149; H armadik fejezet. Az ĂșjdonsĂĄg, Ă©s annak csodĂĄlatos volta... 149; ElsĆ rĂ©sz.... 149; I. Mi az ĂșjdonsĂĄg?... 149; II. Az emberi termĂ©szet vĂĄgyik az ĂșjdonsĂĄgra... 149; MiĂ©rt?... 150; III. Ezt a vĂĄgyat tĂĄplĂĄlni Ă©s korlĂĄtozni kell... 150; IV. Ezt teszik az esztĂ©tĂĄk... 151; V. Az ĂșjdonsĂĄgnak megvannak a maga fokozatai.... 152; VI. Fokozatai szerint megvan a maga hatĂłereje.... 152; MĂĄsodik rĂ©sz... 153; I. Mi a csodĂĄs, a csodĂĄlatos?... 153; II. Mekkora a hatĂĄsa?... 153; III. Milyen tĂĄrgyakhoz illik a csodĂĄlatos?... 154; H armadik rĂ©sz.... 154; I. Az Ășj Ă©s a csodĂĄs Ă©rzĂ©kelĂ©se kedves szĂĄmunkra... 154; II. Milyen szabĂĄlyok mentĂ©n kell tĂĄplĂĄlni az ĂșjdonsĂĄgot Ă©s a csodĂĄlatost?... 155; ElsĆ... 155; MĂĄsodik... 156; H armadik... 156; III. Mikor kell alkalmazni deus ex machinĂĄt?... 157; IV. Mi az, amitĆl eme szĂn egĂ©sze tekintetĂ©ben Ăłvakodnia kell a mƱvĂ©szeknek?... 158; Negyedik fejezet. Alakzatok Ă©s kĂ©pek, mind a hasonlĂłak, mind a kĂŒlönbözĆek... 158; ElsĆ rĂ©sz.... 158; I. VilĂĄgunk tele van kĂ©pekkel... 158; II. A mƱalkotĂĄsainkon kĂvĂŒl is lĂ©tezik... 159; III. A mi mƱvĂ©szi munkĂĄnk leginkĂĄbb abban ĂĄll, hogy ezeket feltalĂĄljuk Ă©s bemutassuk ... 159; Milyen a hasznĂĄlata Ă©s Ă©rtĂ©ke e kĂ©peknek?... 160; MĂĄsodik rĂ©sz.... 160; I. Nagyon hatĂĄsosak a gyönyörködtetĂ©s Ă©s tanĂtĂĄs terĂ©n... 160; II. LeginkĂĄbb a megvilĂĄgĂtĂĄsban hatĂĄsosak.... 161; Mikor a legerĆteljesebb ez a szĂn?... 162; III. Honnan ez a megvilĂĄgĂtĂł erĆ?... 163; Mivel a tĂĄrgyat vagy felnagyĂtjĂĄk... 163; ... vagy lekicsinyĂtik... 164; IV. Miközben ezt teszik, megindĂtanak minket... 164; Harmadik rĂ©sz.... 165; I. A kĂ©pek okozta gyönyörƱsĂ©gnek milyen törvĂ©nyei vannak?... 165; II. Legyenek mindenekelĆtt vilĂĄgosak Ă©s ĂĄtlĂĄthatĂłak... 165; Ătödik fejezet. A trĂ©fa... 168; I. Mi a trĂ©fa?... 168; II. Miben ĂĄll a trĂ©fa anyaga?... 168; Ăs hol van helye?... 169; III. A trĂ©fĂĄbĂłl fakad a nevetĂ©s... 169; Milyen elĆnyei vannak?... 170
IV. Mi köze a nevetĂ©snek a megvetĂ©shez?... 170; V. A trĂ©fa Ă©s a gĂșny minden szĂ©pmƱvĂ©szetet Ă©rint... 171; Ă s miĂ©rt?... 171; Milyen mĂłdokon?... 172; VI. MitĆl kell Ăłvakodni, Ă©s mire kell figyelni?... 172
VII. BĂĄr lenne a trĂ©fĂĄnak mƱvĂ©szetelmĂ©lete!... 173; Hatodik fejezet. Az egyĂ©ni kedĂ©ly... 174; I. Mi a kedĂ©ly? ... 174; II. Az egyik fajta kedĂ©ly vidĂĄm, a mĂĄsik zsĂ©mbes.... 174; Melyek a zsĂ©mbessĂ©g ismertetĆjegyei?... 175; Ăs pĂ©ldĂĄi?... 176; III. Mindenfajta kedĂ©ly, ami a mƱvĂ©szetek ĂĄltal jelenĂttetik meg, vagy eredendĆ, vagy szĂnlelt... 176; IV. MindkettĆ igen szĂnes Ă©s Ă©rzĂ©kletes.... 177; V. LĂ©tezik-e valamifĂ©le nemzeti zsĂ©mbessĂ©g?... 178; H etedik fejezet. Alakzatok... 178; I. Mik az alakzatok?... 178; II. Meddig terjed e szĂnek hatĂłköre?... 178; III. Az alakzatoknak kĂ©t fajtĂĄja van... 179; ElsĆ rĂ©sz. Ikonikus megörökĂtĂ©s, avagy a kĂ©pek.... 179; Ez a fajta szĂn... 179; I. Fel- Ă©s bemutatja az embert.... 180; II. Vagy az ĂĄllatokat... 180; III. Ăs mindenfajta tĂĄrgyat... 181; IV. Ezen szĂn Ă©lĂ©nkĂtĆ ereje... 181;
V. A szabĂĄlyok.... 182; MĂĄsodik rĂ©sz. A megszemĂ©lyesĂtĂ©s... 183; I. KifejtjĂŒk, hogy mi is ez... 183; II. A termĂ©szet ereje hajt minket ezen alakzathoz... 184; III. Mely dolgokra kell figyelnĂŒnk... 185; Harmadik rĂ©sz. A tĂșlzĂĄs... 185; I. E szĂn termĂ©szete... 185; II. RagyogĂłbb az a tĂșlzĂĄs, amely felnagyĂtja a tĂĄrgyĂĄt... 186; III. Milyenfajta mĂ©rtĂ©ket kell ebben tartani?... 186; IV. Az alakzatok hasznĂĄlatĂĄrĂłl... 188; Nyolcadik fejezet. Hogyan osszuk el a fĂ©nyt Ă©s a szĂneket?... 188; I. ElsĆ megjegyzĂ©s... 189; II. A mĂĄsodik... 189; III. A harmadik... 190; IV. A negyedik... 190; V. Az ötödik... 191; VI. Hatodik... 191; A legutolsĂł... 192; MĂĄsodik könyv. Az Ă©lĂ©nksĂ©g Ă©rzĂ©keltessĂ©gĂ©rĆl... 193; ElsĆ fejezet. A tĂĄrgyak nagyobb Ă©rzĂ©kletessĂ©ge rejlik az Ă©lĂ©nksĂ©gben. Az Ă©lĂ©nksĂ©g a lĂ©lek szenvedĂ©lyeinek egyike. Mi a szenvedĂ©lyek termĂ©szete?... 193; I. A mƱvĂ©szeteknek nagyobb Ă©rzĂ©kletessĂ©ge lakozik az Ă©lĂ©nksĂ©gben... 193; II. Az Ă©lĂ©nksĂ©g a lelkek szenvedĂ©lyeiben lakozik... 193; III. Mi a szenvedĂ©lyek termĂ©szete?... 193; IV. SzĂŒksĂ©ges, hogy ehelyĂŒtt a szenvedĂ©lyek tanĂĄt Ă©s elmĂ©letĂ©t kifejtsĂŒk... 195; MĂĄsodik fejezet. A szenvedĂ©lyek keletkezĂ©se. Mely szabĂĄlyok adĂłdnak ebbĆl felindĂtĂĄsukra, Ă©s esztĂ©tikai szempontĂș tĂĄrgyalĂĄsukra vonatkozĂłan?... 195; H ogyan keletkeznek a szenvedĂ©lyek?... 195; Milyen szabĂĄlyok következnek ebbĆl a szenvedĂ©lyek felindĂtĂĄsĂĄra Ă©s esztĂ©tikai tĂĄrgyalĂĄsuk mĂłdjĂĄra vonatkozĂłan?... 196;
I. Az elsĆ szabĂĄly... 196; II. A mĂĄsodik szabĂĄly... 198; III. A harmadik szabĂĄly... 200; Harmadik fejezet. A szenvedĂ©lyek vĂĄltozatossĂĄga... 201; I. Milyen sok Ă©s sokfĂ©le szenvedĂ©ly lĂ©tezik?... 201; II. A szerelem Ă©s a gyƱlölet valamennyi szenvedĂ©ly kĂștfeje... 201; III. Mi errĆl a mi tanĂtĂĄsunk?... 202; Negyedik fejezet. Szerelem... 202; I. Mi a szerelem?... 202; II. A szerelem a jĂłbĂłl szĂĄrmazik... 203;
III. A jĂł sokfĂ©lesĂ©ge... 203; IV. A tisztessĂ©g java... 204; V. A gyönyörƱsĂ©g java.... 204; VI. A hasznossĂĄg java... 205; VII. A szerelem ereje... 205; Ătödik fejezet. GyƱlölet... 206; I. Melyek a gyƱlölet okai?... 206; II. A tisztessĂ©gtelensĂ©g ĂĄrtalma.... 207; III. A kellemetlensĂ©g Ă©s hĂĄtrĂĄny ĂĄrtalma... 208; H atodik fejezet. A vĂĄgyakozĂĄs... . 209; ElsĆ rĂ©sz ... 209; I. A vĂĄgyakozĂĄs szellemisĂ©ge elĆadatik... 209; II. Ăs megmagyarĂĄztatik... 210; II. rĂ©sz. A remĂ©nyrĆl.... 211; I. Mi a remĂ©ny?... 211; II. Hogyan Ă©led fel?... 211; III. Bemutattatik, hogy mekkora erĆk munkĂĄlnak benne... 211; IV. Hogyan lehet megerĆsĂteni?.... 213; V. MĂ©g nĂ©hĂĄny dolog a remĂ©ny megismerĂ©sĂ©hez Ă©s vizsgĂĄlatĂĄhoz... 213; H etedik fejezet. A fĂ©lelem.... 214; ElsĆ rĂ©sz ... 214; I. Honnan ered a fĂ©lelem?... 214; II. Milyen mĂłdon kelthetĆ fel?... 215; III. Milyen Ă©rzĂ©sek tĂĄmadnak fel a fĂ©lelem rĂ©vĂ©n, Ă©s mik a fĂ©lelem jelei?.... 215; IV. A vĂ©tkes embereket leginkĂĄbb a fĂ©lelem aggasztja... 216; V. Mi a gyĂłgyĂr a fĂ©lelemre?... 217;
MĂĄsodik rĂ©sz. A kĂ©tsĂ©gbeesĂ©srĆl.... 218; I. Mi Ă©lteti a kĂ©tsĂ©gbeesĂ©st?... 218; II. A kĂ©tsĂ©gbeesĂ©s nem törĆdik azzal, mi jön ezutĂĄn?... 219; Nyolcadik fejezet. Az öröm.... 220; I. LeĂratik az öröm... 220;
Egy kĂ©p ĂĄltal is bemutattatik... 220; II. Melyek az öröm hatĂĄsai?... 221; Kilencedik fejezet. KeserƱsĂ©g.... 222; I. Bemutattatik a keserƱsĂ©g termĂ©szete... 222; A keserƱsĂ©g hatĂĄsa Ă©s sajĂĄtos termĂ©szete... 223; II. Mindez Ă©letszerƱbben ĂĄbrĂĄzoltatik... 224; III. Milyen mĂłdokon enyhĂtendĆ a keserƱsĂ©g?... 226; IV. Melyek a fĂĄjdalom vagy a keserƱsĂ©g legerĆsebb hajtĂĄsai?... 227; ElsĆ rĂ©sz. A szĂĄnalom... 27; I. Hogyan tĂĄmad fel bennĂŒnk?... 227; II. Ha a szĂĄnandĂł embert Ă©rĆ ĂĄrtalmak tĂĄvoliak, segĂtsĂ©gĂŒl kell hĂvni a fantĂĄziĂĄt sajĂĄtos jelek Ă©s kĂ©pek ĂĄltal.... 228; III. Akkor tudjuk a legnagyobb szĂĄnakozĂĄst kelteni, mikor mĂĄsok szenvedĂ©sĂ©nek lĂĄtvĂĄnyĂĄt megjelenĂtjĂŒk... 229; IV. Mire kell a legjobban ĂŒgyelnie a mƱvĂ©sznek?... 230; MĂĄsodik rĂ©sz. Az irigysĂ©grĆl... 230; I. Az irigysĂ©g lakhelye Ă©s szerepe.... 230; II. Mik a sajĂĄtsĂĄgai?... 231; III. Az emberekben gyakorta elĆfordulĂł Ă©rzĂ©s ez... 231; Az alkotĂłk szĂĄmĂĄra a leginkĂĄbb veszĂ©lyes... 232; H armadik rĂ©sz. A vetĂ©lkedĂ©srĆl... 233; I. Milyen indulata a lĂ©leknek a vetĂ©lkedĂ©s?... 233; II. Mekkora a jelentĆsĂ©ge?... 234; Negyedik rĂ©sz. A haragrĂłl... 234; I. A harag ikonikus megjelenĂtĂ©se.... 234; Ăs vĂĄltozatai.... 235; II. Ugyanez Ă©letszerƱ kĂ©pekkel bemutattatik... 235; III. A lenĂ©zĂ©s Ă©s a megvetĂ©s a harag legnagyobb gyutacsa... 236; KĂŒlönösen, ha megvetĂ©s okozta szenvedĂ©shez mĂ©g gĂșny Ă©s gyalĂĄzĂĄs is jĂĄrul.... 238; IV. A haragot megjelenĂteni nagy munka... 238;
V. Milyen mĂłdon kell csillapĂtani a haragot?... 239; izedik fejezet. FĂŒggelĂ©kĂŒl. ... 240; Az Ă©lĂ©nksĂ©g felkeltĂ©sĂ©hez, alkalmazĂĄsĂĄhoz Ă©s bemutatĂĄsĂĄhoz.... 240; I. Hogy a jĂł Ă©s a rossz milyen, Ă©s mennyi, elĆadatik.... 240; II. Alkalmazkodni kell azokhoz, akiknek szĂvĂ©t fel kell tĂŒzelnĂŒnk vagy le kell csillapĂtanunk... 241; III.A mƱvĂ©sznek legyen tekintĂ©lye; legyen olyan a lelkĂŒlete, mint amilyen lelkĂŒletet mĂĄsokban fel akar kelteni, vagy mƱvĂ©vel meg akar jelenĂteni.... 241; IV. Mindig tartsa szem elĆtt, sajĂĄt vagy szĂnlelt karakterĂ©t, szemĂ©lyisĂ©gĂ©t jĂĄtssza.... 243; V. A szenvedĂ©lyek legyenek összhangban a szereplĆ helyzetĂ©vel Ă©s a termĂ©szettel... 243; VI. EpilĂłgus.... 244; Harmadik könyv... 245; ElsĆ fejezet. Hogy mi a szĂ©p Ă©s a szĂ©psĂ©g, a korĂĄbbi fejezetek alapjĂĄn összefoglaltatik... 245; I.... 245
II. ... 245; III. ... 246; MĂĄsodik fejezet. A szĂ©psĂ©g mintĂĄja a termĂ©szet.... 246; I. Mi a termĂ©szet?... 246; MĂĄs dolog a közönsĂ©ges termĂ©szet.... 247; Ăs mĂĄs a szĂ©p termĂ©szet.... 247; EgymĂĄssal összevettetnek... 247; II. MindkĂ©t termĂ©szetben vannak szĂ©p dolgok... 247; III. A szĂ©p sokfĂ©lesĂ©ge a termĂ©szetben... 248; IV. MindkĂ©t termĂ©szet mintĂĄja a mƱvĂ©szeteknek... 249; H armadik fejezet. MindkĂ©t termĂ©szetre ĂŒgyelnek a szĂ©pmƱvĂ©szetek az imitĂĄciĂł rĂ©vĂ©n.... 250; I. A termĂ©szet imitĂĄciĂłja alapja, egyszersmind segĂ©deszköze a szĂ©pmƱvĂ©szeteknek... 250; II. A termĂ©szet gyönyörködtetĆ, szomorĂș Ă©s közömbös mintĂĄkat ad... 25;, III. Mindent illĆ mĂłdon kell imitĂĄlni... 253; IV. Az illĆ imitĂĄciĂł rĂ©vĂ©n tetszik minden... 253; V. De milyen okbĂłl tetszenek?... 254; MegjegyzĂ©s Batteux alapelvĂ©hez... 257;
VI. Az imitĂĄciĂł kĂ©t alapvetĆ törvĂ©nye.... 257; Negyedik fejezet. A termĂ©szet helyes imitĂĄciĂłja hozza lĂ©tre a mƱvĂ©szi szĂ©psĂ©get... 260; I. Honnan fakad a mƱvĂ©szi szĂ©psĂ©g?.... 260; II. IdĆnkĂ©nt a hanyagsĂĄg is szĂ©p... 260, III. Ăs beszĂ©des, Ă©kesen szĂłlĂł a csend.... 261; Ătödik fejezet. A mƱvĂ©szi szĂ©psĂ©g az egyes mƱvĂ©szetekben egyedi Ă©s hasonlĂtatlan.... 263; I. A szĂ©pmƱvĂ©szetek aktĂvan Ă©rintkeznek egymĂĄssal... 263; II. Azonban nagymĂ©rtĂ©kben kĂŒlönböznek is egymĂĄstĂłl.... 263; III. KĂŒlönöskĂ©ppen a mintĂĄkban, amiket imitĂĄlnak; Ă©s a tĂĄrgyakban, amiket lĂ©trehoznak... 264; IV. MĂĄsodjĂĄra a jelekben Ă©s karakterekben, melyekkel imitĂĄlnak, Ă©s mƱalkotĂĄsaikat lĂ©trehozzĂĄk... 264; V. Az egyes mƱvĂ©szeti ĂĄgakon belĂŒl is vannak kĂŒlönbsĂ©gek... 265; H atodik fejezet. Vajon mĂ©gis hogyan tudnak ezek a mƱvĂ©szetek összekapcsolĂłdni?.... 266; I. ĂmbĂĄr a mƱvĂ©szetek kĂŒlönbözĆek, mĂ©gis jĂłl egybe tudnak kapcsolĂłdni.... 266; II. De nagy mƱvĂ©szet ezek összhangzatĂĄt lĂ©trehozni.... 266; III. Mi itt az elsĆ Ă©s ĂĄltalĂĄnos szabĂĄly?.... 267; H etedik fejezet. VĂ©gĂŒlis mi a jĂłĂzlĂ©s?... 268; I. A szĂ©p filozĂłfiĂĄja Ă©s a szĂ©pmƱvĂ©szetek tana alakĂtja ki a jĂłĂzlĂ©st... 268; II. De sok idĆ, sok munka ĂĄrĂĄn â Ă©s emellett mĂ©g milyen segĂ©deszközökkel?... 269; III. A jĂłĂzlĂ©snek sok fokozata van... 269; MindenekelĆtt van a kifinomult ĂzlĂ©s.... 269; AzutĂĄn a nemes ĂzlĂ©s.... 271; VĂ©gĂŒl a legtökĂ©letesebb..... 271; IV. A jĂłĂzlĂ©s az erkölcsöknek, szokĂĄsoknak is javĂĄra van.... 272; V. Honnan ered az ĂzlĂ©sek sokfĂ©lesĂ©ge?... 272; Nyolcadik fejezet. A jĂłĂzlĂ©s az embert szĂ©ppĂ© Ă©s emberibbĂ© teszi... 274; I. Hogy vĂ©gsĆ soron mi is a haszna a szĂ©pmƱvĂ©szetek jĂłĂzlĂ©sĂ©nek?... 274; II. Mit, kit tartunk szĂ©p lĂ©leknek, szĂ©p elmĂ©nek Ă©s szĂ©p embernek?... 275; III. A szĂ©p, azaz esztĂ©tikus ember karakterjegyei.... 276; IV. VĂ©gkövetkeztetĂ©s.... 276;
FĂŒggelĂ©k... 277; De gustibus non est disputandum? KözelĂtĂ©sek Szerdahely György Alajos AestheticĂĄjĂĄhoz... 279; A fordĂtĂĄs Ă©s kiadĂĄs elveirĆl Ă©s kĂ©rdĂ©seirĆl.... 320; Szerdahely György Alajos Ă©letpĂĄlyĂĄjĂĄnak fontosabb kronolĂłgiai Ă©s bibliogrĂĄfiai vonatkozĂĄsai ... 322; SzĂłszedet Szerdahely György Alajos Aeszthetica cĂmƱ mƱvĂ©nek terminolĂłgiĂĄjĂĄhoz... 325; SzemĂ©lynĂ©vmutatĂł.... 33
- âŠ