A modern szociológia paradigmái = Modern sociological paradigms

A modern szociológiai paradigmák kollektív kutatását integráló téma e paradigmák diszciplínákat áthidaló jellege, a tudomány poszt- vagy transzdiszciplináris átalakulása. E fejleményeket egyes kiválasztott almezőkben elemeztük. Bizonyítható, hogy a legprogresszívebb szociológiai tendenciák a kialakult határok átlépésére törekszenek. Luhmann újító elméleti szintézise filozófiai és biológiai szempontokat kapcsolt össze a hagyományos szociológiai megközelítésekkel. A modern demokráciaelmélet habermasi kifejlesztése a szociológia, a politikai és jogfilozófia integrálását kívánta meg. A civiltársadalom-elméletek és az újosztály-elméletek problematikus jellegét a politikatudomány és társadalmi struktúraelemzés összekapcsolásával lehet kimutatni. A hálózatelemzés új tendenciái sem korlátozhatók egyetlen tudományos területre. A racionális döntéselméleti modellek ugyancsak e megközelítés inherensen transzdiszciplináris jellegét mutatják. A leginkább újító kutatási területek közé tartozik az újszerű nyelvfilozófiai alapra épülő diskurzus-elemzés, amelyben az emberi társiasság magyarázata összekapcsolódik a nyelvi kompetencia magyarázatával. A társadalomelmélet új orientációja szempontjából lényeges a tudomány társadalmi kutatása. E megközelítésmód az egész kollektív munkát áthatotta. Kimutattuk, hogy a tudomány és technológia kutatások az ember-természet határ újradefiniálásával hozzájárultak a társas világ újragondolásához. | The common theme which integrates the collective research on modern sociological paradigms is that of trans- or postdisciplinarity. Development in these directions are analyzed in selected subfields. It could be shown that some of the most progressive trends in sociology transgress established boundaries. Luhmann?s innovative theoretical synthesis integrated aspects of philosophy and biology with traditional sociology. To fuse sociology and political and legal philosophy was indispensable to develop modern democratic theory by Habermas. The problematic nature of theories of civil society and of the thesis of the ?new class? can be shown from the perspective which integrates political science and social structure analysis. New trends in network analysis are not restricted to a particular scientific field. Analysis of rational choice models reveal the inherent transdisciplinarity of this approach. One of the most innovative research areas is that of discourse analysis. It is based on a novel social philosophical conception of language which links basic human sociality with human linguistic competence. Essential to the reorientation of social theory were the social studies of science and technology. Basic tenets of this latter approach informed the whole collective research. In particular, it was shown that these studies contribute to the re-conceptualization of sociality by questioning the human-natural boundary

Mentális higiénénk

Székely József Iván: „Drog, szex, téveseszmék, egészség” (Miért betegek a magyarok? A mentálhigiéné főiskolai tankönyve) Székesfehérvár, 2002, Kodolányi János Főiskol