A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

Risk factors for suicide in Hungary: a case-control study

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Hungary previously had one of the highest suicide rates in the world, but experienced major social and economic changes from 1990 onwards. We aimed to investigate the antecedents of suicide in Hungary. We hypothesised that suicide in Hungary would be associated with both risk factors for suicide as identified in Western studies, and experiences related to social and economic restructuring.</p> <p>Methods</p> <p>We carried out a controlled psychological autopsy study. Informants for 194 cases (suicide deaths in Budapest and Pest County 2002–2004) and 194 controls were interviewed by clinicians using a detailed schedule.</p> <p>Results</p> <p>Many of the demographic and clinical risk factors associated with suicide in other settings were also associated with suicide in Hungary; for example, being unmarried or having no current relationship, lack of other social contacts, low educational attainment, history of self-harm, current diagnosis of affective disorder (including bipolar disorder) or personality disorder, and experiencing a recent major adverse life event. A number of variables reflecting experiences since economic restructuring were also associated with suicide; for example, unemployment, concern over work propects, changes in living standards, practising religion. Just 20% of cases with evidence of depression at the time of death had received antidepressants.</p> <p>Conclusion</p> <p>Suicide rates in Hungary are falling. Our study identified a number of risk factors related to individual-level demographic and clinical characteristics, and possibly recent societal change. Improved management of psychiatric disorder and self-harm may result in further reductions in suicide rates.</p

Evaluation of major depression in a routine clinical assessment

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Major depression is a disorder that significantly worsens a patient's morbidity and mortality. The association of depression and diabetes is well documented and has clinical impact in diabetes treatment's outcome. Patients usually aren't evaluated initially by a psychiatrist, so it is important that non-psychiatrists learn to evaluate major depression and its impact.</p> <p>Conclusions</p> <p>Major depression can and should be evaluated on a routine clinical assessment. Depression's impact on the patients' quality of life, productivity and social interactions is well documented. The initial diagnosis of depression should lead to its prompt treatment, and it has to be emphasized that the incorrect treatment can lead to worsening of the condition, relapses, recurrences or even chronification of major depression.</p