Pedagógusképzés az adatok tükrében

A tanulmány nemzetközi kitekintésben vizsgálja a hazai pedagógusképzésjellegzetességeit és annak változásait az utóbbi évtizedben. Statisztikai adatokfelhasználásával bemutatja, hogyan alakul a pedagógusképzésben tanuló hallgatók,illetve a képzésre jelentkezők és felvettek létszáma Magyarországon, kitérve aképzési rendszer átalakulásából és az egyéb jogszabályi változásokból eredőhatásokra is. A képzést választók belső összetétele nem csupán a képzésijellemzők alapján mutat jelentős eltérést, hanem az egyes képzési formákrajelentkezők és felvettek középiskolai jellemzői és a felvételi eredményekszempontjából is heterogénnek tekinthető

A tanulás sikerességének vizsgálata egészségügyi tanulmányokat folytató elsőéves hallgatók körében = Empirical study of learning success among first-year students in health education

Absztrakt: Bevezetés: Az elsőéves hallgatók tanulmányi sikerességét – a preegyetemi tapasztalatokat is figyelembe véve – előre jelző összetevőket, jellemzőket találhatunk mind egyéni, mind infrastrukturális szinten, melyek mérhetők és felhasználhatók a tanulmányi eredményesség növeléséhez, és hozzájárulnak a hallgatói mentális egészség fenntartásához. Célkitűzés: Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egészégügyi szervezői tanulmányokat kezdő hallgatók körében, tanulmányi sikerességet előjelző jellemzők felkutatása. Módszer: A Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatói (n = 550) körében kérdőíves adatgyűjtéssel kapott adatbázis elemzése. Logisztikus regresszióval határoztuk meg a hallgatói eredményességet befolyásoló szignifikáns magyarázó változókat. Eredmények: Elkülönültek a különböző karok és presztízscsatornák eredményességet elősegítő tényezői és a hallgatói szükségletek, amelyek teljesülése egyben a hallgatói mentális egészség fenntartását is szolgálja. Két csoportot definiáltunk: (i) kartól független tényezők (például perzisztenciaérték, vallásos hit, WHO-jóllétérték, a sport fontossága, bizalom), (ii) karra jellemző tényezők (például ÁOK, FOK: szülői hatás a tanulásra, GYTK: a kapcsolatok fontossága nagy, EKK: a szülői végzettség meghatározó). Következtetés: A hallgatói élet megkezdésekor mérésekkel felszínre kerülhetnek olyan tényezők, amelyek ismerete elősegítheti a későbbi sikeres tanulmányokat, megelőzve a lemorzsolódást. A tanulmányok alatt ezek a jellemzők folyamatosan monitorozhatók, így a hallgatói sikeresség érdekében a szükséges beavatkozások megtörténhetnek. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150. | Abstract: Introduction: Comprehensive predictors of first-year students’ academic performance, including pre-university experience, can be found at both individual and infrastructural levels that can be measured and used to increase academic performance and contribute to student mental health. Aim: To study the characteristics of students who are beginning their studies in medical, dental, pharmacy and health care organization. Method: Analysis of a database obtained through questionnaire data among first-year Semmelweis University students (n = 550). Significant explanatory variables influencing student performance were determined by logistic regression. Results: Different faculties and prestige channels have different success factors and student needs, the fulfillment of which also serves the maintenance of student mental health. Two groups were defined: (i) factors independent of age (perseverance value, religious belief, WHO value of well-being, importance of sport, trust), (ii) faculty-specific factors (Faculties of Medicine and Dentistry: parental influence on learning; Faculty of Pharmaceutical Sciences: the importance of relationships is high; Faculty of Health Sciences: parental qualifications are decisive). Conclusion: At the start of a student’s life, measurements can uncover factors that, if learned, can facilitate later successful studies, preventing early school leaving. During the course of studies, these features can be monitored continuously, so that the necessary interventions can be made to ensure student success. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150

Lemorzsolódási kockázat az orvostanhallgatók körében = Dropout risk among medical students

Absztrakt: Bevezetés: Az orvostanhallgatókat 2015-től – évente emelkedő – súlyozott tanulmányi átlag el nem érése esetén költségtérítési képzésbe sorolják át, ami komoly egészségpolitikai következményekkel járhat az orvosutánpótlás biztosítása szempontjából, a megnövekedett lemorzsolódások miatt. Célkitűzés: A hazai orvostanhallgatók lemorzsolódási magatartásának vizsgálata, a költségtérítés fenyegetése nélküli képzési struktúrában. Módszer: A Felsőoktatási Információs Rendszer 2010. évi, a magyar orvostanhallgatókra vonatkozó teljes körű adatbázisa alapján (n = 1046), többváltozós elemzéssel feltártuk a lemorzsolódásra ható tényezőket. Eredmények: A 2010-ben kezdők 83,6%-a mindvégig államilag finanszírozottként tanult (a lemorzsolódás 9,4% volt), 8% átkerült költségtérítéses képzésre (a lemorzsolódás meghaladta az 50%-ot). A lemorzsolódókra jellemző a kreditakkumuláció korai lelassulása, a passziváltatás. A gyűjtött kreditek száma csökkentette, a passzív félévek száma növelte a lemorzsolódás esélyét. Következtetés: A lemorzsolódást tanulmányi (alacsony kreditszám, passzív félévek) és nem tanulmányi (költségtérítés) tényezők befolyásolhatják. Védőhálót jelenthet a kollégiumi elhelyezés, ami a tanulmányokkal összefüggő költségeket mérsékeli, ugyanakkor a hallgató társadalmi tőkére tehet itt szert, ami támogathatja tanulmányai eredményességét is. Orv Hetil. 2019; 160(21): 829–834. | Abstract: Introduction: From 2015, medical education has introduced a cost-reimbursement for medical students who do not reach the yearly rising weighted average. Aim: The authors examine the dropout behaviour of Hungarian medical students. Method: Analysis of the Higher Education Information System based on the database of those who started their medical studies in 2010 (n = 1046). Results: Early retardation of credit accumulation, the use of passive semesters are typical for dropouts. 83.6% of those who started their studies studied in state-funded education, with 9.4% dropouts among them, 50% among cost-reimbursement students. Multivariate analysis revealed the factors affecting dropout. Conclusion: The chances of dropping out are increased by the low credit number, the number of passive semesters, the cost-reimbursement financing form. A dormitory residence is safety net, the student can make social capital that can support the success of his studies. Orv Hetil. 2019; 160(21): 829–834