Légzőszervi környezet-epidemiológiai vizsgálat Nyergesújfalun és Komáromban : Összehasonlító tanulmány = Envitonmental epidemiological study on respiratory diseases in two Hungarian towns

A szerzők korábban beszámoltak egyrészt a Nyergesújfalun, az azbesztcementgyár környezetében, másrészt az iparral jóval kevésbé terhelt Komáromban élő felnőtt lakosság körében végzett, alapvetően légzőszervi, standardizált kérdőíves keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat eredményeiről. Nyergesújfalun (a továbbiakban is: az azbeszttel foglalkozásilag nem exponáltak között) a légzőszervi tünetek, egyéb betegségek és daganatok nem voltak szignifikánsan gyakoribbak az azbesztcementgyár sem 500 m-es, sem 1 km-es körzetén belül az azon kívül élőkhöz viszonyítva, nyers összehasonlítás és logisztikus regressziós modellek szerint. A két várost összehasonlítva megállapítható, hogy krónikus aspecifikus (obstruktív) légzőszervi betegségre (KALB) jellemző tünetek Nyergesújfalun körülbelül másfélszer-két és félszer nagyobb eséllyel fordultak elő (p < 0,001), mint Komáromban. Az ezekkel összefüggő kockázati tényezők közül is több szignifikánsan gyakoribb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. A szerzők ezután a két város logisztikus regressziós modelljeiben alkalmazott korrekciós tényezőket csoportonként összevonták, és az összehasonlítást az összevont korrekciós tényezők alkalmazásával is elvégezték. A legtöbb KALB-tünet esélye ez esetben is szignifikánsan nagyobb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. Mindezekből következik, hogy a környezeti azbesztexpozíció szerepe továbbra sem zárható ki a foglalkozásilag azbeszttel nem exponáltak KALB-tüneteinek kialakulásában. (Megjegyzendő, hogy ez a tanulmány is támogatja a nem, kor, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, foglalkozási expozícó, a penészes lakás és az öröklődés etiológiai szerepét a vizsgált végpontok esetében.) Analitikus vizsgálatok igénye felvethető annak tisztázására, hogy mekkora és különbözik-e a két város levegőjében az aktuális azbesztrost-koncentráció (ez utalhat a korábbi koncentrációk alakulására), illetve hogy mekkora és különbözik-e a két városban vett autopsziás tüdőmintákban az akkumulálódott azbesztrost-koncentráció. Főként e kérdések tisztázása esetén átgondolandó, hogy javasolt-e döntéshozói szinten, akár most is, megfelelő intervenció. Ezenfelül, az azonosított egyéb kockázati tényezők eliminálása egészségnevelési lépéseket sürget. | Authors performed standardized, respiratory and risk factor questionnaire surveys among the adult population of two towns of Hungary: the first in Nyergesújfalu, according to the distance of the flat from asbestos cement factory, and the second in Komárom, a settlement of a smaller burden of industry. They excluded the data of former asbestos industry workers from the calculations. By the analysis of the Nyergesújfalu data they concluded that odds of chronic obstructive pulmonary disease (COPD) symptoms, other illnesses and tumors were not significantly higher among the inhabitants living in the vicinity of the asbestos factory than those living farther from there, based on raw and adjusted comparisons. However, the odds of these health endpoints were significantly and approximately one and a half to two and a half times greater in Nyergesújfalu than in Komárom. Indeed, more of the odds of the investigated risk factors were also greater in Nyergesújfalu than in Komárom. So the aim of this analysis was to compare the odds of COPD and other illnesses’ burdens in the two towns adjusted to the checked lifestyle, household and workplace factors. Logistic regression models were used. The adjusted odds of the most COPD symptoms were also significantly greater in Nyergesújfalu than in Komárom. The conclusion is that the role of the environmental asbestos exposure should furthermore not be excluded, influencing the odds of the COPD symptoms of adults who were not exposed to asbestos occupationally. (However, even this study confirms the significant associations between the health endpoints and gender, age, smoking, alcohol consumption, obesity, occupational exposure, indoor mould and heredity.) The need for performing analytic studies, e.g. by transmission electron microscopy, can be put, for how great are, and, how different are the asbestos concentrations in the air of the two towns (this can allude to the former asbestos concentrations in the air), moreover, how great are, and, how different are the asbestos concentrations in autopsy lung samples in the two towns. Mainly after seeing clearly in these questions, it is to consider suggesting the right intervention steps. Moreover, the elimination of the identified risk factors claims for effective health education activity

Indoor air pollution, physical and comfort parameters related to schoolchildren's health:Data from the European SINPHONIE study

Substantial knowledge is available on the association of the indoor school environment and its effect among schoolchildren. In the same context, the SINPHONIE (School indoor pollution and health: Observatory network in Europe) conducted a study to collect data and determine the distribution of several indoor air pollutants (IAPs), physical and thermal parameters and their association with eye, skin, upper-, lower respiratory and systemic disorder symptoms during the previous three months. Finally, data from 115 schools in 54 European cities from 23 countries was collected and included 5175 schoolchildren using a harmonized and standardized protocol. The association between exposures and the health outcomes were examined using logistic regression models on individual indoor air pollutants (IAPs); a VOC (volatile organic compound) score defined as the sum of the number of pollutants to which the children were highly exposed (concentration &gt; median of the distribution) in classroom was also introduced to evaluate the multiexposure \u2013 outcome association, while adjusting for several confounding factors. Schoolchildren exposed to above or equal median concentration of PM2.5, benzene, limonene, ozone and radon were at significantly higher odds of suffering from upper, lower airways, eye and systemic disorders. Increased odds were also observed for any symptom (sick school syndrome) among schoolchildren exposed to concentrations of limonene and ozone above median values. Furthermore, the risks for upper and lower airways and systemic disorders significantly increased with the VOCs score. Results also showed that increased ventilation rate was significantly associated with decreased odds of suffering from eye, skin disorders whereas similar association was observed between temperature and upper airways symptoms. The present study provides evidence that exposure to IAPs in schools is associated with allergic and respiratory symptoms in children. Further investigations are needed to confirm our findings