Fiatalok társadalomszemlélete nemzedéki metszetben = Social view of young generation

Kutatásunk a kamaszkor kitolódása, a poszt-adoleszcencia jelenségeiről, okairól és következményeiről szólt. Munkánk célja az lett, hogy képet nyerjünk korunk ifjúsága életének és tevékenységének legfontosabb új vonásairól. Ennek érdekében dolgoztuk fel a hazai és külföldi szakirodalmat, készítettünk probléma-feltáró interjúkat, s végeztünk másodelemzéseket nagyobb adatbázisokon. Vizsgálódásaink során megismertük a tanulás és a munka jelenkori világának új tendenciáit, elemeztük a fiatalok szerepeinek, párkapcsolatainak, értékorientációinak alakulását, a nemzedék megváltozott népesedési, társadalmi, kulturális sajátosságait. Kutatásunk legfontosabb eredményeként megjelentettük az „Új ifjúság. Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről” című tanulmány-kötetet. Ez tartalmazza Bognár Virág, Tóth Olga, Kabai Imre, illetve az én elemzésemet a fiatal nemzedékről. Vizsgálódásaink egyes eredményeit több hazai és nemzetközi tudományos konferencián ismertettük. Legfontosabb ezek közül az „Új ifjúság” címmel 2008 május 30-31-én az ELTE-n rendezett konferencia volt, amelyen szép számban vettek részt demográfusok, szociológusok és más társadalomkutatók, s ahol vitára is sor került a hazai ifjúságkutatásról. A konferencia tizenhat résztvevőjének előadása elérhető a következő címen: http://ifjusagkonf.fw.hu/ | The subject of our research was the protraction of the puberty, the process of the so called „post-adolescence”. We wanted to know more about the new patterns of the youth’ life and activity in present societies. We worked out in detail the Hungarian and foreign literature about post-adolescence, interviewed youth, and analyzed data-bases for secondary use. By our research we recognized new tendencies of the learning and working process. We analyzed the roles, companionship, value orientation of the youth and how demographic, social and cultural patterns of this generation are changing. Primary result of our research is a book: „New youth. Social studies on post-adolescence”. This volume contains analyses of Virág Bognár, Olga Tóth, Imre Kabai and of mine on the generation. We made known the results of our research in several Hungarian as well as foreign conferences. The most relevant one of them was the conference „New youth” in the ELTE at 30-31 May, 2008. Many demographers, sociologists and other social scientists participated in the conferences. The papers of sixteen participants are available http://ifjusagkonf.fw.hu/

A modern szociológia paradigmái = Modern sociological paradigms

A modern szociológiai paradigmák kollektív kutatását integráló téma e paradigmák diszciplínákat áthidaló jellege, a tudomány poszt- vagy transzdiszciplináris átalakulása. E fejleményeket egyes kiválasztott almezőkben elemeztük. Bizonyítható, hogy a legprogresszívebb szociológiai tendenciák a kialakult határok átlépésére törekszenek. Luhmann újító elméleti szintézise filozófiai és biológiai szempontokat kapcsolt össze a hagyományos szociológiai megközelítésekkel. A modern demokráciaelmélet habermasi kifejlesztése a szociológia, a politikai és jogfilozófia integrálását kívánta meg. A civiltársadalom-elméletek és az újosztály-elméletek problematikus jellegét a politikatudomány és társadalmi struktúraelemzés összekapcsolásával lehet kimutatni. A hálózatelemzés új tendenciái sem korlátozhatók egyetlen tudományos területre. A racionális döntéselméleti modellek ugyancsak e megközelítés inherensen transzdiszciplináris jellegét mutatják. A leginkább újító kutatási területek közé tartozik az újszerű nyelvfilozófiai alapra épülő diskurzus-elemzés, amelyben az emberi társiasság magyarázata összekapcsolódik a nyelvi kompetencia magyarázatával. A társadalomelmélet új orientációja szempontjából lényeges a tudomány társadalmi kutatása. E megközelítésmód az egész kollektív munkát áthatotta. Kimutattuk, hogy a tudomány és technológia kutatások az ember-természet határ újradefiniálásával hozzájárultak a társas világ újragondolásához. | The common theme which integrates the collective research on modern sociological paradigms is that of trans- or postdisciplinarity. Development in these directions are analyzed in selected subfields. It could be shown that some of the most progressive trends in sociology transgress established boundaries. Luhmann?s innovative theoretical synthesis integrated aspects of philosophy and biology with traditional sociology. To fuse sociology and political and legal philosophy was indispensable to develop modern democratic theory by Habermas. The problematic nature of theories of civil society and of the thesis of the ?new class? can be shown from the perspective which integrates political science and social structure analysis. New trends in network analysis are not restricted to a particular scientific field. Analysis of rational choice models reveal the inherent transdisciplinarity of this approach. One of the most innovative research areas is that of discourse analysis. It is based on a novel social philosophical conception of language which links basic human sociality with human linguistic competence. Essential to the reorientation of social theory were the social studies of science and technology. Basic tenets of this latter approach informed the whole collective research. In particular, it was shown that these studies contribute to the re-conceptualization of sociality by questioning the human-natural boundary

Mentális higiénénk

Székely József Iván: „Drog, szex, téveseszmék, egészség” (Miért betegek a magyarok? A mentálhigiéné főiskolai tankönyve) Székesfehérvár, 2002, Kodolányi János Főiskol